
Mintegy kétszáz palack bort küldtek be a gazdák
Fotó: Haáz Vince
Egy híján kétszáz palack bor sorakozott a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik hűvösebb, emeleti termében, és a neves magyarországi és erdélyi borszakértők véleményére várt. Évről évre egyre többen küldik el palackozott nedűiket a megmérettetésre.
2017. május 06., 13:522017. május 06., 13:52
2017. július 06., 22:182017. július 06., 22:18
Az Erdélyi Szőlőhegyek Borversenyt immár 18. alkalommal szervezték meg az elmúlt hétvégén. Korábban már Dicsőszentmártonban is tartottak ilyent, idén azonban azért esett a választás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karára, mert erősíteni akarták a kapcsolatot az akadémiai körök és a borászok között. Nyárádi István, a kertészmérnöki tanszék egyetemi adjunktusa szerint tárt karokkal fogadták a borversenyt, hiszen az egyetem marosvásárhelyi karán kertészmérnökképzés is folyik. Itt gyakorlatilag azokat a szakembereket nevelik ki, akik a szőlőtermesztést is magas szinten képesek művelni, és minőségi borokat tudnak majd készíteni.
„A jó bor sok tényező együtteséből születik, és termőhelyi, technológiai adottságok kiváló társításának végeredménye, amihez hozzájárul egy jó talajtanos, egy jó szőlőtermesztő és egy jó borász, aki ismeri a szőlő élettanát, s mindent megtesz annak érdekében, hogy a végtermék ízben és beltartalmi értékekben gazdag legyen” – magyarázza a szakember a jó bor titkát.
Kentelki Endre egyetemi oktató bort kóstol
Fotó: Haáz Vince
A hivatalos megnyitón Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke és parlamenti képviselő felkérésére a jelenlevők egyperces csenddel adóztak a borverseny megálmodója, dr. Csávossy György emléke előtt. Főszervezőként Sebestyén Csaba elmondta, hogy a vándorverseny célja lehetőséget teremteni a kis bortermelőknek a bemutatkozásra és a megmérettetésre. „Az első versenyeken még pillepalackokban küldték, hozták a bort, de ma már palackozott, címkézett borokat kapunk, idén 199 mintát hoztak, ez rekordnak számít. A gazdák odafigyelnek a zsűri tanácsára, kritikájára, évről évre érződik a fejlődés, a minőségi javulás.” A gazdaegyesület elnöke szerint a verseny elérte célját, hiszen sok gazda fejleszti gazdaságát: a Küküllő mentén, de a Szilágyságban is kialakítottak alternatív értékesítési helyeket, például olyan borpincéket hoztak létre, ahol egy-két autóbusznyi vendéget is fogadnak, és ahol két-három gazda borát lehet megkóstolni és megvásárolni. A gazdák emellett borutak kialakítását tervezik, felismerve, hogy nem elég a minőségi bort megtermelni, azt el is kell juttatni a vevőhöz.
A megnyitón köszöntötték dr. Csige Sándor vezető magyar konzult és dr. Sándor Tibor Lászlót, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséját és többek között azt a román bortermelőt is, aki részt vett a megmérettetésen. A Szatmár megye több településéről, Nagykárolyból, Bihar megyéből – Bihardiószegről, Székelyhídról – Szilágykrasznáról, Nagyenyedről, Ménesről, Balavásárról, Kelementelkéről és sok más településről beérkezett borokat négy bizottság bírálta el a százpontos rendszer alapján. Legnagyobb választék a tavalyi fehérborokból volt, de mintegy félszáz vörösbort és nyolc rozét is hoztak a gazdák.
A zsűri tagjainak Erdély legjobb nedűit kellett díjazniuk
Fotó: Haáz Vince
Zelnik József, Módos Péter, Légli Ottó és Pásztor István elnökletével a borbírák kis zsákokba rejtett üvegekből töltött kortynyi borokat ízlelgettek, majd pontoztak. Elég volt, ha csak a végső számot megadták, de lehetőségük volt külön is lejegyezni, hogy hányassal jutalmazzák a kóstolt bor színét, ízét, illatát, savasságát. Nem hiányzott asztalukról a víz és a kenyérfalatka sem, hiszen ha az előzsűrizés során a megfelelő sorrendbe tették a borokat, még akkor is megtörtént, hogy egy-egy bor olyan karakteres volt, hogy csak kenyérfogyasztás után lehetett a következőt értékelni.
Bár bevett szokás, hogy a hivatalos zsűrizés mellett, a folyosón álló meghívottak és gazdák is értékelik, kommentálják a zsűritől kihozott borokat, ezúttal ez elmaradt, mert az egyetem folyosóján nem volt illendő borozgatni. De a szervezők lehetővé tették, hogy az ebédnél mindenki megkóstolhassa a beküldött borokat.
Balla Géza ménesi borász, a Magyar Borakadémia tagja érdeklődésünkre elmondta: örömére szolgál, hogy az elmúlt 15 évben nagy előrelépés történt az erdélyi bortermelés területén. Új szőlőterületek jelentek meg, újratelepítések történtek 10-20-50 vagy akár 100 hektárokon is. A gazdák minőségi szőlőt ültetnek, és igyekeznek minőségi borokat készíteni. Egyre nagyobb területeken termelnek szőlőt, és a borokat értékesíteniük kell ahhoz, hogy a munkát folytatni tudják. A jeles borász szerint ez csak akkor lehetséges, ha olyan minőségi borokat készítenek, amely megállja a helyét bármilyen piacon, nemcsak Erdélyben, Romániában, hanem külföldön is, Európában vagy akár a felfutó ázsiai piacokon is. „A borpiacon ádáz versengés folyik, és csak a minőségi borokkal tudunk előrelépni. Ezt az erdélyi magyar gazdák megértették, és ma már a minőség irányába haladnak. Sok erdélyi bor már külföldi versenyeken is megméretkezett – nagy részük magyarországi nemzetközi borversenyeken is –, tehát a gazdák tudják, mit jelent a minőség” – fogalmazott Balla Géza.
Arra a kérdésre, hogy az erdélyi borosgazdáknak mekkora esélyük van ebben a kíméletlen európai versengésben helytállni – olyan körülmények között, amikor egy hazai borász sokkal kevesebb támogatást kap, mint a francia például –, a szakember elmondta: Erdélyben fantasztikus adottságok vannak mind a fehér, mind a kék szőlő termesztésére, és a gazdák tudják, mennyire fontos a hozzáértés és a technológia. Tudják, hogyan kell jó minőségű szőlőből jó minőségű bort készíteni. „A versenyeken eredményt felmutató erdélyi bortermelőink nem kezdő gazdák: nagy részük tisztában van vele, mit vár el a vásárló a minőségi bortól. Erdélyben vannak jellegzetes szőlőfajták, borvidékek, s ezt az adottságot ki kell használni. A Küküllő mentén például a királyleányka, Ménesen a kadarka, vagy más olyan jellegzetes szőlőfajták sorakoznak, amelyekkel harcba lehet szállni a külföldi borokkal is. Nekünk ezekkel a jellegzetes fajtákkal kell harcolnunk. Némiképp mellőzhetjük a cabarnet sauvignont vagy chardonnay-t, mert a világpiacon igazság szerint ezekkel nem tudjuk felvenni a versenyt. De a helybeli, jellegzetes erdélyi fajtákkal biztos, hogy bárhol meg tudjuk állni a helyünket” – magyarázta a szakember.
Balla Géza szerint a gazdák meg kell értsék, hogy pult alatt, pillepalackokban árult borokkal nincs előrehaladás, ezek csak rövid távon hoznak pénzt a házhoz. Minden borosgazda be kell zárja a kört, vagyis a megtermelt szőlőt nem szabad eladnia, hanem legjobb tudása szerint dolgozza fel, majd a bort palackozza, és lássa el címkével. Azaz szépen mutasson a végtermék, amikor a fogyasztó elé kerül. „Ha mindezt megteszi, akkor nyugodt lehet, hogy minőségi bor van a palackban, és megfelelő áron tudja értékesíteni. A termelők többsége már megtanulta, hogy mit jelent a minőségi kínálat. Most a fogyasztót is meg kell erre tanítani, hogy értékelje a minőséget, és fizesse is meg. Jó hír, hogy a vásárlók egyre inkább odafigyelnek a minőségre is. Amikor a borosgazda terméke piacra kerül, senki nem azt nézi, hogy anyaországi, erdélyi vagy konstancai a termelő, hanem a minőség az elsődleges. Ha a minőség megfelelő, akkor ezután is leveszi a polcról a bort, ha nem, akkor mást keres” – magyarázza a siker titkát a ménesi borász.
A borversenyen egyértelművé vált, hogy az erdélyi gazdáknak jó a kapcsolata a magyarországi szakmai körökkel, akik tanácsaikkal segítik őket. A piacon azonban verseny van, s az erdélyi gazdák tudják, hogy a maguk útját kell kitaposniuk. Az idei borverseny újdonsága, hogy a megmérettetésen szereplő és díjazott borokról, valamint a borosgazdák pincészeteiről kiadvány fog készülni Erdélyi Borkiválóságok címmel. Ezt lapozgatva is ötletet kaphatunk, hogy Erdélyben hol ihatunk és hol vásárolhatunk helyi termelésű, minőségi bort.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
szóljon hozzá!