Újraindul a Mikó kollégium visszaigénylése

– Kiknek szól és mit tartalmaz a könyv?

– A Fehér könyv az a műfaj, amikor valaki összefoglalja az igazságot. Ez a célja az egyházi ingatlanok restitúciójáról szóló könyvnek is: leltár, számadás, összefoglaló szeretne lenni a mi szempontunkból. Arról, hogyan éltük meg az elmúlt időszakot, milyen eredményre jutottunk 25 év alatt.

A kiadvány angolul jelent meg és alapvetően azoknak szól, akik nem ismerik a romániai helyzetet, ezért egy történeti bevezetővel kezdődik. Majd 1990-től 2015. szeptember elsejéig tartalmazza az adatokat az összes erdélyi magyar történelmi – római katolikus, evangélikus, unitárius és református – egyház részéről. A könyv, amelynek szerkesztésében részt vett minden egyház jogásza a különböző esettanulmányokkal, nem tartalmazza az összes ingatlan helyzetét, hanem inkább különböző eseteket világít meg, példákat sorol fel. Például melyik egyház hány kérést tett le a bizottság asztalára, ezek közül hányat bíráltak el pozitívan, hányat utasítottak el, illetve hány esetben ítéltek meg kárpótlást. Az esettanulmányok arra vonatkoznak, hogyan működik a román rendszer: a restitúciós bizottság meghozza ugyan a pozitív döntést, de az állam többi intézménye ezt nem hajlandó figyelembe venni, nem hajtja végre vagy megtámadja a törvényszéken. Innen kezdődnek a perek, különböző jogi procedúrák, amelyek hosszú évekig tartanak. Sokszor még az sem elég, hogy a hosszú pereskedés végén pozitívan bírálták el ügyünket, mert a végleges bírósági döntést senki nem hajlandó tiszteletben tartani, és csupán végrehajtóval tudjuk érvényesíteni a határozatot. Így történt ez például a kolozsvári egykori szeretetház esetében is, ahol jelenleg a Szász Domokos püspökről elnevezett református szakiskola működik.

– Hány példányban nyomtatták, kiknek szánják a kiadványt?

– Hatszáz példányban készült el, kereskedelemben azonban nem kapható. Szeretnénk eljuttatni minden olyan ország külképviseletének, amely Romániában jelen van. Ezen kívül az európai intézményeknek, partnereinknek, illetve a Református Világszövetségnek és az Egyházak Világtanácsának, amelyek nem értik az egész folyamatot és nem tudják, mi a bajunk nekünk Romániával. Az a cél, hogy minél szélesebb körben megismerjék, ezért két-három helyen a világhálóról is letölthető a teljes anyag.

– A könyvet a közelmúltban Brüsszelben is bemutatták. Milyen kezdeményezésre jött létre, kik voltak jelen az eseményen?

– Az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának kezdeményezésére került az ügy a Petíciós Bizottság elé, ahol közmeghallgatásra került sor. Jelen volt számos EP-képviselő, főleg a magyar néppártos delegáció részéről, illetve néhány román politikus is. A két ülésvezető Csáky Pál felvidéki és Tőkés László erdélyi képviselő volt. A Mikó-ügy mellett a pannonhalmi főapátság ügyét is ismertették Várszegi Asztrik főapát jelenlétében. Hogy mindezt milyen eredménnyel, azt egyelőre nem lehet tudni.

– A sepsiszentgyörgyi Mikó-ügy tavaly Strassbourgba került. Visszautalták Romániába a perrendtartást?

– Strasbourg nem utalhat semmit vissza. Arra hívta fel a figyelmet a tulajdonjogot illetően, hogy az országban nem merítettünk ki minden jogi lehetőséget. A ploieşti-i bíróság egy fél mondatára hivatkoznak, arra, hogy ez egy büntető per, és a bíróság nem kíván dönteni a tulajdon felett. Jelenleg az ügyet visszahelyezték a restitúció előtti állapotba. Az egész úgy néz ki jogilag, mintha most adnánk be a kérelmet a visszaigénylésre. Tavaly áprilisban megfogalmaztunk egy levelet, amelyben kértük, állapítsák meg, ki a jogutódja az akkori restitúciós bizottságnak, amely akkor egy külön törvény alapján jött létre, s ezt a törvényt azóta visszavonták, a bizottság pedig megszűnt (ennek volt tagja Silviu Clim, Markó Attila és Marosán Tamás). El kellett telnie szinte egy évnek ahhoz, hogy idén januárban napirendre tűzzék kérésünket. Ez után még három hónap telt el, amíg megállapították, hogy a jelenlegi bizottság igenis jogutódja a réginek. Ezért április 21-én a bizottság, rendhagyó módon, behívott tárgyalásra Bukarestbe, ahol az egyházkerület jogászával amellett érveltünk, hogy a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium az egyházé. A bizottság magyar tagja, Laczikó Enikő azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a bizottság májusban fogja ismét tárgyalni az ügyet.