Balogh Levente
2026. október 02., 21:072026. október 02., 21:07
2026. október 02., 21:162026. október 02., 21:16
Ezért tényleg megérte: jó három hónappal az előző próbálkozás után a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége, még akkor is, ha Nicușor Dan államfő ezt nem akarja.
Amint az várható volt, az elnök újabb miniszterelnök-jelöltje, Siegfried Mureșan nemzeti liberális párti (PNL) EP-képviselő kormányalakítási kísérlete valójában nem volt több kamikaze-akciónál, és eleve kudarcra készültek. Hiszen előre lehetett tudni, hogy nem kap bizalmat a parlamentben – de azért végig vitték, abban a reményben, hogy az előre hozott választások réme hátha mégiscsak jobb belátásra bírja a szociáldemokratákat (PSD).
Ez nem jött be,
A PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bosszúból a korábbi koalícióból való kilépésért és a kormány bizalmatlansági indítvánnyal történő megbuktatásáért kizárta a PSD-vel való együttműködést és egy olyan kormány megszavazását, amelyben a PSD is benne van, míg a szociáldemokraták egy olyan kormány megszavazását zárták ki, amelynek nem tagjai.
Mindeközben a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a háttérben csendesen figyelte az Európa-barátnak nevezett pártok igazán európai stílusú viaskodását, és kihasználta, hogy mindez az ő malmára hajtja a vizet, hiszen többek között annak is betudhatóan lett a legnagyobb támogatottsággal rendelkező alakulat. Ennek fényében jelezte is, hogy ha már kormányalakításról van szó, csak olyan kabinetnek szavaz bizalmat, amelynek maga is része, de azért inkább előre hozott választásokat akar.
Az egésznek annyi értelme van, hogy ezek után – hacsak nem sikerül egy szakértői kormány felállításában megállapodni, amire most nem tűnik túl sok esély –
Elvégre ha a PNL és az USR továbbra is kizárja az együttműködést a szociáldemokratákkal, az államfő viszont nem akar előre hozott választásokat – mint ahogy ezzel ellentétes értelmű nyilatkozatai ellenére valójában a felmérésekben éppen zuhanó PNL és az USR sem támogatja ezt a forgatókönyvet –, akkor a PSD-nek az AUR felé kell tapogatóznia, ha már az „Európa-barát” pártok ezt tartják a legeurópaibb megoldásnak.
Mindeközben
Legalábbis a PSD és az AUR is abba a gyanúba keveredett, hogy valójában amerikai befolyás nyomán buktatták meg májusban az Ilie Bolojan vezette kormányt, miután kiszivárgott Kimberly Guilfoyle-nak, az Egyesült Államok athéni nagykövetének egy márciusi kijelentése, amelyben arra figyelmeztette a görög energiaügyi minisztert, hogy a román kormány küszöbön álló bukását bárhol máshol is meg tudják valósítani, ha – akárcsak a bukaresti kabinet – nem akarnak drága amerikai cseppfolyósított földgázt vásárolni.
Azóta Washington részéről elhangzott néhány erőtlen kijelentés a kétoldalú stratégiai viszony fontosságáról, miközben a PSD és az AUR illetékesei azt állítják: az ügy csak azért került most elő, hogy megpróbálják őket sarokba szorítani, és rákényszeríteni az új kormány megszavazására.
Persze az ügy kissé összeesküvés-elmélet szagú, de a helyzet az, hogy valójában egészen hihető.
Ha például úgy ítélte meg, hogy zavaró külső hatalmak türemkedtek be a befolyási övezetének tekintett térségbe, vagy Washingtonnal szemben barátságtalan rezsimek kerültek hatalomra, tett arról, hogy kisöpörje őket – kezdve a spanyolok kiűzésétől a Fülöp-szigetekről és Kubából a chilei puccsig és több közép-amerikai akcióig egészen a legutóbbi, venezuelai kalandig (és ismét felkészül Kuba).
És nem csupán az ellenségeit vagy riválisait rendszabályozta meg, hanem nem egyszer a szövetségeseit is, ha úgy értékelt, hogy az érdekeinek ez felel meg. Az 1956-os szuezi válságban például, amikor Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael megtámadta Egyiptomot, miután Nasszer egyiptomi elnök államosította a Szuezi-csatornát, Washington nem hogy nem sietett a NATO-szövetséges London és Párizs segítségére, de saját geopolitikai érdekeinek megfelelően döntve épp hogy a háború befejezése érdekében gyakorolt rájuk nyomást.
Hasonló a helyzet ma is, amikor Trump elnök azzal jelzi neheztelését, amiért London nem segít az Irán elleni háborúban, hogy
De ott van a Grönland és az Északi-sarkon át vezető útvonalak fölötti befolyásért folytatott rivalizálás részeként Dániára gyakorolt nyomás is, és ne feledjük az Angela Merkel egykori német kancellár amerikai titkosszolgálati lehallgatása miatt kirobbant botrányt sem.
Mindeközben a Trump-adminisztráció világ- Európa-szerte azon erők mellett áll ki, amelyek szuverenistaként. a hagyományos, megcsontosodott rendszerpártok képviselte irányvonallal szemben határozzák meg magukat.
Ebbe a mintába illeszkedik a romániai ügy is.
A Trump-féle tranzakcionális politika nem ideológiai, hanem üzleti alapon, a valamit valamiért elv jegyében vonja szorosabbra vagy lazítja a szövetséget és dönt a támogatás mértékéről. Ha mindezt megfejeljük azzal, hogy Washingtonban némileg még mindig gyanakodva figyelnek Bukarestre a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítése óta, mindez valóban elvezethet oda, hogy az amerikai adminisztráció megpróbáljon beavatkozni egy európai szövetséges belpolitikai életébe, ha annak kormánya éppen nem úgy táncol, ahogy Trump fütyül.
és a nem túl jó reputációjú PSD is gondolhatta úgy, hogy a renitenskedő kormány megbuktatásában játszott szerepével szerezhet néhány jó pontot a nagy hatalmú tengeren túli stratégiai partnernél.
De vissza a május óta tartó, a Mureșan-projekt bukásával pedig még meghatározatlan ideig folytatódó politikai patthelyzethez! Most dőlhet el, hogy valóban Európa-barát pártok állnak szemben a szélsőjobbal, amelyek képesek felülkerekedni önös érdekeiken, vagy tovább ragaszkodnak az egymást kizáró álláspontokhoz, amivel valójában csak a szélsőjobboldalt segítik, bármit is mond arról Nicușor Dan államfő, hogy a következő kormányalakítás feltételéül szabja, hogy a szélsőjobboldali alakulat ne legyen benne.
Bár egyes álláspontok szerint vagy előre hozott választások jönnek, vagy PSD–AUR-kormány, igazából a kettő nem zárja ki egymást, sőt. A felmérések alapján az előre hozott választások nyomán csak annyiban változnának a parlamenti erőviszonyok, hogy míg jelenleg még a PSD jelöltjét kellene kormányalakításra felkérni, lévén a szociáldemokraták rendelkeznek a legnagyobb frakcióval, a választások után az AUR kerülne ugyanebbe a helyzetbe – de továbbra is esélyes lenne a két párt közös kormányzása.
Nem véletlen, hogy sem a befektetők, sem az államfő nem szeretne idő előtti választásokat.
Persze
Ami veszélyes és felelőtlen kísérlet volna – ha nem muszáj, nem kellene egy ilyen kaland következményeinek kitenni az ország polgárait, amikor már a patthelyzet fenntartása is tovább rontja Románia megítélését a befektetők és a hitelezők szemében, amit a polgárok is megéreznek a zsebükön.
Bárhogy is alakul, annyi bizton kijelenthető, hogy a román politikai osztály „européer tagozata” az újabb kormányalakítási színjátékkal újfent az AUR malmára hajtotta a vizet, és ismét csak alaposan lejáratta magát.
És ehhez most még az amerikaiak sem kellettek.
Rostás Szabolcs
Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.
Balogh Levente
A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.
Makkay József
A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.
Balogh Levente
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Balogh Levente
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Páva Adorján
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
Balogh Levente
Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.
szóljon hozzá!