A Móka jubileumi gálaműsora Érmihályfalván
Fotó: Sütő Éva
A Móka egy érmelléki kisvárosból nőtte ki magát, s akár hivatásosokkal is felvehetné a versenyt, bár ezt a lehetőséget csak a határon túl kapta meg. Fennállása első tíz évében már Szigligeti-, Móricz-, Rejtő-darabokat vitt színpadra, a húszéves jubileumon többek között az utóbbi évek díjazott darabjainak legjobb jeleneteiből állította össze a gálaműsort.
2021. szeptember 04., 12:402021. szeptember 04., 12:40
Móka-színház. A magyarországi és érmelléki közönség csak így nevezi a két évtizede fennálló műkedvelő csoportot, amelyet Szabó János (portrénkon) a nemzet napszámosaként hozott létre 2000-ben. A sikerek sorozata a viszontagságos évek és a gáncsoskodások ellenére még inkább összekovácsolta a társaságot. A csoporton belül a tagok politikai hovatartozása sosem volt mérvadó, így a korunkra jellemző megosztó kórság nem tudott rést ütni rajtuk.
Bánsági származású alapítója – amint egyre inkább gyökeret kezdett ereszteni az Érmelléken – egyik decemberi estén összehívta néhány ismerősét, akiben színjátszásra való hajlandóságot érzett, és megalakult a Móka színjátszó csoport. Legtöbbjük tanító vagy tanár volt, de akadt köztük jó humorú tehetséges vállalkozó is. Ez jelentette a tulajdonképpeni keménymagot, amely évek hosszú során helytállt a csapatban. Sokan közülük ma is lelkesen állják mind a hazai, mind a magyarországi színpadokon a sarat. Már kezdetekkor az alapító csapat kiegészült több máig kitartó taggal, aki bevallása szerint már el sem tudná képzelni a Móka nélkül az életét. Kizárólagos bérük a közönség szeretete.
Szabó János 1994-ben került Temesvárról Érmihályfalvára. A Bánság fővárosában megfordult a diákművelődési ház Thalia Stúdiójának magyar nyelvű tagozatában, évekig volt a Líra Városi Művelődési Házhoz tartozó Rezeda Néptáncegyüttes koreográfusa, később a Csizmarik László vezette Bartók Béla pedagógus kórus műsorvezetője. Ilyen háttérrel indult Mihályfalván értéket teremteni, ami szívós, kitartó munkával sikerült is. Kezdetben semmi nem volt: hiányoztak a díszletek, kellékek, nem volt jelmeztár, de még kultúrháza sem a városnak, csak egy múltszázad eleji iparos otthonból kialakított, inkább lakodalmas ház, mint a kultúra jótállója.
Eredeti szakmájából adódóan – antik bútorokat (is) restaurált temesvári életének egyik korszakában – volt érzéke a díszlettervezéshez és minden egyébhez, ami egy színház kelléktárához szükséges. Édesapja a temesvári német színház kellékese volt, így ő is a teátrumok árnyékában nőtt fel.
Viszont
Minek kellene Érmihályfalvának színház? – kérdezték.
Nem jött segítség, ezért elkezdtek díszleteket és egyéb kelléket készíteni, beszerezni. Minden tagnak akadtak családtagjai, akik értettek valamihez: volt, aki díszleteket varrt, mások a turkálókra szakosodtak. Több kultúrapártoló boltocska tulajdonosa megértette a szándékot, s ingyen adta az olyan viseleteket, amelyekkel a színházi ruhatárat gyarapíthatták. Kiss Mária, a fogyasztási szövetkezet akkori főnökasszonya segített legtöbbet: kulissza- és színpadfüggönyökkel támogatta a csoportot.
Szabó János, a Móka atyja
Fotó: Sütő Éva
Mire megszületett az első, inkább könnyű műfajú előadás (Szigligeti Ede A cigány című népszínműve), már kezdett színpadhoz hasonlítani a színpad és gardróbhoz a gardrób, bár még manapság is a legszegényebb színházi csoportként tekintenek rájuk a határon túl, ahol kuriózumként tartják számon sikereiket.
Az érdeklődés arra késztetett, hogy két hét után újra teltházzal ismételjük meg az előadást, sőt közkívánatra ősszel újra előadtuk. Közben a nyár folyamán több kiszállást is tartottunk. Első ilyen Mihályfalván kívül tartott előadásunk Érkörtvélyesen volt. Minden meg volt beszélve, csak éppen nem volt járművünk, amivel elmenjünk és főleg, amivel a díszleteket elszállítsuk.
Összenéztünk, nagyot nevettünk és rábólintottunk. Miért is ne? Jó móka lesz, és Körtvélyes nincs messze. Szűkösen ültünk benne, de jól éreztük magunkat. Az egyetlen problémát a néhai Gombos József nagybőgője okozta. Sok helyet foglalt el, s nagyon kellett rá vigyázni, nehogy összetörjön a döcögős úton, amin a limbóhintónak keresztelt bódét a traktor ide-oda dobálta. Aztán következett Érsemjén, ahol igazi helyzetgyakorlatot tartottunk, ugyanis nem volt sem színpad, sem öltöző, sem függöny a teremben, amelyben felléptünk, de a csapat a helyzet magaslatán állt. (Azóta Érsemjénben épült az egyik legszebb községi kultúrközpont.) Ám oda is limbóhintóval mentünk, akárcsak később Érkeserűbe. Hát ilyenek voltak a lehetőségeink a 2000-es évek elején” – emlékszik vissza a húszéves gálaműsor kapcsán a Móka alapítója, rendezője, mindenese.
A Hunyady Sándor Három sárkány című darabjának egyik jelenete
Fotó: Sütő Éva
Mindezek ellenére a Móka húsz év után is létezik, a háta mögött 59 bemutatóval, ezen kívül számos zenés-irodalmi és kabaréműsorral, hosszabb-rövidebb ünnepi fellépéssel. Húsz év alatt 74 ember fordult meg a Mókában. Van, aki csak egyszer lépett színpadra, mások sosem léptek reflektorfénybe, de komoly háttérmunkát végeztek – súgók, fény- és hangtechnikusok, kellékesek –, s akadnak olyanok is, akik a kezdetektől aktív tagjai a csoportnak.
Ezt követte Hunyady Sándor A három sárkány című vígjátéka. Majd 2013 őszén három művészeti ág találkozott: az irodalom, a komolyzene és a tánc összefonódásából létrejött a Szó, zene, tánc című produkció Thurzó Zoltán zongoraművésszel, Thurzó Sándor József brácsaművésszel, valamint a Nyíló Akác Néptáncegyüttes táncosaival közösen. Ezt követte Noel Coward Vidám kísértet című két felvonásos vígjátéka, majd a Wass Albertnek szentelt irodalmi műsor, amelyet Meleg Vilmos nagyváradi színművésszel és Thurzó Zoltán zongoraművésszel közösen mutattunk be Nagyváradon” – sorjázza a jobbnál jobb előadások létrejöttének történetét.
Jelenet Marth P. Ildikó Kukás guru című komédiájából
Fotó: Sütő Éva
George Bernard Shaw Pygmalion című darabja Móricz Úri murija után a leghosszabb és legtöbb szereplőt megmozgató előadása volt az érmihályfalvi társulatnak. 2015 őszén útjára indították Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiáját. Még nem sejtették, hogy ez lesz a legtöbbet játszott és legtöbb helyen előadott darab, és egyben a legtöbb fesztiválmeghívást is ez a darab kapja. Az első ilyen meghívás a Veszprém megyei Ajkáról érkezett az Arany Deszka Fesztivál szervezőitől. A Bányavirág részt vett a soproni, a vasvári, a balassagyarmati, a tiszaújvárosi, a hajdúnánási, a körmendi fesztiválokon is, és meghívást kapott a Komlón megszervezett KASZT Fesztiválra, amely a Kárpát-medence legrangosabb magyarnyelvű színjátszó találkozója, valamint Budapestre, a fesztiválgyőztesek seregszemléjére is eljutott. Szabó János szerint az előadás mindenütt megállta a helyét, és minden fesztiválról, megmérettetésről díjakkal érkezett haza. Ajkáról például minden létező első díj – férfi, női főszereplő, mellékszereplő, rendezői díj, összesen kilenc, beleértve a fődíjat, az Arany Deszkát is – Érmihályfalvára került.
2017-ben színpadra került Molnár Ferenc Az ördög című színműve. Az itthoni bemutató után a csapat másnap indult Ajkára, az Arany Deszkáért. „Ez a kijelentés talán szerénytelenségnek tűnik, de valójában az Ördög is, akárcsak a Bányavirág, minden díjat bezsebelt, beleértve a fődíjat is, vagyis az Arany Deszkát. A szervezők félig tréfásan, félig komolyan azt mondták, hogy még egy dobásunk van. Ha harmadjára is nekünk ítélik a fődíjat, többet nem hívnak meg bennünket” – magyarázza mosolyogva Szabó János.
A Móka-tagoknak is megvannak a saját politikai szimpátiái, de a „főnök” – ahogyan szólítják – betiltott mindennemű politizálást a csapatban. Nem vállalnak kampányelőadásokat (bár sokuknak jól jönne a teltházas Móka-közönség), nem adják nevüket pártszervezeti ünnepségekhez sem, de ha egy-két tag mégis „haknizik” ilyen eseményen, nem teheti a Móka nevében. Ezt mindenki elfogadta, és természetesnek ítéli.
Ennek viszont megvan a maga ódiuma. Bihar megyében ugyanis néhány érmelléki kistelepülésen kívül, ahová a magukat nagyszínházaknak tartó társulatok nem mennek el, a Móka minden meghívásra válaszol, a település lehetőségeihez szabva előadásait. Az viszont
Leszámítva a már említett Thurzó Zoltánnal és Meleg Vilmossal tartott közös Wass Albert-összeállítást, amelynek a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ adott helyet.
A húszéves jubileumra – amely a járvány miatt idénre tolódott – az érmihályfalvi önkormányzat kulturális bizottságának elnökén kívül egyetlen elöljáró sem volt kíváncsi, bár néha elmegy maga a polgármester is. Az előadók viszont már megszokták. Pótolja őket a folyamatos teltház, a közönség szeretete, a vastaps és a határon túli megbecsülés.
Az érmihályfalvi önkormányzat több külföldi útjukat is támogatta, sőt mind a tízéves, mind a mostani gálaműsorhoz is hozzátette részét. Nem mond nemet, ha kérnek, viszont a támogatással csínján bánik. Egy helybéli sokadrangú focicsapathoz képest – amelybe évente százezreket fektetnek – a Móka a kis Arany Deszkáival, a nemzetközi fesztiválok aranyminősítéseivel s szekrényeket megtöltő okleveleivel és díjaival sehol sincs…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!