
Csak az RMDSZ. Az idei EP-választásokon sok babér nem terem az MPP-nek és az EMNP-nek
Fotó: Pál Árpád
Az RMDSZ nemrég rangsorolta az EP-választások listájára felkerült első öt jelöltjét. Az MPP és az EMNP egyaránt választási koalíciót akar, az RMDSZ viszont másféle együttműködésről tárgyalna. A három párt vezetőit kérdeztük.
2019. március 08., 13:272019. március 08., 13:27
2019. március 08., 13:282019. március 08., 13:28
Mindhárom erdélyi magyar párt egyetért abban, hogy a romániai magyarságnak erős képviseletre van szüksége Brüsszelben a májusi EP-választásokat követően is. A viták abból adódnak, hogy milyen típusú összefogás vezethet el ehhez.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke az ideális megoldást hárompárti koalícióban látja: „Amennyiben egyetértünk abban, hogy a három erdélyi magyar mandátum elérése fontosabb nemzetpolitikai cél, mint az, hogy csak az RMDSZ által kijelölt képviselők jussanak ki Brüsszelbe, akkor könnyen meg tudunk egyezni a részletekről. Amennyiben az RMDSZ számára a pártérdek – a képviseleti monopólium – a fontosabb, akkor az együttműködés ellehetetlenül.
Az EMNP politikusa figyelmeztet: a jelenlegi közvélemény-kutatások 40 százalék alá mérik a magyar részvételi szándékot. A román pártok elnökválasztási főpróbaként tekintenek az EP-választásokra, tehát a szemben álló politikai erők mindent megtesznek saját szavazóik mozgósítása érdekében, így a román részvételi arány jó eséllyel magasabb lesz, mint a magyar, ami összefogás hiányában tovább ronthatja az erdélyi magyar esélyeket.
Az elmúlt 12 év tapasztalatait összegezve Toró elmondta: mindhárom EP-választáson sikerült megtalálni a megoldást arra, hogy három képviselője legyen az erdélyi magyarságnak Brüsszelben: 2007-ben a verseny mozgósított, 2009-ben az, hogy sikerült közös listát állítani, 2014-ben pedig a FIDESZ köré szervezett Kárpát-medencei együttműködés eredménye volt a három mandátum.
– szögezi le az ellenzéki párt ügyvezetője.
Az Magyar Polgári Párt is koalíciót akar
A két kisebbik erdélyi magyar politikai alakulat, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP egyaránt választási koalíciót szeretne az RMDSZ-szel. De amíg a néppártiak hármas koalícióban gondolkodnak, az MPP csak kétoldalú koalícióban indulna a szövetséggel. Mezei János, a párt elnöke lapunknak elmondta:
A kampány idején a két párt részvételével közös munka folyna. Mezei elismerte, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök koalíciós ajánlatukat nem fogadta örömmel, de mint fogalmazott, erről még lesznek egyeztetések. Az MPP elnöke lapunknak azt is egyértelművé tette, hogy amennyiben nem születik választási koalíció, nem fognak teljes mellszélességgel részt venni az európai parlamenti választások kampányában.
„A néppárt nem kért sem befutó, sem más helyet az RMDSZ listáján. Mi a kezdetektől választási koalícióról beszéltünk, amelynek alapja a közös stratégiai célok, értékek és jövőkép alapján megfogalmazott program, cselekvési terv” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Toró T. Tibor, aki nem tartja túl meggyőzőnek az RMDSZ vezetőinek a koalícióval kapcsolatos identitásvesztésről szóló sajtóüzeneteit. Toró szerint még nem jutottak el oda, hogy konkrét értékalapú együttműködésről tárgyaljanak az RMDSZ-szel, ugyanis a szövetség eddig a tisztújító kongresszusukra, illetve jelöltjeik kiválasztásának folyamatára hivatkozva elodázták az érdemi egyeztetést. Az EMNP politikusa szerint a néppárt olyan értéket tud beadni a közösbe, mint elnökük, Szilágyi Zsolt szakmai tudása, külpolitikai tapasztalata és kapcsolatrendszere.
A hárompárti megegyezést az is nehezíti, hogy az MPP és az EMNP között sincs egyezség. Ezzel kapcsolatban Mezei János úgy fogalmazott, hogy mivel sem az EMNP, sem az MPP nem indul külön a választásokon, most a közös út a cél. „Nyitottak vagyunk mindenféle párbeszédre, de a cél most az, hogy minél erőteljesebb képviseletet tudjunk bejuttatni az EP-be, ezért most az RMDSZ-szel folytatunk tárgyalásokat a szavazatmaximalizálás lehetőségeiről” – nyilatkozta lapunknak Mezei János, az MPP elnöke.
Toró szerint az MPP új vezetőivel több menetes egyeztetésen vannak túl, de egyelőre nem sikerült megtalálniuk a megoldást a közös fellépésre. Toró úgy véli, a két párt együttműködésre van ítélve, ha esélyt akarnak adni a politikai szervezeteik által fontosnak tartott célok, a közösségi autonómiák és a választás szabadsága hatékony politikai képviseletének, illetve a jelenlegi, Bukarest felé torzult magyar politikai érdekképviselet kiegyensúlyozásának.
– fogalmazott Toró T. Tibor.
Porcsalmi: nincs mindenki számára elfogadható javaslat
Kelemen Hunor, az RMDSZ újraválasztott elnöke több sajtónyilatkozatában tette egyértelművé, hogy a szövetség számára elfogadhatatlan a választási koalíció. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az Erdélyi Naplónak elmondta: eddig sem zárkóztak el a két párttal történő egyeztetéstől. „Az MPP-vel több ízben találkoztunk, illetve ezen a héten lesz egy következő találkozó, ahol reményeim szerint megerősítjük együttműködésünket és az eddig kialakult partnerségünket az európai parlamenti választásokra is. Ez azt jelenti, hogy az MPP politikusokat jelölhet az RMDSZ-listára. A néppárt azt mondta, legyen koalíciós lista, de sem tartalmi, sem más kérést nem juttattak el hozzánk. Mi elmondtuk, nyitottak vagyunk a tárgyalásokra az EMNP-vel is, amire a párt úgy reagált, hogy kommunikációs eszközként nyílt levélben fordult a közvélemény felé, ami nem igazán arra szolgál, hogy tárgyalásokat indítson el egy másik politikai alakulattal” – fogalmazott Porcsalmi.
A 2009-eshez hasonló közös EP-lista megismétlésével kapcsolatban Porcsalmi szerint a mostani választást nem lehet összehasonlítani a tíz évvel ezelőttivel.
Az összefogás akkor Markó Béla és Tőkés László között történt. Nem hiszem, hogy az ilyen típusú összefogásnak ma nagy mozgósító ereje lenne
– fogalmazott az RMDSZ-politikus. A befutó helyek körüli vitával kapcsolatban azzal érvelt, hogy ennek akkor lenne értelme, ha a harmadik, második vagy éppen az első helyre olyan személyt tudnának javasolni, akit elfogad az EMNP, az MPP és az RMDSZ is, de ilyen személyi javaslatról nem tud.
Ezért mind az MPP, mind az EMNP bölcsességében bízik, hogy támogatni fogják az EP-választás kampányát, és kiveszik részüket a közös munkából.
A román médiában megjelent közvélemény-kutatásokat Porcsalmi nem tekinti mérvadónak. Mint fogalmaz, „nem aggódom, de nem vagyok nyugodt sem. Kampányokkal foglalkozom, és nyugodt esetleg május 27-én leszek. Addig nekünk dolgoznunk kell”.
A májusi választásra való felkészülés során az eddig bevált és működő módszereket szeretnék elsősorban alkalmazni a széleskörű mozgósításban. Az elkövetkező három hét az aláírásgyűjtésről szól, mert az RMDSZ-nek is 200 ezer aláírást kell összegyűjtenie. Ezt követően minden a mozgósításról szól. „Minél több embernek minél egyszerűbben el kell mondani, hogy miről szól ez az európai parlamenti választás. Mégpedig arról, hogy
– fogalmazott az Erdélyi Naplónak Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!