
Sokgyermekes családoknál gyakoribb jelenség, hogy több leány- vagy fiúgyermek születik – Képünk illusztráció
Fotó: Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Egyes emberek genetikailag hajlamosak lehetnek arra, hogy csak egyféle nemű gyermeket hozzanak világra – erre utalnak az Egyesült Államokban elvégzett új kutatási eredmények, amelyekről a Science News című tudományos portál számol be. Bár a teljes népesség szintjén valóban érvényesül az „érmefeldobás”-szerű esélye annak, hogy fiú vagy lány születik, egyes egyének esetében – különösen azoknál, akik életük későbbi szakaszában vállalják első gyermeküket – ez az arány eltolódhat az egyik nem irányába.
2025. július 23., 17:552025. július 23., 17:55
2025. július 23., 18:082025. július 23., 18:08
Elméletileg a fiú- és leánygyermek fogantatásának és megszületésének esélye nagyjából 50-50 százalék, mivel kezdetben az ivarsejtek (spermiumok) közel egyenlő arányban hordoznak X, illetve Y nemi kromoszómát – ezek jelentős, bár nem kizárólagos szerepet játszanak a nemi fejlődés meghatározásában.
Jorge Chavarro, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola reprodukciós epidemiológusa és kollégái azonban arra voltak kíváncsiak, miért fordul elő olyan gyakran, hogy valakinek több azonos nemű gyermeke van egymás után.
Az adatok alapján a családok körülbelül egyharmadában minden gyermek azonos nemű volt. Ezen belül a véletlennél jóval nagyobb arányban fordult elő, hogy három, négy vagy akár öt gyermek is ugyanazon nemet képviselte – annak ellenére, hogy statisztikailag ennek esélye egy „pénzfeldobás” logikáját követve csekély lenne.
„Minden egyes családnak lehet egyfajta egyéni valószínűsége arra nézve, hogy milyen nemű gyermekei születnek” – mondja Chavarro. Ez a valószínűség azonban családonként változik, és a teljes populáció szintjén többnyire kiátlagolódik 50-50 százalékra.
Egyes családok hajlamosak lehetnek arra, hogy addig vállaljanak gyermeket, amíg nem születik más nemű is, míg más családok két gyermek után leállnak, ha már van egy fiú és egy lány. A kutatók az ilyen döntéseket is figyelembe vették elemzésük során, ám így is kimutatták a nemek halmozódását egyes családokon belül, különösen azoknál, akik idősebb korban vállalták első gyermeküket.
mivel a reproduktív öregedés biológiai tényezői szerepet játszhatnak ebben. Például az életkor előrehaladtával a hüvelyi környezet savasabbá válhat, ami kedvezhet az X-kromoszómát hordozó spermiumoknak. Ezek kissé nagyobbak, és több „védő vegyületet” tartalmaznak, amelyek segítik túlélésüket a savas közegben.
Egy másik tényező lehet a menstruációs ciklus azon szakasza, amikor a petesejt kiszabadul az ováriumból – ez a szakasz ugyanis rövidül az életkor előrehaladtával. Ez a változás olyan környezetet teremthet a méhnyak nyákjában vagy a petevezeték folyadékában, amely inkább az Y-kromoszómás spermiumok túlélését segíti elő.
Chavarro és kollégái genetikai adatokat is elemeztek a kutatásban részt vevők egy részhalmazánál, és két olyan génváltozatot azonosítottak, amelyek kapcsolatban állhatnak azzal, hogy valakinek kizárólag fiú- vagy kizárólag lánygyermekei születnek. Egyelőre nem tudni, hogy ezek a gének pontosan milyen szerepet játszanak, mivel nem ismertek olyan reproduktív tulajdonságok, amelyekhez köthetők lennének – így hatásuk egyelőre rejtély.
Nicola Barban, a Bolognai Egyetem demográfusa szerint a kutatás „értékes meglátásokat” kínál, ugyanakkor szerinte további vizsgálatok szükségesek.
„Ez a kutatás is megmutatja, hogy a biológiai tényezők önmagukban nem elegendőek a szaporodási mintázatok teljes megértéséhez.”
Brendan Zietsch, az ausztrál Queenslandi Egyetem viselkedésgenetikusa ugyanakkor szkeptikus. „Korábban mi magunk végeztünk egy sokkal nagyobb mintán alapuló vizsgálatot, amely az 1931 után született teljes svéd populációt lefedte, és nem találtunk hajlamot arra, hogy egyes családok kizárólag fiúkat vagy kizárólag lányokat nevelnének.”
Zietsch szerint minden olyan kutatást, amely genetikai kapcsolatot feltételez az utódok nemi arányai és bizonyos gének között, meg kell ismételni más mintákon is. Chavarro maga is úgy véli, fontos lenne hasonló vizsgálatokat más populációkban is elvégezni. A jelenlegi kutatásban részt vevő alanyok 95 százaléka fehér bőrű volt, főként az Egyesült Államokból. Emellett
„Ez a tanulmány egyfajta első vázlata annak, hogy biológiailag hogyan magyarázható a nemek eloszlásának egyéni eltérése, és számos új kutatási irányt nyit meg a jövőre nézve” – mondja Chavarro.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
szóljon hozzá!