Sokkal több mozgásra lenne szükségük az idejük nagy részét ülve töltő gyerekeknek, mint amennyi az iskolai tantervben szerepel
Fotó: Beliczay László
Napja mintegy hetven százalékát az iskolapadban ülve, vagy a kanapén mobilozva, fekve tölti a mai gyerek. A mozgáshiányos életmód negatív következményeiről és a változást célzó javaslatairól Matei Lindát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum testneveléstanárát kérdeztük. Bogdán Mária Emese nyugdíjas csíkszeredai tornatanár már 10 éve kötetbe foglalta a témában tett meglátásait, amelyek azóta is érvényesek.
2024. október 10., 08:582024. október 10., 08:58
2024. október 10., 09:082024. október 10., 09:08
Rossz, helytelen testtartás, nehéz iskolatáska cipelése, kevés mozgás – sok szó esik mostanában arról, hogy a diákgenerációk mindennapjait nagy mértékben jellemzi, egészségüket befolyásolja mindez. Matei Lindát, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum testneveléstanárát faggattuk arról, miként látja a jelenséget, illetve a felsorolt negatívumok közül mi hathat legkárosabb módon a gyerekek testi-lelki egészségére.
Matei Linda, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum testneveléstanára
Mint elmondta, valójában a probléma több oldalról is megközelíthető, hiszen
„Elsősorban nem mindegy, hogy a diák egyvállas, más néven féloldalas táskát, vagy kétvállas táskát hord. Természetesen hordhatja a kétvállas táskát csupán az egyik vállán is, ami a legrosszabb opció a gerinc megterhelését tekintve, de mindenekelőtt a legfontosabb az, hogy megtanítsuk a gyereket az iskolatáska helyes használatára. Az amúgy is elégtelenül fejlett hátizomzat könnyen deformálódik és arra irányul, amerre a megterhelést kapja, ennek következtében pedig a gerincferdülés elkerülhetetlen” – mutatott rá a fiatal tanárnő, aki a sajtóban is több ízben felhívta a figyelmet a testnevelés fontosságára és arra, hogy mennyire lényeges, hogy a szülők kiemelt figyelmet fordítsanak a jelenségre.
Fotó: Veres Nándor
Az iskolatáskába számos olyan dolog kerülhet, amire nincs szüksége a gyermeknek. Szoktassuk rá, hogy az órarend szerint pakoljon a táskába, ne hurcolja magával azokat a tankönyveket, amikre aznap nincs szüksége. Így nem terheli túl a hátizomzatot a fölösleges súly” – hívta fel a figyelmet Matei Linda. Hozzátette, más súlycsökkentő tippek lehetnek a fém vizes palackok lecserélése könnyebb anyagúakra, a hatalmas, „mindennel tele” tolltartók helyett a kisebb és csak a szükséges írószereket tartalmazó táskácska.
Fotó: Beliczay László
otthon a számítógép előtt, kanapén fekve és így tovább. Minél erősebbek a gerincmerevítő izmok, annál kisebb az esély a gerincferdülésre és az azzal járó kellemetlen, akár évekig tartó gyógytornára” – mutatott rá a testneveléstanárnő.
Matei Lindától azt is megkérdeztük, miként tapasztalja, a kisebb és nagyobb gyerekek esetében lát-e különbséget a mozgáshoz való viszonyulás tekintetében. Felmerül a kérdés, hogy a kisebbek többet, szívesebben mozognak-e, mint a nagyobbak és miként lehet utóbbiakat ösztönözni a mozgásra. „Egyértelműen többet mozognak a kicsik. Természetes jelenség a fejlődésüket tekintve.
Matei Linda: „valahogy elfelejtette a társadalom, hogy mozgást igénylő élőlények vagyunk és arra ösztönöz a világ, hogy mindent egy kattintással megoldhatunk”
Fotó: Martinescu Stefan
Megkérdeztük, mit javasol a szülőknek, mit tegyenek, miként viszonyuljanak ahhoz, hogy a mozgás nagyobb szerepet kapjon a képernyők előtt sok időt töltő gyerekek életében. „A példamutatásnál nincs jobb megoldás. A gyermek a szüleitől tanul a legtöbbet. Ők számára a minta, ami alapján kitalálhatja, hogyan és miként kell az életet élni. Mindaddig, amíg a szülő sok időt tölt képernyők előtt, addig a gyerek számára is ez lesz a természetes és a normalitás. Érdemes tehát odafigyelni, hogy amire mi, felnőttek nem vagyunk hajlandóak, azt ne is várjuk el a gyerekeinktől. Legyen szó bármilyen emberi értékről, vagy akár a hétköznapi szokásainkról, jelen esetben a telefon és számítógép használatáról” – emelte ki Matei Linda. A kolozsvári iskola pedagógusát arról is megkérdeztük, mit gondol, a jelenlegi testneveléstanterv elégséges-e, megfelelő-e, vagy több tornaórát javasolna, ha ő maga lenne döntési helyzetben.
De mi van azokkal – és sajnos ők vannak többségben –, akik az iskolai program után nem sportolnak, mozognak, hanem plusz felkészítő órákra járnak? Elmarad a rekreáció, a mozgás okozta stresszkezelés, feltöltődés, kikapcsolódás. Igen, ők a képernyő előtt töltődnek fel...vagy inkább le” – fogalmazott a pedagógus. Meglátása szerint valahogy elfelejtette a társadalom, hogy mozgást igénylő élőlények vagyunk és minden arra ösztönöz, hogy egy kattintással, minimális energiabefektetéssel és mozgással megoldhatunk bármit.
A szerencse az, hogy az emberi test oly csodálatos módon lett megtervezve, hogy hamarabb jelzi nekünk fizikai szinten azt, ha baj van, mielőtt még tudatosul bennünk” – mutatott rá Matei Linda.
Bogdán Mária Emese nyugdíjas csíkszeredai testnevelő tanár már 2014-ben könyvet írt a gyermekek testmozgásának fontosságáról
Fotó: Bogdán Emese/Facebook
Azt anácsolja, hogy tanuljuk meg, mit üzen a testünk, tanuljuk meg értelmezni a jeleket, ne nyomjuk el sem a fizikai fájdalmat gyógyszerekkel, sem a lelki fájdalmat figyelemelterelő hadműveletekkel, hanem szó szerint „ vegyük az adást”, amit a testünk küld nekünk, és foglalkozzunk vele.
Az erdélyi testneveléstanárok egyébként már hosszú ideje „kongatják a vészharangot” azzal kapcsolatban, hogy kevés a testnevelésóra az iskolákban, a gyerekek a gyakori képernyőhasználat miatt egyre kevesebbet mozognak, így egyre egészségtelenebb az életmódjuk. Bogdán Mária Emesének, a csíkszeredai Nagy István Általános Iskola azóta nyugdíjba vonult testnevelő tanárának 2014-ben látott napvilágot Intő szülőknek, nevelőknek című könyve az Ábel Kiadó és a Csíkszeredai Kiadóhivatal gondozásában. A kiadványban sokéves tapasztalatát összegezte,
Szólt arról, hogy az „ép testben ép lélek” üzenetét hogyan lehet idejében tudatosítani a gyerekekben. Mint kifejtette, a mozgás mennyisége személyhez kötött, vannak kisebb mozgásigényű és örökmozgó gyerekek. Aki úgy szokja meg kiskorában, hogy nem mozog (és ennek számos oka lehet, például az is, hogy
Egészségügyi állapota is eszerint alakul majd. „Aki gyerekkorában megszokja a rendszeres mozgást, edzésre jár akár sportolóként, akár csak hobbi formájában, életelemévé válik a mozgás. Felnőtt korában is olyan lesz az életvitele, és csak így fogja jól érezni magát. Az „ép testben ép lélek” örökzöld mondást, szállóigét (amit manapság humorosan úgy mondanak, hogy ép testben épp hogy élek) a jó öreg Juvenalis már Krisztus előtt 27-ben így fogalmazta meg: imádkozni csak azért érdemes, hogy ép testben ép lélek lakozzék. Komoly feladat ez ma is civilizációs ártalmaink közepette. Mi imádkozhatunk úgy is, hogy mindennapi mozgásunkat add meg nekünk ma” – fogalmazott Bogdán Mária Emese.
A helytelen testtartásról szólva azt is elmondta, hogy
„A szövegnyak-jelenséget már népbetegségként emlegetik. Keneth Hansraj New York-i sebész egy számítógépes programot használva arra a következtetésre jutott, hogy a koponya által kifejtett terhelés normális állapotban (testtartásban) 4,5–5,4 kg-ot tesz ki átlagosan, ám a fej előrebiccentésével 15 foknál ez már 12 kg-os terhelést jelent, míg 6o fokos előrehajlásnál 27 kg-nak megfelelő terhelés nehezedik a nyakcsigolyákra. A napi egy óra vagy hosszasabb táblagéphasználat alatt az ismétlődő nyomás folyamatosan terheli a gerincet, amely a csigolyák kopását, sérvesedést, torzulást idéz elő” – mutatott rá a nagy tapasztalattal rendelkező tornatanár.
Fotó: Veres Nándor
Arról is beszélt,
„Ki kell alakítani az ehhez szükséges izomérzetet, testkontrollt, ami bármennyire is furcsán hangzik, már kicsi osztályokban rövid idő alatt kialakítható, ha következetesen rádolgozunk és különböző speciális gyakorlatokkal, koncentrálással figyelmüket testükre irányítjuk. Házi feladatot lehet hagyni testnevelésből is, még ha mosolygunk is rajta. Gyakorlatgyűjtést és ezek bemutatását, kocogást, talajtorna-gyakorlatokat lehet bemutatni, zsonglőrködést vagy bármi mást, amit a gyerek egyénileg kidolgoz” – javasolta a csíkszeredai szakember.
A test és a szellem közötti harmónia kialakítása talán a legnagyobb kihívás a mai ember számára – fejtette ki a Krónika megkeresésére Matei Linda kolozsvári testneveléstanár, akit a gyerekek mozgásra való neveléséről kérdeztünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!