A szentbenedeki Kornis-kastély főbejárata a két világháború között
Fotó: Archív
A mezőségi Szentbenedek Kornis-kastélyát a tulajdonos és a civilek összefogásával szeretnék megmenteni és a vidék szórványközpontjává alakítani. A középkori épület a negyvenes évekbeli államosítással vált közprédává.
2021. február 18., 08:412021. február 18., 08:41
2021. február 18., 10:102021. február 18., 10:10
A Kolozs megyei Szentbenedek Déstől hat, Kolozsvártól pedig 54 km-re fekszik. A települést Scenbenedek néven 1308-ban említik először. Várkastélyának romjai a Szamos jobb partján emelkedő dombon láthatóak. Valamikor bencés kolostornak épült, de 1592-ben felvonóhidas védelmi erődítménnyé alakították.
A romos főbejárat napjainkban
Fotó: Demján László
Kapuja felett a pálosok csensztohovai fekete madonnájának domborműve, kegyképe látható. Alatta, az út mellett a 12. századi késő gótikus templom áll.
A falu első birtokosa valószínűleg egy szolnoki várjobbágy lehetett, akinek 1319-ben bekövetkezett halálával a koronára szállt birtokot Károly Róbert Mika comes bálványosi várnagynak adományozta. A család kihalásával a birtok 1393-ban ismét királyi kézbe került, és Bálványos várához csatolták.
V. László király 1456-ban a koronára szállott Bálványos várát Várdai István kalocsai érseknek, királyi alkancellárnak és rokonainak, Losonczy Dezső Dénes fiának, Lászlónak és Zsigmondnak adományozta. Az új birtokosokat 1457-ben a Szántai Laczkók leányági utódai perrel támadták meg. Ennek ellenére Mátyás király a birtokot Vingárti Geréb János erdélyi alkormányzónak adományozta.
Báthory István fejedelem 1573-ban Keresztúri Kristóf kamarai prefektusnak adományozta. Amikor 1589-ben Báthory megerősítette birtokaiban Keresztúri Kristóf kapitányt, a korabeli feljegyzések a nemesi udvarházat is megemlítik.
Az épületek egy részéből mára csupán falmaradványok láthatóak
Fotó: Demján László
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk, hogy Keresztúri nevéhez fűződik az első várkastély reneszánsz épületének felépítése, ahogy a bejárat feletti C.K. monogram és az 1593-as évszám hirdeti. 1599-ben a várkastély már özvegyének birtoka volt, akinek leányát Kornis Boldizsár vette feleségül, így Szentbenedek 1602-ben már a Kornis családé lett.
Nagy gondot fordítottak a belső díszítésekre is, és ekkor festették a nagyterem „gerendákra pakolt” deszkamennyezetét, 1673-ban pedig Molnár Albert faragta az emeletre vezető falépcső oszlopait.
Udvarhelyi György és Kászonli János, a királyi táblajegyzői által 1696-ban felvett inventáriumában sorolják fel a néhai Kornis Gáspár szentbenedeki várkastélyában talált javakat.
A várkastély kaputornyát 1720-ban Kornis Zsigmond építette. Jókai Mór 1876-ban tett erdélyi utazásai alkalmával Szentbenedeket is felkereste, és az Úti táskámból című cikksorozatában így kezdi a várkastély leírását:
hegyes tornyai, ódon falai magasra emelkednek ki a környező terebély fák közül. Sánczárok, felvonóhíd, még nem rég vaságyuktól őrizett kapubejárat vezet udvarára. A főépület udvarajtaja fölött az egyszarvú címer C.K. 1593 évszámmal, visszhangzó folyosók, boltíves templomterem régi freskókkal emlékeztet a kastély első lakóira…”.
A Kornis-birtok madártávlatból. A család civil szervezetekkel közösen próbálja menteni a menthetőt
Fotó: Demján László
A kastély belsejének legérdekesebb része volt a magyaros ornamentikájú tiszafából faragott lépcsője és a reneszánsz ajtón át megközelíthető rajzos padlójú, festett gerendás nagyterme. Utolsó tulajdonosai: gróf Kornis Károly és felesége, bethleni gróf Bethlen Berta. A kastély utolsó lakója gróf Kornis Gabriella volt. A kastély utolsó felújítására 1886-ban került sor, amit gróf Kornis Viktor vezetett. A család 1945-ig lakta, az ún. öregkastély az államosítás után elhagyatva elpusztult, értékeit széthordták. Az öreg kastély helyreállítását az 1970-es években kezdték el, azonban a munkálatok rövid időn belül megszakadtak. Az épületek állaga ma is rohamosan romlik, a kastély nagy része már menthetetlen.
Az épületeket a 19–20. században nem lakták folyamatosan, mert nehezen volt fűthető. A család egy régi magtárat épített át, és így jött létre a húsz szobás, minden korabeli komforttal – fűtés, víz, csatorna, villany, telefon – felszerelt, klasszicista „új kastély”.
A 19. században a Kornisok többször is kijavították az épületeket. A felvonóhíddal ellátott kaputornyot – annak felirata szerint – 1886-ban gróf Kornis Viktor, az ún. Zöld (Keleti) bástyát gróf Kornis Károly III. 1906-ban renováltatta. 1909-ben létrejött a Szentbenedek Elektromos Művek Rt. melynek kezdőtőkéje 600 ezer korona volt. A társaság alapítója gróf Kornis Károly III. (1869–1918). A részvénytársaság célul tűzte ki, hogy a Szamoson a már működő vízimalom mellé felépítsenek egy vízierőművet.
A gróf részvénytársasága ingyen biztosította a szentbenedeki lakosok számára az elektromos áramot, valamint ingyen égőkkel és vasalókkal ajándékozta meg az embereket.
Kálmán Attila történész az Erdélyi Naplónak elmondta: az államosítás után az ingatlan a többi erdélyi kastély sorsára jutott. Az épületeket először gazdasági célra használták, illetve a helyi iskola is működött a kastélyban. Berendezési tárgyait azonban széthordták.
A birtok új tulajdonosa Kornis Gabriella fia, a Magyarországon élő Géher Ferenc. A kastély állapota rendkívül lehangoló. Több épület megsemmisült. A ma is álló részek esetében két nagyobb épületrészt – az úgynevezett ókastélyt – teljesen újra kellene építeni, de az újkastély is sürgős felújításra szorul. Szakemberek szerint az újkastély, a kaputorony és a keleti bástya még menthető, azonban kérdés, hogy a család talál-e forrásokat a hatalmas költségekkel járó felújításra.
Korabeli metszet a Kornis-birtok épületeiről
A történelmi kastélyok körül a legfontosabb a figyelemfelkeltés. Ezt kezdték el néhány évvel ezelőtt a Kornis-kastély esetében is a család és különböző civilszervezetek. A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum diákjai és tanárai az elmúlt években több olyan rendezvényt szerveztek, amelyek a figyelemfelkeltést szolgálták – szemétszedő biciklitúra, Kornis-napok, szórványnap stb. E rendezvények alkalmával derül ki, milyen nagy az érdeklődés a kastélyok iránt – habár nem mindig azok részéről, akik tehetnek is valamit megmentésük ügyében.
Időközben
A tulajdonos többször elmondta a nyilvánosság előtt, hogy a felújításra kerülő épületeknek a szórványmagyarság érdekeit kell szolgálniuk.
Tény azonban, hogy a kastély állapota továbbra is romlik. Ennek egyik oka, hogy a helyiek nagy része nem tartja sajátjának, nem látja a fontosságát és értékét. A kastély megmentéséért dolgozó civilek szerint azonban remény van arra, hogy a legfontosabb állagmegőrző munkálatokat hamarosan elvégezzék.
Köszönetet mondunk Keresztes Géza műépítésznek és Demján László műemlékvédő építésznek a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokért és képekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!