Létkérdés az együttműködő versengés – más-más téren erősek a székelyföldi városok, de közös cél az életszínvonal-növelés

Bíró Blanka 2019. március 25., 12:53 utolsó módosítás: 2019. március 25., 13:00

A kisebbségi létből adódóan létkérdés Székelyföldön az együttműködő versengés, tehát az egyes települések olyan irányú fejlődése, hogy abból a többinek ne származzon hátránya. Ezzel nemcsak a lapunknak nyilatkozó gazdasági szakértő, hanem az érintett városok vezetői is egyetértenek. Mint rámutattak: nem egymás ellenében, hanem egymás mellettiként, illetve egymás kiegészítéseként határozzák meg a településeket, amibe belefér, hogy egyik a kultúrában, másik a gazdaságban, a közigazgatásban vagy a sportban erősebb, mint a többi.

Székelyföldi városok már meghatározott, illetve kialakulóban lévő településprofillal (infografikák: Tóth Szilárd)

A gazdasági szereplők, különböző társadalmi csoportok között folyamatos a verseny a szűkösen rendelkezésre álló javakért, szolgáltatásokért, erőforrásokért, és nincs ez másként a székelyföldi települések, városok esetében sem. Utóbbiak számára viszont a versengésnek együttműködéssel kell társulnia, hiszen a célok végső soron közösek. Geréb László közgazdász, főiskolai docens, a székelyudvarhelyi REGA Régiókutató Egyesület elnöke rámutatott,

a települések, városok közötti verseny jellemzően kettős céllal zajlik: egyrészt a lakosság életszínvonalának emeléséért, másrészt a vezető regionális szerepkör eléréséért.

Ezen belül a verseny a természeti erőforrásokért, a humán és a pénzügyi tőkéért, vagyis a befektetésekért zajlik. A szakértő szerint nincs ez másként a székelyföldi városokban sem, hiszen mindegyik arra törekszik, hogy magasabb életszínvonalat biztosítson és a régión belül központtá válhasson, ehhez pedig erőforrásokat – beruházásokat, humán erőforrást – szeretne bevonzani.

A közgazdász kifejtette, a vállalkozások telephelyválasztási politikáinak elemzéséből kiderül, hogy az úgynevezett hard és a soft tényezők is fontos szerepet játszanak, azaz lényeges egyrészt az infrastruktúra fejlettsége, a megközelíthetőség, de figyelnek a törvénykezési környezetre és a humán tőke fejlettségére is.

A régión belül vannak sikeresen versenyző települések, ahol magas az életszínvonal, folyamatosan növekszik a jövedelem, képzettek a szakemberek, a város pedig a befizetett adókból újabb beruházásokat tud megvalósítani – vagyis az életszínvonal-növekedés maga után vonja a település fejlődését. A kevésbé sikeresen versenyzők esetében ez épp fordítva van, csökkenő életszínvonal, jövedelmek és beruházások, romló infrastruktúra a jellemző.

Európai viszonylatban Székelyföld periféria

Geréb László rámutatott, az európai térségben Székelyföld egyértelműen periféria, a nyugati, de még a hazai nagyvárosok – Kolozsvár, Brassó, Bukarest – is elvonzzák a képzett munkaerőt. Másrészt

Székelyföldnek nincs központja, policentrikus térség, az itteni városok méretük miatt „messziről nem látszanak”. Budapestről nézve nincs Csíkszereda, Székelyudvarhely vagy Sepsiszentgyörgy, hanem Székelyföld van, mutatott rá a kutató. Ugyanakkor az erős széki identitás erősíti a városokat.

„Az identitástudatra vonatkozó felmérésekből mindig az derül ki, hogy a széki öntudat erősebb, mint a székelyföldi. Ez azt jelenti, hogy Székelyföld fejlődése a székeken keresztül valósulhat meg. Minden térségnek önmagában kell fejlődnie. Abban a pillanatban, amikor valamelyik saját magát centrumként ki akarja emelni, az egész térség versenyképességét rontja” – hívta fel a figyelmet a régiókutató egyesület elnöke.

Hangsúlyozta, a versengés elkerülhetetlen, ám a kisebbségi környezetben az együttműködő versengés létkérdés. „Úgy szerezzünk előnyöket, hogy a másikat ne hozzuk hátrányos helyzetbe. A térségi központok vezetőinek ez jelent kihívást, hiszen Székelyföld létét veszélyeztetik, ha a verseny túllép az együttműködő versengés határán”– vélekedett.

Szerepmegosztás, szerepvállalás

A szakértő szerint már most körvonalazódik a szerepmegosztás: Sepsiszentgyörgy például markáns kulturális városképet alakít ki, Székelyföld kulturális fővárosaként határozza meg magát. Csíkszereda erős adminisztratív központ azáltal, hogy ott működik Magyarország főkonzulátusa, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia, a Székelyföld Labdarúgó Akadémia központja és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Székelyudvarhely a statisztikai adatok alapján gazdasági központ, hiszen Hargita megye gazdaságának több mint felét termeli meg, de Sepsiszentgyörggyel is fej fej mellett halad, miközben lakossága szinte fele a kovásznai megyeszékhelyének.

Sepsiszentgyörgy kulturális, Csíkszereda sport- és adminisztratív, Székelyudvarhely gazdasági központja lehet Székelyföldnek. Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely most keresi önmeghatározási területét”

– összegezte Geréb László.

Kérdésünkre kifejtette, Marosvásárhely külön fejezet, mivel a felmérések szerint az ott élő fiatalok számára pejoratív jelző lett a „székely”, a nagyvárosi agglomerációnak, a globális hatásoknak és a vegyes lakosságnak tulajdoníthatóan egyre inkább elvész a székely öntudat, multikulturális életfilozófia alakul ki, már csak a régi vágású marosvásárhelyiek vallják székelynek magukat.

„Sok tanulmányban már csak Hargita és Kovászna megyét kezeljük Székelyföldként. Ennek több oka is van. Ha Székelyföldet vidéki településszerkezettel jellemezhető térségként határozzuk meg, ebből Marosvásárhely kilóg. Ha Székelyföld gazdaságát elemezve számokat hasonlítunk össze és bevesszük Marosvásárhelyt, akkor az első tíz cég csak onnan van, de ebből három országos szolgáltató. A lakosság aránya átbillent a románság javára, ez Székelyföld-vezető szerepét is megkérdőjelezheti, annak ellenére, hogy gazdasági, kulturális és oktatási szempontból is a térség meghatározó szereplője” – magyarázta a közgazdász.

Sepsiszentgyörgy: a többgyerekes családok városa

„Sokszor nehéz értelmes stratégia mentén fejleszteni Székelyföldet, hiszen a döntéseket különböző helyeken hozzák meg: Bukarestben, Budapesten, vagy épp a megyék, városok, települések szintjén” – fogalmazott Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, már tíz éve tudatosan azon dolgoznak, hogy olyan várost alakítsanak ki, ahol a többgyerekes családok egészségesen tudják nevelni és szocializálni gyerekeiket. Ehhez akar a város megfelelő egészségügyi, kulturális, szabadidős, oktatási és sportszolgáltatásokat nyújtani.

Ez nem azt jelenti, hogy más város ugyanezt nem tűzheti ki célul, hiszen Székelyföldön nincsenek nagyvárosok, ez hosszú távon erőssége is lehet.

Ha egy családnak a harmadik gyerek születése után elege lesz a nagyvárosból, keres egy kisebbet, ahol normálisan tud élni. Ez Sepsiszentgyörgynek az irány, de nem versenyzünk másokkal, és ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkozunk más társadalmi rétegekkel, például az idősekkel” – részletezte az elöljáró.

Székelyföld évszázadokkal ezelőtt úgy alakult ki, hogy organikus rendszer szerint szerveződött, a székeken belül a városok voltak a központok. Vannak székek, ahol ez most is jól működik, gyakran kisebb városok nagyobb régiót szolgálnak ki. „Sepsiszentgyörgy is sok esetben túlmutat a város, Sepsiszék, a megye vagy akár Székelyföld határain is a kultúra, a sport vagy az oktatás terén, de nem egészséges és nem is életszerű elképzelni, melyik város lehetne Székelyföld fővárosa” – vélekedett Antal Árpád.

A polgármester szerint ugyanakkor Marosvásárhelyről még nem kellene lemondani, szerinte előbb-utóbb fel fogja ismerni, hogy egyetlen kitörési lehetőség, ha Székelyföld fővárosa lesz.

„Az elmúlt tíz évben Kolozsvár is radikálisan átalakult. Marosvásárhelyen is lesz változás, csak lassúbb a folyamat. Nemcsak az ott élő magyarok, hanem a románok is rájönnek, hogy számukra is előnyt jelent, ha Székelyföld élére állnak” – szögezte le a háromszéki városvezető.

Csíkszereda: nem szokványos romániai város

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere úgy véli, a tetteknél, a megtapasztalható helyzeteknél nincs jobb városmárka. Az elöljáró Simon Anholt nagy-britanniai független politikai tanácsadót idézte, aki szerint az „országmárka svindli”. „Keveset beszélünk, építünk, és ha elkészül, fel sem avatjuk, haladunk előre” – magyarázta a csíkszeredai polgármester. Rámutatott, sajátosságuk, hogy két szinten próbálják alakítani a városképet: a román és a magyar lakosságot is meg kívánják szólítani.

Tudatosan próbáljuk a Csíkszereda nevet elfogadtatni a román közösséggel, a futball- és a jégkorongcsapat hivatalos nevében is benne van a város magyar megnevezése. Ezzel is azt láttatjuk, hogy Csíkszereda nem egy szokványos romániai város”

– mondta. A városvezető leszögezte, az általa vezetett önkormányzat erején felül finanszírozza a kulturális intézményeket is, a kulturális vitalitási mutató tekintetében is kitűnően teljesít a város. Hangsúlyozta, Romániában nincs még egy olyan megyeszékhely, amely önállóan tartaná fenn a művelődési intézményeket, állami vagy megyei támogatás nélkül. Mindezek ellenére a románság körében hosszú évek során három jellemzője alakult ki a városnak: az ország leghidegebb településeként, ugyanakkor a jégkorongról és a Ciuc sörről ismerik.

Magyar vonatkozásban teljesen más síkon alakul a település arculata, a magyaroknak elsősorban Csíksomlyó jut eszükbe a megyeszékhelyről. „Ezt a képet építeni sem kell.

Most, hogy ellátogat hozzánk Ferenc pápa, olyan helyeken is megismerik a térséget, ahol azt sem tudják pontosan, hol van Románia”

– mondta a polgármester. Ráduly szerint egyébként a sportban látszik, hogy Székelyföldön van egyfajta egészséges megosztás: van, ahol a női kosárlabda, máshol a férfi kézilabda vagy éppen a jégkorong erős. Úgy véli, erre kell tudatosan ráépíteni, így lehet a sporton keresztül térségimázst is építeni.

Hozzátette, Csíkszereda gyengesége földrajzi fekvéséből adódik, zártabb, hidegebb, ködösebb, mint bármelyik más székelyföldi település, ezért alapból nehezebb és drágább az élet. Ugyanakkor a nyolcvanas években beszorították a várost, vertikálisan építkeztek, ezért nehezebb a mostani térigényeknek és fogyasztói szokásoknak megfeleltetni.

Székelyudvarhelyen a jövőnek alapoznak

Székelyudvarhely a gazdaság tekintetében erős: a rendszerváltás után nagy számban jelentek meg a vállalkozások a térségben.

Hargita megye gazdaságának több mint 60 százalékát adja a város, az alkalmazottak 80 százaléka dolgozik a magán-, és csak 20 százaléka a közszférában

– fejtette ki Gálfi Árpád. A polgármester meghatározónak tartja a vállalkozókkal való együttműködést. Hangsúlyozta, nem mandátumokban gondolkodnak, hanem hosszú távú stratégiát dolgoznak ki, szilárd alapokat szeretnének lefektetni az önkormányzati, a gazdasági szférában, az oktatásban, a kultúrában és a sportban is.

Gálfi Árpád arra is rámutatott, hogy város vidék nélkül nem létezik, és ez fordítva is igaz, ezért e téren is az együttműködés híve. Felidézte, három évvel ezelőtt kezdeményezte a székelyföldi magyar polgármesterek találkozóját, ennek nyomán kéthavonta egyeztetnek különböző kérdésekről. Nem egymás vetélytársai, kerékkötői, hanem segítői, tanulnak egymás tapasztalataiból, hogy elkerüljék az esetleges buktatókat.

Marosvásárhely a tudomány és a kultúra felé nyit

Marosvásárhelyen arra törekednek, hogy víziót mutassanak fel a város fenntartható fejlesztésében, mondta el lapunknak Csegzi Sándor polgármesteri tanácsadó, aki korábban önkormányzati képviselőként, illetve alpolgármesterként is tevékenykedett. Csegzi úgy véli, magyar szempontból is fontos, hogy minden közösség megtalálja magát a fejlesztési tervekben. Meglátása szerint a kétnyelvűség terén még vannak hiányosságok, de történtek előrelépések, ugyanakkor fontos a gazdasági fejlődés, ami meghatározza, hogy miként érzi magát a városlakó Marosvásárhelyen.

Jelenleg a szakmai képzés, az egyetem előtti oktatás terén igyekeznek mentalitásváltást elérni: tudatosítani szeretnék, hogy érdemes, kifizetődő szakmát tanulni.

„Ez a kérdéskör Hargita és Kovászna megyében is megjelenik, fontos a jövőkép alakítása szempontjából” – tette hozzá. Csegzi Sándor emlékeztetett a néhány éve létrehozott Life Tech City klaszter megvalósítására, amely az első versenyképességi pólus Romániában az orvosi kutatás, informatizálás területén. A kezdeményezés kitörési felület a székely alkotói közösségnek, ugyanakkor nyitás egy igazi „székely főváros” megközelítés irányába.

A tanácsadó arra is rámutatott, hogy Marosvásárhelyen a román és a magyar lakosság aránya szinte egyforma, ezért a politikai kérdés is hangsúlyozottabb. „Nemcsak a feliratok, zászlók szintjén mutatkozik meg, hanem messze mutató terveket is megakadályoz az ilyen típusú politizálás.

Ezt komolyabban kellene kezelnie a politikumnak, hiszen mindegy, hogy a magyar vagy a román oldal fékezi a teljes közösséget szolgáló kezdeményezéseket, az mindenkinek rossz, ellenben ha támogatnák, mindenki javát szolgálná”

– magyarázta. Csegzi ugyanakkor büszke a megyeszékhely által elért eredményekre, példaként azt említette, hogy az EU-s pályázatok szintjén élen járnak, jelenleg is több mint 200 millió euró értékben terveznek beruházásokat. „Erdély fővárosa Kolozsvár, ám Marosvásárhelyen dimenziójában rengeteg a kulturális esemény. Csak magyar kezdeményezésű, magyaroknak szóló művelődési megnyilvánulásból hétszáz volt egy évben, ami azt jelenti, hogy naponta legalább kettő” – összegzett Csegzi Sándor.

Fenti cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványa, a Látótér hasábjain látott napvilágot március 25-én.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat