Hirdetés

Várni kell a fizetésemelésre

A vasárnapi szavazás nyomán meghatározatlan időre kitolódhatnak a közalakalmazottak egységes bérezéséről szóló kormányzati elképzelések. A Cioloş-kormány a szociáldemokraták választás előtti pénzosztási lázát az Alkotmánybíróságon támadta meg. 

Kőrössy Andrea

2016. december 22., 16:572016. december 22., 16:57

Hónapok óta tartó vita zajlik a parlament és a Dacian Cioloș által vezetett technokrata kormány között a közalkalmazottak béréről, a nézeteltérés pedig az elmúlt időszakban a parlamenti választásokra készülő pártok kampányában egyre nagyobb méreteket öltő egymásra licitálásról szólt. A közalkalmazottak számára közben továbbra sem világos, hogy jövő évtől a régóta várt egységes bérezési törvény alapján kapják-e majd juttatásukat, vagy más, az egyes szektorokban alkalmazott kritériumok alapján módosulhat fizetésük. Egyelőre arra is várni kell, hogy hatályba léphet-e a parlament által november elején elfogadott, az egészségügyi és az oktatási rendszerben dolgozók bérének emelését is előíró kormányrendelet-tervezet. A dokumentum többek között azt írja elő, hogy 25 százalékkal emelkedik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), valamint a megyei biztosítók, illetve 15 százalékkal a szociális ellátórendszer alkalmazottainak bruttó fizetése. A honatyák megszavazták azt is, hogy az egészségügyi rendszerben dolgozók pluszjuttatását ne a 2009-es, hanem az idei alapbérre számolják rá – ez volt egyébként a hónapok óta tiltakozó akciót folytató, novemberben általános sztrájkot tartott Sanitas egészségügyi szakszervezet egyik fő követelése.

A döntéshozó kamaraként szavazó képviselőház nemcsak az egészségügyre gondolt, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet követelése nyomán ugyanis elfogadtak egy kiegészítést, amely alapján 2017. január elsejétől átlagosan 15 százalékkal emelkedik az oktatási rendszerben dolgozók – a pedagógusok és a kisegítő személyzet – bére, azonban még nem világos, hogy az egyes kategóriák esetében mi alapján, illetve mekkora mértékben hajtják végre az intézkedést. A parlamenti szavazás egyébként nem volt zökkenőmentes: a módosító tervezet legtöbb kiegészítését a szociáldemokrata (PSD) honatyák javasolták, mire a nemzeti liberális (PNL) képviselők azzal vádolták meg őket, hogy a populista intézkedésekkel csak szavazatokat akarnak vásárolni. Végül azonban a PNL-s és – a dokumentum kapcsán ugyancsak bírálatot megfogalmazott – RMDSZ-s honatyák is megszavazták a tervezetet, az indoklás szerint nem akartak keresztbetenni a közalkalmazottak által régóta várt intézkedéseknek.

Dacian Cioloș kormányfő és Dragoș Pâslaru munkaügyi miniszter még akkor hevesen ellenezte a tervezetet. Mint rámutattak: az ország költségvetése egyszerűen nem bír meg ekkora terhet ahhoz, hogy teljesíteni lehessen, máshonnan – minden bizonnyal a beruházási szektorból – kell majd forrásokat elvonni.

Az Alkotmánybíróság kezében van a döntés

A kormány ennek megfelelően még akkor az alkotmánybírósághoz fordult a rendeletet törvényerőre emelni hivatott parlamenti döntés miatt. Cioloș azzal érvelt: a honatyák három pontban is törvényt sértettek, egyrészt a tervezett módosításokról nem tartottak átlátható vitát. Ugyanakkor nem tartották be a pénzügyi és költségvetési felelősségről szóló törvény előírásait, miszerint hat hónappal a parlamenti választások előtt nem lehet fizetésemelést tartalmazó törvényeket hozni. Továbbá a honatyák nem tartották tiszteletben a kétkamarás parlamenti rendszert sem, hiszen a döntéshozó kamarának számító alsóházban alapvetően megváltozott a jogszabály a szenátusban elfogadotthoz képest – emiatt pedig vissza kellett volna küldeni a béremeléseket a felsőháznak. Az alkotmánybíróság néhány napja közölte: a parlamenti választások utánra, december 14-ére halasztja a döntést.

A kabinet eközben egységes bérezési törvényen dolgozik, amely meglátása szerint valós megoldást jelenthet a közalkalmazottak juttatásával kapcsolatos problémákra. Dacian Cioloș szerint a mindenki számára érvényes arányos béremelés nem feltétlenül megoldás, hiszen így a közszférában továbbra is óriási eltérések lennének az egyes alkalmazotti kategóriák fizetése között. Ehelyett olyan jogszabályt javasolnak, amely megadott kritériumok mentén gyakorlatilag újraszámolja a közalkalmazottak fizetését, így mindenki a ráháruló munka és felelősség, illetve minőségi mutató alapján kapná a bérét. Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter többször is arra kérte a rendszeresen sztrájkkal fenyegetőző szakszervezeteket, hogy várják meg az egységes bérezési törvényt, amely elmondása szerint 60–70 százalékos fizetésemelést hoz majd a közigazgatásban, a szociális ellátásban, valamint a kulturális intézményekben dolgozók számára, mint ahogy azoknak a katonáknak is nő a fizetése, akik jelenleg minimálbérben részesülnek. A tárcavezető arról is beszélt, hogy már régóta dolgoznak a jogszabályon, de hosszú ideig nem állt rendelkezésükre a közszférában dolgozók fizetésének pontos összege, mint ahogy az sem, ezek hogyan tevődnek össze.

A következő kormány feladata

Dacian Cioloș nemrég egy interjúban arról beszélt, hogy a tervezet szerint a béremelések jövő évtől 2021-ig fokozatosan valósulnának meg, és első körben a kiskeresetűek juttatása emelkedne. A törvénytervezetet az érintett szakszervezeteknek is elküldték. A projekt 116 fizetési kategóriát javasol, eszerint az állami alkalmazottak számára előirányzott legalacsonyabb bér 1625 lej, míg a legmagasabb 22 ezer lej lenne. A közszolgák fizetése a következő hat évben több lépcsőben, összesen 37 százalékkal nőne, ugyanakkor a legkisebb és a legnagyobb állami jövedelem közötti különbség legtöbb tizenháromszoros lenne. A munkaügyi minisztérium tervei szerint a jogszabály 2017. július 1-jétől lépne életbe. Az egységes bérezési törvény kidolgozása ugyanakkor minden bizonnyal a következő kormányra hárul, a vasárnapi parlamenti választások után ugyanis a technokrata kabinetnek távoznia kell, így elképzelhető, hogy a közalkalmazottaknak még hosszú ideig várniuk kell a bérezésükkel kapcsolatos reformokra.

Az egységes jogszabály hiányát valamelyest ellensúlyozva 2016 folyamán az egészségügyi és a tanügyi rendszerben is hajtottak végre kisebb-nagyobb mértékű béremeléseket. Augusztus elsejétől egy sürgősségi kormányrendelet nyomán mintegy 650 ezer közalkalmazott részesült bérkiegészítésben – jól jártak például a rezidens- és a szakorvosok, a sürgősségi osztályok, valamint a mentőszolgálatok alkalmazottai, ugyanakkor a munkaidőn kívüli ügyeletet is rendezték. A rendelet szabályozta, hogy a kórházak részmunkaidős szerződést köthetnek a szakemberekkel, ez alapján kell biztosítaniuk számukra a pluszjuttatást. A dokumentum ráadásul konkrétan előírta, hogy egy bizonyos típusú intézményben a megadott végzettséggel, illetve bizonyos idejű munkaviszonnyal rendelkező orvosnak mekkora keresetkiegészítés jár. Igaz ugyan az is, hogy a rendelkezés inkább papíron hangzott jól, hiszen az ügyeletek folyamatos biztosítása sok helyen elsősorban nem pénzkérdés, a legnagyobb problémát ugyanis az okozza, hogy a kivándorlás, illetve szakemberhiány miatt a romániai kórházakban dolgozó orvosok túlterheltek, és képtelenek túlórázni. Az intézkedés ugyanakkor sokaknál kiverte a biztosítékot, hiszen a rendelet alapján számos alkalmazotti kategória nem részesült béremelésben, így például a kórházak kisegítő személyzete, az iskolai és óvodai orvosok és a biztosítási pénztár alkalmazottai. Főként ezért kezdett hónapokkal ezelőtt tiltakozó akcióba a Sanitas és más kisebb egészségügyi szakszervezet is, amelyek egyenlő bánásmódot követeltek mindegyik alkalmazott számára.

Az augusztustól hatályba lépett sürgősségi rendelet az oktatási rendszert is érintette, ugyanis például a kezdő tanároknak 10 százalékos bérkiegészítést írt elő. A dokumentummal ezen kívül a minisztériumokban jelentkező méltánytalanságokat is megpróbálták kiegyenlíteni. Így előírták, hogy a fizetéseket a kormányhivatal főtitkárságán biztosított juttatások 70 százalékára emelik. A tűzoltásszerű intézkedések ellenére azonban nagy szükség lenne az egységes bérezési törvényre, hiszen például egy másik közalkalmazotti kategória, a helyi közigazgatási egységekben alkalmazott bérek kapcsán is elkelne már a reform, a különböző hivatalok munkatársai ugyanis rendszeresen arra panaszkodnak, hogy legtöbbjük fizetése alig haladja meg a minimálbért.

Nemcsak a bérekre kellene több pénzt fordítani

Az egészségügyi, oktatási és közigazgatási ágazat problémáit nem lehet kizárólag béremelésekkel megoldani, a rendszer ugyanis sokkal súlyosabb, mélyrehatóbb gondokkal küzd. Mint ahogyan gyakran a szakszervezeti vezetők is felhívják rá a figyelmet: a kórházak, iskolák, közintézmények azért sem tudnak hatékonyan, kielégítően működni, mert továbbra is szegényes a felszerelés, nincsenek korszerű berendezések, az alkalmazottaknak pedig nem biztosítanak ideális munkakörülményeket. A bérkiegészítés mellett így általában kellene több pénzt fordítani e szektorokra.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 09., kedd

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól

Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.

Nem csak a bankok trükkje: a botrány mindannyiunkról szól
Hirdetés
2026. június 09., kedd

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható

Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.

Viharok és lehűlés jön: vasárnap már csak 17 fok várható
2026. június 07., vasárnap

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják

Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.

Gyógyszer helyett piercing? Erdélyben egyre többen kipróbálják
2026. június 06., szombat

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója

Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.

Magyar szerzők színdarabjaival arat sikereket a Moldovai Köztársaságban az Aradi Kamaraszínház igazgatója
Hirdetés
2026. június 04., csütörtök

Keresztényüldözés a 21. században: Nigériától Iránig, sőt az Európai Unióig

A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.

Keresztényüldözés a 21. században: Nigériától Iránig, sőt az Európai Unióig
2026. június 04., csütörtök

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
2026. június 02., kedd

Még napokig kitart a csapadékos idő, mutatjuk, mikor érkezik a fordulat

Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.

Még napokig kitart a csapadékos idő, mutatjuk, mikor érkezik a fordulat
Hirdetés
2026. június 01., hétfő

Tejbegríz vagy chips, titkos helyek, félelmek. Falun élő erdélyi elemisták válaszai gyermeknapi kérdéseinkre

Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.

Tejbegríz vagy chips, titkos helyek, félelmek. Falun élő erdélyi elemisták válaszai gyermeknapi kérdéseinkre
2026. május 30., szombat

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról

Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.

Ahol nem szégyen ráérni, de húsz euró az eper – jegyzetek a francia Riviéráról
2026. május 28., csütörtök

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről

A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.

Mit keresnek ma az autóvásárlók? Erdélyi kereskedő a legnagyobb tévhitekről és trendekről
Hirdetés
Hirdetés