Román államfőválasztás: kémek és egyéb történetek

A romániai államelnök-választás első fordulója előtt tíz nappal két ismert közvélemény-kutató cég tett közzé felmérést a 14 államelnökjelölt esélyeiről. A kolozsvári IRES szerint Victor Ponta szociáldemokrata jelölt a szavazatok 41 százalékát, Klaus Johannis liberális pártelnök, Nagyszeben német polgármestere pedig a voksok 30 százalékát szerzi meg. A harmadik helyen 8-8 százalékkal osztozna Traian Băsescu új pártja, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) jelöltje, Elena Udrea és a függetlenként induló Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök. Őket követné 4 százalékos támogatottsággal a Boc-kormány volt igazságügy-minisztere, volt EP-képviselő, a függetlenként induló Monica Macovei. Az IRES szerint a második fordulóban, november 16-án Victor Ponta 55-45 százalékos szavazataránnyal győzne Klaus Johannis-szal szemben.

A bukaresti INSCOP közvélemény-kutató is hasonló eredményt tett közzé. A választást megelőző hét elején mért adatok szerint azonban elkezdett olvadni Victor Ponta 10 százalékos előnye: a közvélemény-kutatók hét eleji eredménye megegyezik a Nemzeti Liberális Párt néhány nappal korábban közzétett mérési eredményeivel, miszerint a jelenlegi miniszterelnök, Victor Ponta 38 százalékon, Klaus Johannis pedig 32 százalékon áll. Román politikai elemzők szerint már az első fordulóban látványos változások történhetnek.

Az INSCOP Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének 2,5 százalékos eredményt jósol, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje – másik négy román államfőjelölthöz hasonlóan – 0,5 százalék alatti eredményre számíthat.

A kétszer ötéves mandátum után leköszönő Traian Băsescu államfő utódja minden bizonnyal a második fordulóban dől el: az új román államelnök december 22-én kezdheti meg ötéves mandátumát.

Ki a kém?

A kampány fő hangadója kétségtelenül a még hivatalban levő államfő, Traian Băsescu. Az általa feldobott kémbotrány folyamatosan tematizálta a közbeszédet, valamennyi jelölt igyekezett állást foglalni az ügyben. Băsescu már a kampány előestéjén elhintette: a jelöltek között a titkosszolgálatok kötelékében levő személy is szerepel. Miután az államelnök-jelöltség gondolatával eljátszogató Robert Turcescu román újságíró felfedte titkosszolgai identitását, rövidesen kiderült, hogy az államfő nem rá célzott.

Félidőben aztán kiderült: Băsescu Victor Ponta személyében azonosította a kémet. A szociáldemokrata jelöltről azt állította, hogy 1997 és 2001 között, amikor ügyészként dolgozott, aKülföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) ügynöke volt, és e tisztséghalmozással megsértette az alkotmány összeférhetetlenségi előírásait. Az ügynökvádat Ponta hazugságnak minősítette, Băsescu pedig nem pontosította, mire is alapozza a szociáldemokrata jelölt ügynökmúltjára vonatkozó kijelentéseit. Hamarosan az is kiderült, hogy a vád ellenőrizhetetlen, mivel nem akadt olyan intézmény Romániában, amely felfedte volna a választók előtt a jelöltek esetleges titkos ügynöki mivoltát vagy múltját. Ennek kiderítését és nyilvánosságra hozatalát mind a SIE, mind a titkosszolgálatot felügyelő, időközben összehívott parlamenti bizottság, mind pedig az alkotmánybíróság elhárította. A kémbotrányra Teodor Meleşcanu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója, államfőjelölt próbált pontot tenni azzal, hogy elmondta: aki kilép a szolgálatból, 30 éves titoktartási kötelezettséget vállal. A volt titkosszolgálati vezető sajtóértekezletén sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a Victor Pontát ért vádakat.

A tizennégy államelnökjelölt
A Központi Választási Iroda szeptember 29-én 14 jelölt indulását hagyta jóvá. A szavazólapon a sorshúzással eldöntött következő sorrendben szerepelnek a jelöltek:
 1. Kelemen Hunor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)
 2. Klaus Johannis (Keresztény-Liberális Szövetség)
 3. Dan Diaconescu (Dan Diaconescu Néppártja)
 4. Victor Ponta (PSD–UNPR–PC választási szövetség)
 5. William Brânză (Román Ökológus Párt)
 6. Elena Udrea (Népi Mozgalom Pártja)
 7. Mirel Mircea Amariţei (Prodemo)
 8.Teodor Meleşcanu (független)
 9. Gheorghe Funar (független)
10. Szilágyi Zsolt (Erdélyi Magyar Néppárt)
11 .Monica Macovei (független)
12. Constantin Rotaru (Szocialista Alternatíva Pártja)
13. Călin Popescu-Tăriceanu (független)
14. Corneliu Vadim Tudor (Nagy-Románia Párt)

A DNA hálójában

A legesélyesebbnek tartott Victor Ponta népszerűségét azonban elsősorban nem a kémbotrány tépázza. Közvélemény-kutatások szerint, ha Ceauşescu élne és államfőnek jelöltetné magát, jó eséllyel az első fordulóban nyerhetne: politikai elemzők szerint egy ilyen országban kevés az esélye annak, hogy valakit titkosszolgálati múltja miatt ejtsen a választópolgár. Pontáékra viszont rájár a rúd, miután a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) hosszabb-rövidebb ideig porosodó bűnügyeket vett elő a választási kampány hajrájában. A Szociáldemokrata Párt egyik legfontosabb emberének, Viorel Hrebenciucnak a parlamentből történő kényszerű távozása után a miniszterelnök kormánybeli helyettese, Liviu Dragnea pártelnök-esélyes szocialista politikus is nehéz helyzetbe került. Az ügyészek az államfő legutóbbi leváltását célzó, sikertelennek bizonyult referendum során felmerült dél-romániai csalássorozat-gyanúját vizsgálják, amelyben a fő gyanúsított épp Dragnea. A több tíz tanú meghallgatása – akiknek aláírását ráhamisították a szavazóívekre – újabb fejfájásra adhat okot a biztos nyerés reményében kampányoló szociáldemokrata csapatnak.

A romániai igazságszolgáltatás szociáldemokrata befolyásolásának réme immár egyre több ellenjelölt kampánybeszédének része: Monica Macovei és Elena Udrea folyamatos figyelemfelkeltő közszereplése arról szól, hogy ha Ponta nyer, annak a jogállamiság alappillérévé nőtt igazságszolgáltatás lehet a nagy vesztese. A kampány kezdete óta a frontális támadásokat kerülő, úgynevezett pozitív kampányra hajtó Klaus Johannis is kemény szavakkal illette a napokban fő riválisát. „Victor Ponta pártelnökként a felelős azért, ami a Szociáldemokrata Pártban történik. A kollégái és a különböző struktúrák, hálózatok által a háttérből irányított politikus. Én olyan államfőt szeretnék látni a Cotroceni-palotában, aki szabad ember, és nem kell megfelelnie különféle zsarolási kísérletnek” – fogalmazott a nagyszebeni polgármester.

Bírósági ügye azonban Johannisnak is van. A Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) már korábban eljárást indított ellene, azzal vádolva, hogy polgármesteri mandátuma összeférhetetlen a helyi önkormányzatnak alárendelt cégek igazgatótanácsában betöltött előző évekbeli tisztségeivel. Alapfokon Johannis nyerte a pert, a fellebbviteli tárgyalásra november 18-án kerül sor.

Az alkotmány mentelmi jogot biztosít az államfőnek, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy az kiterjed-e a megválasztott, de hivatalába csak később lépő elnökre is. Elméletileg azonban előfordulhat, hogy Johannist november 16-án elnökké választják, ám a bíróság még december 22. előtt – amikor átveheti hivatalát – összeférhetetlenség miatt három évre eltiltja bármiféle választott tisztség gyakorlásától.

Izsák Balázs SZNT-elnök Facebook-oldaláról
„Terjed a sajtóban a hír: az RMDSZ amerikai közvetítéssel akarja elérni Székelyföld autonómiáját. A hír alapja az a tény, hogy a románokkal folytatott tárgyalásokon a közvetítő a Project on Ethnic Relations nevű amerikai szervezet lenne. Ezzel szemben az igazság az, hogy ez a szervezet néhány éve megszűnt. A »közvetítő« valójában az Asociaţia Friends of the Project on Ethnic Relations román jogi személyiséggel rendelkező, Bukarestben a második kerület bíróságán ez év május 14-én bejegyzett szervezet. Nem amerikai tehát, hanem román, amelyet Viorel Hrebenciuc jegyeztetett be. Az információ elérhető a bíróság honlapján.”

Magyar választói dilemmák

A rendszerváltás óta eltelt negyedszázad során első alkalommal az erdélyi magyar választók számára az államelnök-választás terén is sikerült megvalósítani a választás szabadságát: Kelemen Hunor RMDSZ-es és Szilágyi Zsolt néppárti jelölt személyében két magyar politikus közül lehet választani az első fordulóban. Mivel minimális annak az esélye, hogy magyar jelölt kerüljön a második fordulóba, jó előre elkezdődtek a találgatások, kit támogatna az erdélyi magyarság.

Az RMDSZ elnöksége az első forduló után felméri majd a lehetőségeket, és annak függvényében hozza meg döntését, hangzik a hivatalos álláspont. „Ha koalícióban vagyunk, és kormányozni akarunk, az egyik opció az, hogy Pontát támogatjuk. A másik opció pedig az, hogy Johannist támogatjuk, ha a papírformának megfelelően valóban ő kerül be a második fordulóba” – fogalmazott Kelemen Hunor. Arra a felvetésre, hogy Johannis esetleges támogatása dacára is kormányon maradhat-e az RMDSZ, Kelemen azt mondta: a koalícióban nem merült fel ily módon a kérdés. A második forduló vonatkozásában Szilágyi Zsolt kizártnak nevezte, hogy az EMNP Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök támogatására buzdítson.

Mindeközben a második forduló mindkét esélyesének fontosak a magyar szavazatok, hiszen szoros eredmény esetén akár az erdélyi magyarság is lehet a mérleg nyelve. Johannis megbízásából a liberálisok azzal kampányolnak Székelyföldön, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyar közösség nem szavazna egy baloldali jelöltre. Példaként a 2009-es államelnök-választást hozzák fel, amikor az RMDSZ által támogatott Mircea Geoanăra kevesebben szavaztak, mint Traian Băsescura. Victor Ponta kormányfő a kampányt megelőző hetekben kétszer is járt Székelyföldön, támogatási szerződéseket, és iskolabuszokat „vitt magával”, miután augusztusban részt vett a Nyerges-tetőn tartott 1848-as megemlékezésen. Mindkét esetben az akkor még miniszterelnök-helyettesi tisztséget is viselő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök oldalán.