Az egészségügyben hetek óta tartó tiltakozáshullám hatásosnak bizonyult. A bérezési törvényt módosítják, az elvont összegeket megtérítik. Az ágazat helyzetéről Nyulas Emma szakszervezeti vezetővel és a MOGYE oktatójával, dr. Ábrám Zoltánnal beszélgettünk.
A világ egyik legnépszerűbb közösségi oldalának, a Facebooknak a több mint kétmilliárd felhasználót érintő adatlopása az ameriaki óriás eddigi legnagyobb bizalmi válsága. A botrány még inkább rávilágított a világhálót használók sebezhetőségére.
Március 15. évről évre kiválóan megszervezett, méltóságteljes állami ünnepség Budapesten. Idén minden idők egyik legnagyobb békemenete színesítette, amelyen személyesen is részt vettünk. Riportunkban ebből nyújtunk ízelítőt.
Veszélybe került Segesvár UNESCO-öröksége. Számos jóváhagyás nélküli átalakítást a nyomozószervek nem tartanak aggasztónak. A város új főépítésze, Adina Popescu szerint a rikító színekre festett műemléképületeknek vissza kell adni eredeti arculatukat.
Harmincperces magyar adással jelentkezett 1958-ban, mára egész napos műsorrácsot kínál a Marosvásárhelyi Rádió. Az intézmény egykori igazgatója, Gáspár Sándor negyven éve a rádió munkatársa. Emlékképeivel színesítette az elmúlt hatvan évet.
A civilek tüntetnek, a bírák és az ügyészek háborognak, a politikusok érvelnek. Az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások lázban tartják az országot. A sokak számára ellentmondásos igazságügyet Kis Júlia kolozsvári jogásszal jártuk körül.
A kormány új adópolitikája miatt idéntől az önkormányzatok kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, és megpróbálják átütemezni a beruházások egy részét. Lapunknak nyilatkozó városvezetők szerint csak azok jártak jól, akik eddig sem terveztek sokat.
Az emberszabású robot kifejezés nem új találmány. Már a 2010-es évek előtt dolgoztak olyan humanoid robotokon, amelyeket bizonyos tevékenység elvégzésére programoztak. Sophia azonban nemcsak jár, beszél és viccel, de állampolgárságot kapott.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Románia elsőszámú felsőoktatási intézménye. A magyar tagozat már az egyetem szerves részét képezi. Soós Anna rektorhelyettes szerint a magyarok jól érzik magukat a multikulturális oktatási intézményben.
A közélet a szexuális zaklatásoktól és az ezt keretbe fogó #MeToo kampánytól hangos. A botránysorozat több hollywoodi és magyar híresség állásába, szakmai megbecsülésébe került. Büntetőjogászt kérdeztünk arról, milyen esetek számítanak bűncselekménynek.
Éjjel megírt pályázat, sok önkéntes munka és a szabadidő feláldozása – ismerős lehet mindazoknak, akik civilszervezetben tevékenykednek. Annak jártunk utána, mi e munkának a mozgatórugója, és hogyan lehet az anyagi erőforrásokat előteremteni.
Már nemcsak a reklámfilmek, plakátok hatása elől igyekszünk tudatosan kitérni, de egyre több vásárló figyel fel az áruházakban tapasztalt trükkökre, amelyekkel fölösleges termékek megvásárlására ösztönöznek. Szakembert kérdeztünk ezek valóságalapjáról.
Az erdélyi tudományos élet hallatán az évszázadokon át egyre több szakképzéssel gazdagodó egyetemek jutnak eszünkbe. Úgy tűnik, a tudósok pezsgése mára sem lankadt. Az erdélyi magyar kutatók helyzetéről Balog Adalbert professzorral beszélgettünk.
Magyarországi, délvidéki és erdélyi származású újságírók, közéleti személyiségek tartottak közönségtalálkozót az elmúlt héten Kolozsváron az EMNT meghívására. A beszélgetés fő vezérfonala a nemzet szétszakítottságáról és a migrációs kihív&
Az épített kulturális örökség legjelentősebb részét Erdélyben a kastélyok teszik ki. A bennük rejlő lehetőségek azonban nincsenek kihasználva. A PONT Csoport ezért hozta létre a Kastély Erdélyben tervet, amely az épületek hasznosítását szolgálja.
A magyar érdekképviselet helyett egyre inkább a civilszervezetekre marad a kétnyelvűség kiharcolása. Miközben az RMDSZ a törvényi hiányosságokkal magyarázza a lemaradást, a civileknek a szövetség elöljáróival kell pereskedniük a kétnyelvű feliratokért.
Időtállónak bizonyulnak a cserkészet alapelvei, hiszen világszerte kedvelt mozgalom. A közösség célja segíteni a fiatalokat, hogy aktív és elkötelezett felnőttekké váljanak. A szervezetről Györgyjakab Tímea Rita külügyi vezető beszélt lapunknak.
Gyerekcipőben jár Erdély magyar polgármesterei körében a településmárkázás. Sokan nem ismerik a fogalmat, vagy ha igen, nemigen látnak benne fantáziát. Pedig a falvak egyedivé tétele –vagy legalábbis csomagolása – nagyot lendíthetne a településen.