Őrtüzekkel a székely autonómiáért

Háromszék legmagasabb pontján, az 1777 méter magas Lakóca-csúcson gyújtottak tüzet péntek este a Székely Nemzeti Tanács képviselői. Az október 24-re tervezett, Világítsuk ki Székelyföld határait elnevezésű megmozdulás keretében ez volt az első próbaőrtűz, amivel a bő három hét múlva sorra kerülő nagyszabású akciót igyekeztek népszerűsíteni.

Az elképzelés szerint október 24-én este őrtüzekkel és fényszórókkal világítják ki Székelyföld külső határait. Az SZNT eredetileg azt tervezte, hogy kilométerenként gyújtanának őrtüzeket Székelyföld mintegy 750 kilométert kitevő határvonalán, az elképzelésről azonban kiderült, hogy nem váltható valóra, mert nincs elegendő kapacitás a 750 ponton történő tűzrakásra. Egy-egy önkormányzat 3-5 máglya rakását vállalta. A Székelyföld határait jelző mintegy 56 határ menti település elöljáróival egyeztetve az SZNT elnöke, Izsák Balázs abban bízik, hogy kevesebb számú máglyarakással is sikerül tömegeket mozgósítani. A fények október 24-én, szombaton 18,45 és 19 óra között gyúlnak ki Székelyföld határain, azzal a céllal, hogy a közvélemény figyelmét ráirányítsák a székely autonómiaigényre.

„Nem az a cél, hogy bekerüljön a rekordok könyvébe a kivilágított Székelyföld, hanem hogy minél több ember számára tegyük közösségi élménnyé az akciót. Október 24-én azt az üzenetet szeretnénk továbbítani, hogy a székelyföldi közösség csak ezt a megvilágított határt tudja elfogadni, és visszautasítja a Dragnea-féle közigazgatási reformot” – hangsúlyozta Izsák Balázs, aki reméli, hogy akciójuk a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is eléri.

A Székelyföld határait kivilágító SZNT-akció a székely autonómiaigény újabb közösségi megnyilvánulásaira is rá akarja irányítani a figyelmet. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös polgári bizottságot hozott létre abból a célból, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesszék a bukaresti parlament elé Székelyföld autonómiastatútumát. A 11 tagú testületnek – amely Tőkés Lászlót választotta elnökévé – előbb a parlament törvényhozási bizottságához kell eljuttatnia véleményezésre az SZNT által kidolgozott autonómiatervezetet. A beterjesztéshez szükséges százezer aláírást azt követően kezdhetik gyűjteni, hogy a tervezet megjelent a Hivatalos Közlönyben.

Izsák Balázs szerint a román állam szinte teljesíthetetlen feltételekhez köti, hogy állampolgárai maguk kezdeményezhessenek jogalkotást: az ország megyéinek negyedéből kell százezer támogatót megnyerni az ügynek úgy, hogy megyénként legalább ötezer aláírásra van szükség. Hozzátette: ezzel magyarázható, hogy a vonatkozó törvény elfogadása óta eltelt több mint másfél évtizedben egyetlen törvényt sem hoztak állampolgári kezdeményezésre Romániában.

A román többség elutasítja a székely önrendelkezést
Románia lakossága több mint hetven százalékának rossz, hét százalékának pedig jó véleménye van Székelyföld területi autonómiájáról. A bukaresti Adevărul napilap megrendelésére az INSCOP Research kutatóintézet által készített felmérés alapján a megkérdezettek 72,2 százaléka úgy válaszolt, hogy rossz véleménnyel van a tömbmagyar régió önrendelkezéséről, 7,1 százalékuk támogatja, 11,2 százalék semleges álláspontra helyezkedett, míg a válaszadók 9,5 százaléka nem tudja, vagy nem válaszolt.

Tőkés László úgy vélte: bár Európát inkább a bevándorlók, mint az őshonos közösségek jogai érdeklik, az erdélyi magyarság nem adhatja fel autonómiaküzdelmét. Az EP-képviselő szerint ezt a törekvést szolgálja, hogy a védnökségével alakult Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a magyar–román alapszerződés felülvizsgálatát kérte annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseivel. Tőkés László arra emlékeztetett: az EMNT és az SZNT küldöttei júniusi együttes ülésükön határozták el, hogy szükség esetén polgári kezdeményezéssel próbálják elérni, hogy a székelység autonómiaigénye a bukaresti parlament elé kerüljön. Ezt a lépést a két autonómiapárti erdélyi magyar szervezet most azért tartja fontosnak, mert az „RMDSZ taktikázik saját autonómiatervezetének beterjesztésével”. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a napokban úgy nyilatkozott: taktikai szempontokat figyelembe véve fognak dönteni arról, mikor terjesszék a parlament elé a tavaly vitára bocsátott autonómiatervezetüket.