Hirdetés
Somogyi Botond

Somogyi Botond

Húsvét – az újrakezdés lehetősége

2025. április 19., 17:592025. április 19., 17:59

2025. április 19., 18:112025. április 19., 18:11

Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat, erőt adjon a szülőföldön maradáshoz, az összetartozáshoz és a mindennapi szolgálathoz – a családban, munkahelyen és gyülekezetben.

Kérdés, hogy mai felgyorsult, egyre globalizálódó világunkban, amikor egy-egy ünnep inkább egy hosszú hétvégét, netán kirándulást jelent messzi országokba, mennyire érezzük valóban így.

Az erdélyi ember számára a húsvét nem csupán vallási esemény. A feltámadás ünnepe emlékeztet arra, hogy bármilyen mélységből és szenvedésből – legyen az személyes, közösségi vagy történelmi – létezik kiút. Mert

a több mint kétezer évvel ezelőtti üres sír nem csupán Jézus győzelmét hirdeti a halál felett, hanem azt is, hogy Isten az ő népét nem akarja magára hagyni.

Erdély különböző tájain, ahol a történelem viharai sokszor írták át a falvak és városok életét, a húsvéti örömhír különös erővel szólhat. Mert itt az emberek ismerik a veszteség, a kitartás, az újrakezdés jelentését – ahogyan az üres sír is az új kezdet lehetőségét hordozta magában. És hordozza ma is – ha kellőképpen figyelünk rá.

Keresztény gyülekezeteinkben húsvétkor megtelnek a templomok. A harangok hangja nem csupán a feltámadott Krisztust hirdeti, hanem a közösség összetartozását is. Ilyenkor különösen érezhető az a kötelék, amely összefűzi a múltat, jelent és jövendőt. A szószékeken elhangzó igehirdetésekben hangsúlyt kap a feltámadás valósága egyrészt múltbeli történetként, másrészt mindennapi hitbeli tapasztalatként. Ezért az ünnep nem csupán visszatekintés, hanem előretekintés is. Ahogyan Pál apostol írja a korinthusi gyülekezetnek:

Idézet
ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is”

(1Kor 15,14). Ám Isten fia feltámadt! Ezért lehet nekünk reménységünk. Erdélyi népünk ezzel a hittel tekint a jövőbe, vállalva a közösségépítést, a hitben való megmaradást, a fiatal nemzedékek tanítását és nevelését.

Az ünnepi istentiszteletek mellett a családoknál fontos szerepet kap a húsvét lelki tartalma is. A pászka, a piros tojás, az ünnepi asztal – mind-mind emlékeztetnek az élet győzelmére a halál fölött. Sok helyen a világjárvány elmúltával ismét él a locsolás hagyománya is, amely a közösség egymásra találását, a hagyományok tovább élését fejezi ki.

A feltámadás nemcsak hitvallás, hanem életforma is kell, hogy legyen. Keresztény közösségeinkben a feltámadás ünnepe újra megerősítheti: nem vagyunk egyedül. A feltámadott közöttünk jár, és boldog reménységgel ajándékoz meg – hogy örömmel teli életünk legyen, s egyúttal mi is életté váljunk mások számára.

korábban írtuk

Húsvét: nagypéntek és feltámadás, mélység és magasság
Húsvét: nagypéntek és feltámadás, mélység és magasság

Húsvétban a nagypénteknek nincs jó ,,marketingje", talán ezért érezzük távolabb magunktól. Mit jelenthet személyesen a nagypéntek és húsvét, a mélység és magasság? Mezei Sándor marosvásárhelyi református lelkipásztorral beszélgettünk a húsv&eac

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Balogh Levente

Balogh Levente

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

Balogh Levente

Balogh Levente

Közösségi oldalak, álhírek, lincselés: a tiltás vagy az edukáció a megoldás?

Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.

Makkay József

Makkay József

Agrárország importkosárral

Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.

Balogh Levente

Balogh Levente

Aki előre hozott választást akar, az AUR-os?

Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A Majka-ügy csak a jéghegy csúcsa, be kellene fejezni a magyar–magyar acsarkodást

Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.

Hirdetés