Húsvét – az újrakezdés lehetősége

2025. április 19., 17:592025. április 19., 17:59

2025. április 19., 18:112025. április 19., 18:11

Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat, erőt adjon a szülőföldön maradáshoz, az összetartozáshoz és a mindennapi szolgálathoz – a családban, munkahelyen és gyülekezetben.

Kérdés, hogy mai felgyorsult, egyre globalizálódó világunkban, amikor egy-egy ünnep inkább egy hosszú hétvégét, netán kirándulást jelent messzi országokba, mennyire érezzük valóban így.

Az erdélyi ember számára a húsvét nem csupán vallási esemény. A feltámadás ünnepe emlékeztet arra, hogy bármilyen mélységből és szenvedésből – legyen az személyes, közösségi vagy történelmi – létezik kiút. Mert

a több mint kétezer évvel ezelőtti üres sír nem csupán Jézus győzelmét hirdeti a halál felett, hanem azt is, hogy Isten az ő népét nem akarja magára hagyni.

Erdély különböző tájain, ahol a történelem viharai sokszor írták át a falvak és városok életét, a húsvéti örömhír különös erővel szólhat. Mert itt az emberek ismerik a veszteség, a kitartás, az újrakezdés jelentését – ahogyan az üres sír is az új kezdet lehetőségét hordozta magában. És hordozza ma is – ha kellőképpen figyelünk rá.

Keresztény gyülekezeteinkben húsvétkor megtelnek a templomok. A harangok hangja nem csupán a feltámadott Krisztust hirdeti, hanem a közösség összetartozását is. Ilyenkor különösen érezhető az a kötelék, amely összefűzi a múltat, jelent és jövendőt. A szószékeken elhangzó igehirdetésekben hangsúlyt kap a feltámadás valósága egyrészt múltbeli történetként, másrészt mindennapi hitbeli tapasztalatként. Ezért az ünnep nem csupán visszatekintés, hanem előretekintés is. Ahogyan Pál apostol írja a korinthusi gyülekezetnek:

ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is”

(1Kor 15,14). Ám Isten fia feltámadt! Ezért lehet nekünk reménységünk. Erdélyi népünk ezzel a hittel tekint a jövőbe, vállalva a közösségépítést, a hitben való megmaradást, a fiatal nemzedékek tanítását és nevelését.

Az ünnepi istentiszteletek mellett a családoknál fontos szerepet kap a húsvét lelki tartalma is. A pászka, a piros tojás, az ünnepi asztal – mind-mind emlékeztetnek az élet győzelmére a halál fölött. Sok helyen a világjárvány elmúltával ismét él a locsolás hagyománya is, amely a közösség egymásra találását, a hagyományok tovább élését fejezi ki.

A feltámadás nemcsak hitvallás, hanem életforma is kell, hogy legyen. Keresztény közösségeinkben a feltámadás ünnepe újra megerősítheti: nem vagyunk egyedül. A feltámadott közöttünk jár, és boldog reménységgel ajándékoz meg – hogy örömmel teli életünk legyen, s egyúttal mi is életté váljunk mások számára.

korábban írtuk

Húsvét: nagypéntek és feltámadás, mélység és magasság

Húsvétban a nagypénteknek nincs jó ,,marketingje", talán ezért érezzük távolabb magunktól. Mit jelenthet személyesen a nagypéntek és húsvét, a mélység és magasság? Mezei Sándor marosvásárhelyi református lelkipásztorral beszélgettünk a húsv&eac

Ünnep Húsvét