
2014. augusztus 08., 19:082014. augusztus 08., 19:08
Az előzetes kormánykoalíciós egyezség ellenére múlt pénteken nem Maros megyei magyar prefektust nevezett ki Victor Ponta kormányfő, hanem Petres Sándor eddigi alprefektusra (képünkön) bízta Hargita megye prefektusi hivatalát. A székely megye új RMDSZ-es prefektusa a 2012 szeptembere óta Hargita megyei prefektusi tisztségét betöltő Petreş Adrian Jean Andrei szociáldemokrata politikust váltotta.
A kormányba lépés idején a szociáldemokraták által az RMDSZ-nek ígért Maros megyei prefektusi tisztség lehetséges kudarcáról az RMDSZ már hónapokkal ezelőtt tudott, de csak most került nyilvánosságra a kulisszák mögött folytatott tárgyalások eredménytelensége. A Krónika összeállításából kiderül: miközben az RMDSZ a kormánytárgyalások során Szászrégen volt polgármesterét, Nagy Andrást nevesítette a prefektusi tisztségre, két és fél hónappal ezelőtt megkereste Nagy Zsigmond nyárádszeredai jegyzőt is, akinek az esetleges alprefektusi tisztséget ajánlotta fel. Nagy András egyértelműen elutasította az alprefektusi állást, amit az ígéretekkel szemben visszalépésnek, pótcselekvésnek tart. „A jelenlegi nacionalista hangulatban másodhegedűsként nem tudnám segíteni a magyarság ügyét” – fogalmazott a volt polgármester, aki szerint még márciusban lépnie kellett volna az RMDSZ-nek, nem lett volna szabad csűrnie-csavarnia az egyezkedést a Maros megyei román politikusok kénye-kedve szerint. Nagy András elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben Vasile Gliga, a szociáldemokraták Maros megyei elnöke már hónapokkal ezelőtt kijelentette, hogy Maros megyének nem lehet magyar prefektusa, az RMDSZ nem tett semmit, nem fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz például. A politikus szerint a szövetségnek nehéz lesz elmagyaráznia kudarcát a megye magyarságának.
Az RMDSZ Maros megyei elnöke, Brassai Zsombor úgy véli, kompromisszumos megoldás született. A marosvásárhelyi politikus azt várja a kormánykoalíciós Szociáldemokrata Párttól, hogy cserében oktatási kérdésekben támogassa az RMDSZ törekvéseit Maros megyében. „Ne akadályozzák a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását, támogassák a dicsőszentmártoni magyar szórványoktatás problémáinak rendezését, további magyar igazgatókat nevezzenek ki a marosvásárhelyi iskolákban, és a Maros megyei tanfelügyelőségen is az RMDSZ által támogatott személyek kapjanak bizonyos posztokat” – nyilatkozta az MTI-nek.
Kiderült: Vasile Gliga megyei PSD-elnök és Mircea Duşa védelmi miniszter ellenezte a legvehemensebben magyar kormánymegbízott kinevezését Maros megyébe, és ezzel az állásponttal nem akart szembemenni a Victor Ponta vezette bukaresti szociáldemokrata csúcsvezetőség. Brassai Zsombor szerint „a helyi PSD mereven és a magyarságra nézve sértő módon szembehelyezkedett az országos vezetőség álláspontjával, ilyen helyzetben az RMDSZ-nek választania kellett: vagy fenntartja a patthelyzetet, vagy átminősíti azt alkuhelyzetté. Mi az utóbbit választottuk, hisz egy egészséges alku még mindig jobb, mint egy hiúsági harc”.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a téma kapcsán azt nyilatkozta, az új Hargita megyei prefektustól, Petres Sándortól azt várja el, hogy bátran álljon ki a megye fejlődése érdekében, hogy lehessen elérni azt, hogy a kormány megyei igazgatóságai elsősorban a megye lakosságát szolgálják, védjék, értük dolgozzanak. Borboly sajnálatosnak nevezte, hogy a Maros és Kovászna megyei román politikusok még mindig úgy gondolják, hogy „összedől a világ, ha magyar nemzetiségű személy kerül a prefektúra élére”.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!