Miután a külhoni románság képviselőinek részvételével megrendezett marosfői nyári egyetemen Tőkés László európai parlamenti képviselő román állami kitüntetésének visszavonását követelték, Crin Antonescu, a szenátus elnöke után Victor Ponta miniszterelnök is egyetért a kezdeményezéssel.
2013. augusztus 22., 22:232013. augusztus 22., 22:23
A román kormányfő kész ellenjegyezni azt az elnöki rendeletet, amely visszavonatná Tőkés László (képünkön) román állami kitüntetését. Ponta az Antena 3 hírtelevízióban jelentette be, minderről hivatalos átiratot is küld az elnöki hivatalnak. Mint mondta, volt már precedens arra, hogy ellenjegyzett egy állami kitüntetés visszavonásáról szóló rendeletet, és Tőkés László esetében is kész ezt megtenni. Traian Băsescu elnök májusban a korrupcióért hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Cătălin Voicu volt szociáldemokrata szenátortól, korábbi nemzetbiztonsági tanácsadótól vont vissza állami kitüntetést, 2007-ben pedig Corneliu Vadim Tudortól, a Nagy-Románia Párt elnökétől is megvonták a Románia Csillaga érdemrendet, miután botrányt keltett azon a parlamenti ülésen, amelyen a román államfő elítélte a kommunizmus bűneit. Mint ismeretes, Tőkés 2009-ben, a temesvári forradalom kitörésének 20. évfordulóján kapta meg a legmagasabb állami kitüntetés, a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát a rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért.
A legfőbb román közjogi méltóságok mindegyike bírálta az EP-képviselőt a Tusnádfürdőn tett javaslatáért, miszerint Magyarország vállaljon védőhatalmi szerepet Erdély érdekében, akár Ausztria Dél-Tirol esetében. Kitüntetésének visszavonását elsőként Crin Antonescu szenátusi elnök vetette fel „a román EP-képviselő következetesen románellenes hozzáállásáért”. Az említett tévéinterjúban Ponta emlékeztetett is a marosfői tábor részvevőinek a Cotroceni-palotához eljuttatott kérésére. Korábban Băsescu is a román állampolgárságra méltatlannak nevezte Tőkést, de az érdemrend visszavonására irányuló kérésekre nem reagált.
Tőkés László szerint a mostani diverziókeltés, uszítás és hangulatkeltés a visszájára fordulhat oly módon, hogy felhívja az Európai Unió figyelmét arra: az instabilitás tűzfészke nem Magyarország, hanem a Kárpát-medencei magyar közösségek megoldatlan helyzete, amelyet mindenképpen rendezni kell. „Politikai örvénybe került a román államelnök. Az eddig erdélyi protektorátus vádjától mára lejutott az Erdély elleni magyar diktátum hajmeresztő vádjáig, ezáltal egy végeérhetetlen politikai licitet indukál, amelyből Victor Ponta és Crin Antonescu is kiveszi a részét” – jelentette ki a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Az őt ért támadásokat és az érdemrend visszavonását célzó követelést Tőkés László a véleménynyilvánítási szabadság megvonásaként értékelte. „Íme, megfogant az uszítás, Romániában diktatórikus viszonyok állnak fenn. Jómagam nem kitüntetésért harcoltam Temesváron. Emberi méltóságomban sértenek meg ezzel a javaslattal” – mondta a magyar közmédiának nyilatkozva az EP-képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!