Előadása egyszerre orgonamuzsika, zenetörténelmi, -elméleti és -filozófiai előadás. A világhírű orgonaművész, Varnus Xavér nagyon magasra helyezi a mércét, még akkor is, ha Bach muzsikája dzsesszként szólal meg – ahogy ez történt aművész legutóbbi sepsiszentgyörgyi fellépésén.
2013. december 29., 21:322013. december 29., 21:32
– A klasszikus zene egyetlen esélye, hogy bebizonyítsuk: nem kizárólag frakkos, csokornyakkendős, kis- és nagyestélyis, mereven komoly emberek zártkörű szertartása. Sajnálom azokat a kollégákat, akik sértődötten zárkóznak be a várukba, s onnan nézik szörnyülködve, hogy az emberek többségének fogalma sincs, mi is az a cisz-moll. Mit várnak el tőlük? Hogy megmásszák a falakat, s úgy hódítsák meg az akkordokat? Nem, szélesre kell tárni a kapukat, és én erre törekszem – állítja a művész, aki szerint Európa egyik legjobb orgonájával találkozik a Sepsiszentgyörgyre látogató zenész.
– Ön 1981-ben elhagyta Magyarországot. Miért?
– Semmiféle politikai indítékot nem érdemes keresni mögötte. Lehetőségem adódott, hogy a Notre-Dame orgonistájánál, Pierre Cochereau-nál tanuljak. Alig 17 éves voltam, amikor felültem a vonatra, és a vécéajtó mögé bújva egy semmire sem jó piros útlevéllel átjutottam a magyar–osztrák határon. Párizsban három hónapon át kérvényeztem a magyar nagykövetségtől kint tartózkodásom hivatalosítását, míg több rutinszerű visszautasítás után egyszer csak megkaptam. Mint jóval később kiderült, a francia kultuszminiszter hozta szóba Aczél György előtt egy beszélgetésen, hogy na, mit szól ehhez a tehetséges magyar gyerekhez a Notre-Dame-ban. Az akkori legmagasabb magyar kultúrhatalmasságnak ugyan fogalma sem volt rólam, de valakivel utánam nézetett, s utasításba adta, hogy a kölyök kapjon útlevelet, mert esze ágában sincs politikai pártot alapítani, egyszerűen csak orgonálni akar.
– A magyarországi rendszerváltás ígérete csábította vissza második hazájából, Kanadából?
– Lényegében igen, de mégis véletlenül. Iszonyú hőség volt Montrealban ’89 nyarán, nem tudtam aludni, ezért egy éjjel beleültem egy kád hideg vízbe. Reggel 40 fokos lázzal, tüdőgyulladással ébredtem, így kénytelen voltam néhány napig otthon, ágyban maradni. Mit tehettem, tévét néztem, és láttam, amint Szűrös Mátyás bejelenti: megszületett a Magyar Köztársaság. Persze a lapokból már tudtam, hogy változások zajlanak odahaza, de igazából ennek hatására indultam haza.
– Előfordul, hogy nem küld előzetesen műsortervet egy-egy fellépésére. Mi ez a titokzatosság?
– Többnyire így van, de nem azért, mert így kívánok érdekesebbnek tűnni. Míg ugyanis a zongora többnyire mindenütt zongora, az orgonák jószerint országonként változnak. Ezen a remek sepsiszentgyörgyin például annyi kapcsoló van, hogy első látásra azt gondolná az ember, a város világítását irányítják onnan. Persze mindegyik csavarónak megvan a maga funkciója. Ebből az állapotból kiindulva most már évek óta úgy alakítom, hogy minden évad előtt legyen egy 55—60 darabból álló repertoárom, akárcsak nagy elődömnek, Liszt Ferencnek. Tehát – hacsak nem tartanak pisztolyt a fejemhez – nem adok le előzetes programot, hanem a hangszerrel való barátkozást követően döntöm el, melyik lesz az a két-három mű, amellyel kezdek, a folytatást pedig mindig menet közben alakítom.
– Nincsenek kabalaművei?
– De vannak, akárcsak bármelyik művésznek. Úgy tartom, a barokk zenét vagy Chopint könnyen el lehet rontani, ha valaki nem hordozza a fejében a kort, amelyben ezek a művek születtek. A teremtés számomra viszont Johann Sebastian Bachhal kezdődik, ezért az ő művei közül biztosan belekerülnek a repertoárba. Aszentgyörgyi orgonán pedig kimondottan szépen szól Bach, a hangoknak élük van, nem egy úszó, romantikus hangzást hallhatnak a jelenlévők. Amit viszont kimondottan ironikusnak érzek: az ember Sepsiszentgyörgy felé jövet elhalad több középkori vagy még régebbi templom mellett, aztán itt egy modern, új templomban játszhat. De nem baj, legalább ez is azt bizonyítja, hogy a 21. századot Bach éppúgy ,,el tudja foglalni”, mint a korábbi századokat.
– De képes-e elfoglalni, megragadni az orgona, ez a hatalmas, robusztus hangszer egy gyerek képzeletét is?
– Többéves tapasztalat mondatja velem, hogy a gyereken semmi sem múlik. A budapesti Művészetek Palotájában immár több éve zajlik egy program, amelynek keretében minden alkalommal ki kell állnunk az igazság próbáját. Az épület különböző rejtelmeinek megtekintése után ugyanis orgonamuzsikában is részesítjük őket, s látni kellene, ahogyan opálosra válnak a tekintetek, amint öt emelet magasságából rájuk zúdul az orgona hangja. Ezek után úgy megy haza a gyerek, hogy képes vértanúhalált halni az iskolában mondjuk a mozarti zene ,,szalonképességének” oltárán. De azért is érdekli őket módfelett, mert az orgona a 16-17. században a legnagyobb szárazföldi szerkezet volt, ami ma is imponálóan hat egy gyerek képzeletére, főleg hogy időközben már számítógép is van benne.
– Ha a gyerekek még „menthetők” is, mi lesz a végzetesen elrontott felnőttekkel?
— Nem látom teljesen kilátástalannak a képet. Kétségtelen: van egy kétmilliós, a művészetek számára menthetetlen réteg Magyarországon, de legalább annyian vannak, akiket csendes, szívós munkával még vissza lehet hozni a süllyesztőből. Ahhoz azonban nekünk, zenészeknek le kell szállnunk az elefántcsonttoronyból. Egy nagyon frakkos-nagyestélyis koncert előtt mondtam a közönségnek a Művészetek Palotájában: remek dolog, hogy most ennyien itt vagyunk, de az egész akkor ér valamit, ha ezt a zenét, az általunk vallott értékeket képesek leszünk átvinni az utca túlsó oldalára is.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!