Új borásznemzedék születik

Rekordnak számító borválaszték

A hivatalos megnyitón Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke és parlamenti képviselő felkérésére a jelenlevők egyperces csenddel adóztak a borverseny megálmodója, dr. Csávossy György emléke előtt. Főszervezőként Sebestyén Csaba elmondta, hogy a vándorverseny célja lehetőséget teremteni a kis bortermelőknek a bemutatkozásra és a megmérettetésre. „Az első versenyeken még pillepalackokban küldték, hozták a bort, de ma már palackozott, címkézett borokat kapunk, idén 199 mintát hoztak, ez rekordnak számít. A gazdák odafigyelnek a zsűri tanácsára, kritikájára, évről évre érződik a fejlődés, a minőségi javulás.” A gazdaegyesület elnöke szerint a verseny elérte célját, hiszen sok gazda fejleszti gazdaságát: a Küküllő mentén, de a Szi­lágyságban is kialakítottak alternatív értékesítési helyeket, például olyan borpincéket hoztak létre, ahol egy-két autóbusznyi vendéget is fogadnak, és ahol két-három gazda borát lehet megkóstolni és megvásárolni. A gazdák emellett borutak kialakítását tervezik, felismerve, hogy nem elég a minőségi bort megtermelni, azt el is kell juttatni a vevőhöz.

A megnyitón köszöntötték dr. Csige Sándor vezető magyar konzult és dr. Sándor Tibor Lászlót, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséját és többek között azt a román bortermelőt is, aki részt vett a megmérettetésen. A Szatmár megye több településéről, Nagykárolyból, Bihar megyéből – Bihardiószegről, Székelyhídról – Szilágykrasznáról, Nagyenyedről, Ménesről, Bala­vásárról, Kelementelkéről és sok más településről beérkezett borokat négy bizottság bírálta el a százpontos rendszer alapján. Legnagyobb választék a tavalyi fehérborokból volt, de mintegy félszáz vörösbort és nyolc rozét is hoztak a gazdák.

Zelnik József, Módos Péter, Légli Ottó és Pásztor István elnökletével a borbírák kis zsákokba rejtett üvegekből töltött kortynyi borokat ízlelgettek, majd pontoztak. Elég volt, ha csak a végső számot megadták, de lehetőségük volt külön is lejegyezni, hogy hányassal jutalmazzák a kóstolt bor színét, ízét, illatát, savasságát. Nem hiányzott asztalukról a víz és a kenyérfalatka sem, hiszen ha az előzsűrizés során a megfelelő sorrendbe tették a borokat, még akkor is megtörtént, hogy egy-egy bor olyan karakteres volt, hogy csak kenyérfogyasztás után lehetett a következőt értékelni.

Bár bevett szokás, hogy a hivatalos zsűrizés mellett, a folyosón álló meghívottak és gazdák is értékelik, kommentálják a zsűritől kihozott borokat, ezúttal ez elmaradt, mert az egyetem folyosóján nem volt illendő borozgatni. De a szervezők lehetővé tették, hogy az ebédnél mindenki megkóstolhassa a beküldött borokat.

Erdélyi fajták a menők

Balla Géza ménesi borász, a Magyar Borakadémia tagja érdeklődésünkre elmondta: örömére szolgál, hogy az elmúlt 15 évben nagy előrelépés történt az erdélyi bortermelés területén. Új szőlőterületek jelentek meg, újratelepítések történtek 10-20-50 vagy akár 100 hektárokon is. A gazdák minőségi szőlőt ültetnek, és igyekeznek minőségi borokat készíteni. Egyre nagyobb területeken termelnek szőlőt, és a borokat értékesíteniük kell ahhoz, hogy a munkát folytatni tudják. A jeles borász szerint ez csak akkor lehetséges, ha olyan minőségi borokat készítenek, amely megállja a helyét bármilyen piacon, nemcsak Erdélyben, Romániában, hanem külföldön is, Európában vagy akár a felfutó ázsiai piacokon is. „A borpiacon ádáz versengés folyik, és csak a minőségi borokkal tudunk előrelépni. Ezt az erdélyi magyar gazdák megértették, és ma már a minőség irányába haladnak. Sok erdélyi bor már külföldi versenyeken is megméretkezett – nagy részük magyarországi nemzetközi borversenyeken is –, tehát a gazdák tudják, mit jelent a minőség” – fogalmazott Balla Géza.

Arra a kérdésre, hogy az erdélyi borosgazdáknak mekkora esélyük van ebben a kíméletlen európai versengésben helytállni – olyan körülmények között, amikor egy hazai borász sokkal kevesebb támogatást kap, mint a francia például –, a szakember elmondta: Erdélyben fantasztikus adottságok vannak mind a fehér, mind a kék szőlő termesztésére, és a gazdák tudják, mennyire fontos a hozzáértés és a technológia. Tudják, hogyan kell jó minőségű szőlőből jó minőségű bort készíteni. „A versenyeken eredményt felmutató erdélyi bortermelőink nem kezdő gazdák: nagy részük tisztában van vele, mit vár el a vásárló a minőségi bortól. Erdélyben vannak jellegzetes szőlőfajták, borvidékek, s ezt az adottságot ki kell használni. A Küküllő mentén például a királyleányka, Ménesen a kadarka, vagy más olyan jellegzetes szőlőfajták sorakoznak, amelyekkel harcba lehet szállni a külföldi borokkal is. Nekünk ezekkel a jellegzetes fajtákkal kell harcolnunk. Némiképp mellőzhetjük a cabarnet sauvignont vagy chardonnay-t, mert a világpiacon igazság szerint ezekkel nem tudjuk felvenni a versenyt. De a helybeli, jellegzetes erdélyi fajtákkal biztos, hogy bárhol meg tudjuk állni a helyünket” – magyarázta a szakember.

A siker egyik titka a palack és a címke

Balla Géza szerint a gazdák meg kell értsék, hogy pult alatt, pillepalackokban árult borokkal nincs előrehaladás, ezek csak rövid távon hoznak pénzt a házhoz. Minden borosgazda be kell zárja a kört, vagyis a megtermelt szőlőt nem szabad eladnia, hanem legjobb tudása szerint dolgozza fel, majd a bort palackozza, és lássa el címkével. Azaz szépen mutasson a végtermék, amikor a fogyasztó elé kerül. „Ha mindezt megteszi, akkor nyugodt lehet, hogy minőségi bor van a palackban, és megfelelő áron tudja értékesíteni. A termelők többsége már megtanulta, hogy mit jelent a minőségi kínálat. Most a fogyasztót is meg kell erre tanítani, hogy értékelje a minőséget, és fizesse is meg. Jó hír, hogy a vásárlók egyre inkább odafigyelnek a minőségre is. Amikor a borosgazda terméke piacra kerül, senki nem azt nézi, hogy anyaországi, erdélyi vagy konstancai a termelő, hanem a minőség az elsődleges. Ha a minőség megfelelő, akkor ezután is leveszi a polcról a bort, ha nem, akkor mást keres” – magyarázza a siker titkát a ménesi borász.

A borversenyen egyértelművé vált, hogy az erdélyi gazdáknak jó a kapcsolata a magyarországi szakmai körökkel, akik tanácsaikkal segítik őket. A piacon azonban verseny van, s az erdélyi gazdák tudják, hogy a maguk útját kell kitaposniuk. Az idei borverseny újdonsága, hogy a megmérettetésen szereplő és díjazott borokról, valamint a borosgazdák pincészeteiről kiadvány fog készülni Erdélyi Borkiválóságok címmel. Ezt lapozgatva is ötletet kaphatunk, hogy Erdélyben hol ihatunk és hol vásárolhatunk helyi termelésű, minőségi bort.