Folytatja az alkotmánymódosításra buzdító, illetve a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért kisebbségi jogok hiányára rávilágító kampányát a Magyar Polgári Párt (MPP).
2015. november 08., 09:052015. november 08., 09:05
A politikai alakulat a tavalyi sepsiszentgyörgyi megmozdulás után idén november 28-án Csíkszeredába hívja az erdélyi magyarság tagjait, hogy közösen hívják fel a figyelmet az 1918-as gyulafehérvári ígéretekre.
„Minden magyart hívunk Csíkszereda főterére november 28-án, hogy a román állami ünnep előtti hét végén közösen hívjuk fel a figyelmet az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretekre. Őseink földjén méltó körülmények között, nem másodrangú állampolgárként akarunk élni!” – írja a szerkesztőségünkhöz eljuttatott felhívásában Salamon Zoltán, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei elnöke. Rámutat, a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megfogalmazottak az ígéret szintjén maradtak, az erdélyi magyarságnak pedig nem szabad engednie jogaiból.
„Az önrendelkezés számunkra nem kegy, hanem jog, melyet román honfitársaink ősei ígértek nagyapáinknak, 1918. december elsején. Azzal az alapvető jogunkkal szeretnénk élni, hogy szülőföldünkön megmaradva, kultúránkat, hagyományainkat, nemzeti örökségünket a jövő nemzedéknek át tudjuk örökíteni” – fogalmaz a közlemény. Ennek írója hangsúlyozza, hogy Bukarest a magyar közösséggel szemben vállalt ígéretek betartásának elmulasztásával csak mélyíti a történelem során ejtett sebeket. „Adjunk hangot követeléseinknek, hallja meg ország világ, hogy a Kárpát-medence legnagyobb őshonos népének, határain kívül szakadt részének még mindig nincs autonómiája. Nemzetünk akkor lehet tiszteletben tartott, megkerülhetetlen tényező, ha erőt, egységes akaratot tud megfogalmazni és felmutatni a külvilág felé” – áll a felhívásban, amely a történelmi egyházak, a magyar politikai pártok, az ifjúsági és civil szervezetek támogatását is kéri a csíkszeredai rendezvényhez.
Az MPP tavaly Sepsiszentgyörgyön szervezett tiltakozó megmozdulást a román nemzeti ünnep előestéjén a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltak betartását kérve. A rendezvényen a szervezők szerint kétezren vettek részt.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!