Brno: esteledő hangulat a Morva téren
Fotó: Csermák Judit
Csehország második legnagyobb városába, Brnóba – németül Brünnbe, magyarul Berénbe – utaztunk. A Svitava és a Svratka folyók összefolyásánál fekvő települést kerestük fel, amit Morvaország fővárosaként tartanak számon. Brno 2017-ben nyerte el az UNESCO által adományozott zene városa címet. A település Bohumil Hrabal és Milan Kundera írók szülőhelye.
2025. április 16., 16:362025. április 16., 16:36
2025. április 16., 19:412025. április 16., 19:41
Brno felé a vonaton „osztrák–magyar monarchiás” érzés fogott el: a hangszóróba csehül és németül mondták be az információkat, a városban nagy tömeg szállt le a Budapestről induló nemzetközi vonatról. A peronról hosszú aluljáróból bukkanhattunk fel a felszínre, ahol hátra pillantva meghökkenve szemléltük az állomás épületének nagyságát. Előre nézve már a középkori Szent Péter és Pál templom tornyai köszöntöttek.
A Petrov-dombon álló székesegyházat a 11. században alapították, külsejének gótikus jegyeit megőrizték, belül azonban részben barokk stílusú.
Hosszasan folyt a felek alkudozása, melynek Podjebrád halála vetett véget. Közben Mátyás király 1469-ben Csehország királyává koronáztatta magát. 1645-ben, a harmincéves háború során, a várost a svéd csapatok ostromolták. Ehhez az eseményhez a templomhoz kötődő legenda is tartozik. A svéd csapatok úgy döntöttek, ha egy meghatározott nap deléig nem tudják befejezni a hosszan elnyúló ostromot, elvonulnak. A morvák – az elvonulást biztosítván – egy órával korábban kongatták meg a toronyban a déli harangszót, így a város megmenekült.
Régi képeslapon az Ágoston-rendi kolostor
Fotó: Régi képeslap
A székesegyház közelében lévő dombon emelkedik Spielberg (Špilberk) vára. A 13. században épített erőd a morva őrgrófok székhelye volt, a századok során folyamatos bővítései révén a hatalom által elítéltek félelmetes börtönévé vált. Kazamatáiban, celláiban magyarok is raboskodtak, többek között Kazinczy Ferenc, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője. Egy 19. század végi leírás így fogalmaz: „Szép ültetvények láthatók a 288 méter magas Spilbergen is, amelyen az ugyanily nevű citadella, amely most kaszárnya, 1740-1855. között börtönül szolgált, amelyben 1749-ben Trenck ezredes, 1822-1830-ban az olasz költő, Silvio Pellico, 1848-1849 után pedig sok hazánkfia szenvedett fogságot.” A szőlőültetvények ugyan eltűntek, de az erődöt park veszi körbe. A várnál napjainkban emléktábla hirdeti: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép 1964.”
Az említett Trenck ezredes (Franz von der Trenck) porosz katonatiszt fia volt, aki szlavóniai birtokairól szegődött porosz, majd osztrák szolgálatba. Martalócokból álló szabadcsapatával harctéri győzelmeket aratott, de katonái harácsolása, s függelemsértése okán a Mária Terézia által kedvelt katonát mégis elítélték. Életét korán, 38 évesen fejezte be Spielbergi várában, 1749-ben.
Koncertre gyülekeznek a Káposzta téren
Fotó: Csermák Judit
A belvárosban két csontkamra is található, egyrészt a Szent Jakab templom alatt, ami egy régi temető felszámolásának köszönheti létét. A másik a Kapucinusok kriptája, amit már 1925-ben megnyitottak a nagyközönség előtt. Itt a mumifikálódott testek közül az első teremben Trenk Ferenc üveggel fedett koporsóját pillanthattuk meg.
A sírkamrában elhelyezett František Trenk festmény viszonylag jóképű férfiút mutat, a múmia alapján rekonstruált arckép kevésbé vonzó. Jókai leírása az utóbbit támasztja alá: „Arca születésétől kezdve rút volt; kiálló pofacsontok, bika homlok, sűrű szemöldök, vastag orr, felvetett, széles ajkak, előrenyúló áll; sörtekemény haja fekete volt…”. Jelleméről szélsőséges képet fest az író: „…Trenk kegyetlen volt, dorbézolásban és kicsapongásban véget nem ismerő… Kíméletlen az ártatlanok iránt, engesztelhetetlen a bosszúállásban, embergyűlölő az istentelenségig… Mint ellenség félelmetes, mint barát hitszegő, csalfa… És amellett egy lángész! Tele humorral, szatírával, sokat olvasott, tanult; a feje egy káptalan; hétféle nyelvet beszél…”.
Tükörlabirintus a Morva Galériában
Fotó: Csermák Judit
Igen sűrűn emlegeti a vár alatti Pellicova utcát Haklik Norbert az Ózdon született, Brünnben élő magyar író, a Mona Lisa elrablása című regényében. (Mona Lisa egy kaméleon.) A főhős itt lakik barátjánál, aki idegenvezetésnek is beillő séták keretében bemutatja neki a város nevezetességeit. Számtalan kocsmát keresnek fel, a sörfajták tudósa lesz, de azt is megtudja, hogy a legnépszerűbb cseh sportág a „kriglisztika”. A regény egyik szereplője mondja a városról: „…itt lépten-nyomon belebotlik az ember olyasvalamibe, ami mintha nem illene bele az összképbe, mégis hozzátartozik ahhoz, hogy a város az legyen, ami. Ott van a városházán a csavart torony, amit az építőmester készakarva épített ilyenre, lévén, hogy nem fizették ki a neki ígért előleget. Vagy a bejáratánál a kerék, amit egy lednicei kerékgyártó mester készített el úgy, hogy utána még Brünnig gurítani is maradt ideje. Meg a brünni sárkány, ami igazából egy kitömött krokodil. A török szultán követe ajándékozta Mátyás morva őrgrófnak…”.
Itt végigsétálva, az épületeket szemlélve kerestem azt a szót, ami legjobban kifejezi benyomásomat. Ezek az emeletes házak régmúlt idők gazdagságáról mesélnek, „ékes” házak, díszítésük változatos.
Trenk Ferenc festménye: a Kapucinus kripta
Fotó: Csermák Judit
Brünnről nem lehet Bohumil Hrabal említése nélkül írni. Az itt született író a 20. század kisemberének életét sok novellájában, regényében írta le. Barátja, Jiří Menzel több művéből készített maradandó alkotást, felejthetetlen, közép-európai humorral, tragikomikummal átszőtt filmeket: Szigorúan ellenőrzött vonatok, (Oscar-díj 1968), Sörgyári Capriccio, Hóvirágünnep.
Emberi közelségből ismerhető meg belőle az alkotó, Hrapka Tibor fotóival. Furcsának találtam a címet, de ennek magyarázatát az interjúalany maga adta meg: „Számomra egy zsebkendőnyi területen végrehajtott Hidegkuti-csel a futball csúcsát jelenti, mert az olyan, mint amikor az ember a metaforákat váltogatja” – vallja a könyvben a magyar Aranycsapat csatárát jól ismerő író, akit ez a technika megigézett. (Érdekes a zsebcsel angol megfelelője: Pirouettes on a Postage Stamp – Piruettek egy postabélyegen.)
S ha már szó esett Hrabalról, a kocsmákról, sörözőkről, budapesti szállal kössem össze: a Rákóczi út 11. szám alatt található a Hrabal Söröző. Bejárata mellett – az író extravagáns végakaratának megfelelően –, az emléktábla oly magasságban („alacsonyságban”) van, hogy a kutyák le tudják vizelni. Jelenleg már igen megviselt állapotú.
Másik nevezetes irodalmi szülötte a városnak Milan Kundera, aki az 1968-as forradalom után ellehetetlenítve Franciaországban élt, s francia nyelven adta ki könyveit. Sokáig lakott a városban Robert Musil, akit osztrák íróként tartanak számon, s aki naplójában brünni élményeiről is megemlékezett. A városban szerezte mérnöki diplomáját.
Szent Péter és Pál dómbelső: a Petrov-dombon álló székesegyházat a 11. században alapították
Fotó: Csermák Judit
Az 1928-30-as években épült Tugendhat villa a természetet óriási üvegfelületeken beengedő épületek egyik előfutára volt. Az 1960-as évek során kezdődött a sokat látott épület – jelenleg UNESCO világörökség része – helyreállítása.
A Morva téren meghökkentő a régi és a modern keveredése.
Itt áll a Bátorság szobra, melynek paripája alá – hosszúra formázott lábai miatt – felnőttek is nyugodtan besétálhatnak.
Ott jártunkkor a sötétedésben hangulatos, békebeli időket idéző, kivilágított körhinta forgott a Szent Tamás templom terén.
A szent hely főoltárán Maulbertsch képe, a szentélyben a Fekete Madonna képe található.
Meglepődve tapasztaltuk, hogy a szombat esti misén tömegesen, köztük sok fiatal vett részt. A templomhoz kapcsolódó Morva Galéria épületében – ami egykor kormányzósági palota volt – festészeti kiállítást tekinthettünk meg; többek között id. Lucas Cranach, Maulbertsch, Klimt műveit. A bevezető tükörlabirintus a kurátor telitalálatos ötlete volt, többek között Gábriel és Ráfáel arkangyalok aranyozott szobra között kereshettük a kiutat.
Az Ágoston-rend komoly szerepet játszott a város életében, a régi központnak – melyet az árvizek miatt telepítettek a síkról a dombokra – jelentős épülete kolostoruk. Templomának falán Johann Gregor Mendel arcképének domborműve köszöntött bennünket.
Le a kalappal Brno idegenforgalmi tájékoztatása előtt. Sok ingyenes prospektus, köztük magyar nyelvű is, segíti az eligazodni vágyókat. A Mendel brosúra például 12 helyre kalauzol el, ahol a mester élt, tanított, megfordult.
Érc miniszobrok
Fotó: Csermák Judit
Brnói, általam nem ismert magyar szálakat keresvén olyasmikre bukkantam, amik a morva néppel való szoros történelmi kapcsolatunkat erősítették meg bennem. Több, mint fél évszázada, 1488-ban brünni nyomdában készült el a Mátyás király ítélőmestere, Thuróczy János által írt A magyarok krónikája (Chronica Hungarorum) kiadása.
nevezetes munkája a Biblia magyarra fordítása. Szalárdi János a 17. században, aki köznemesként a gyulafehérvári levéltár őre volt, részt vett a harmincéves háborúban. Siralmas magyar krónikájában pompázatosnak írja le a morvaországi Berén melletti Lichtenstein-kastélyt. Grodecz Menyhértet, Kőrösi Márkot és Pongrácz Istvánt, a kassai vértanúkat 1995-ben avatták szentté. A három, hitéért megkínzott és belehalt mártírból ketten, István és Menyhért Brünnben léptek be a 17. század elején a jezsuita rendbe. Az 1819-ben Pesten született Kilányi Lajos táncművészként képezte magát, Európa nagyvárosaiban szerepelt társulatával, s később Brünnben balettmester lett. Több táncmű koreográfusa volt, például Sobri, a magyar rablóvezér (1847). A Wiener Theaterblatt 1861-ben elismerően írt munkásságáról. Érdekesség, hogy Kádár János plátói szerelme Steiner-Döme Piroska Brünnben tanult az 1930-as években a műszaki főiskolán. Ady Endre verseinek első cseh nyelvre fordítója František Halas a 20. század első felében Brünnben született, s egy ideig itt dolgozott egy könyvesboltban.
Mendel kézirat-részlet: a tudós szerzetes a kolostor kertjében végezte nevezetes borsókeresztezési kísérleteit
Fotó: Csermák Judit
Egy kis benyomás a zenei kultúráról. Leoš Janáček zeneszerző élete, munkája szorosan kötődött a városhoz. Bartókunkhoz hasonlóan – akivel együtt fel is lépett – nemzeti népdalokat gyűjtött; műveiben fel is dolgozta a morva énekeket.
Villám városlátogatásunk során a Káposzta piac téri Redout épülete előtt várakoztunk, mivel korán mentünk az egyik koncertre. Számomra megható volt, ahogyan a családok érkeztek a délelőtti előadásra, mindenki ünnepien, az eseményhez méltóan felöltözve. Ugyanezt tapasztalhattuk a Mahden Színház nagyívű épületében is, ahol szintén nívós előadást élvezhettünk.
Brünn-Berén-Brno városának hangulata megfogott, tovább él bennem. Biztos, hogy visszatérünk még az elmaradt látnivalókért és zenei élményekért is.
A Hrabal Söröző Budapesten
Fotó: Csermák Judit
Bergamo viharos történelemre tekinthet vissza. Fekvése, műemlékei, híres szülöttei nagyon sok turistát vonzanak. A töretlen fejlődését a pandémia szakította meg. Riportunkban a híres olasz város magyar vonatkozásait is kerestük.
Pécs, az egykori Sopianæ nagy múltra tekint vissza. Gazdag kulturális élete, egyetemei, színházi előadásai, természeti környezete mind megannyi vonzerő a turisták számára. Egyszóval, Pécsett, mások szerint Pécsen nem lehet unatkozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!