
Klaus Johannis szerint nincs magyarkérdés Romániában. A romániai magyar politikai és civilszervezetek vezetői szerint azonban van, bár maga a „magyarkérdés” meghatározásában is vannak különbözőségek.
2015. március 07., 20:152015. március 07., 20:15
Romániában nincs magyarkérdés – ezt Klaus Johannis román államfő jelentette ki Berlinben Angela Merkel német kancellárral közös sajtóértekezletén. Németországi látogatása alkalmából a román államelnök úgy fogalmazott: Magyarország részéről szokatlanul nagy érdeklődés tapasztalható a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez „fenyegetettséget” jelent. Johannis úgy érvelt: a magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és „ők a mi tárgyalópartnereink”.
Az előző román államfők által is hangoztatott szöveg nem új keletű, de amint azt erdélyi magyar közéleti személyiségek, politikai vezetők elmondták, a kijelentés sántít. A Krónika című napilapnak nyilatkozó erdélyi magyar politikusok közül Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), és Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke elutasítja az államfő kincstári optimizmusát, Izsák Balázs óvatosságra int, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pedig arról beszél, hogy már többször is találkozott az államfővel.
Az RMDSZ-szel tárgyal Klaus Johannis
„A magyar közösségnek nagyon sok problémája van, de ezeket párbeszéddel és parlamenti eszközökkel lehet megoldani” – fogalmazott az RMDSZ elnöke, aki elmondta: már többször találkozott Johanisszal, amióta az elnök beköltözött Cotroceni-be. Kelemen szerint minden alkalommal a többség és a nemzeti kisebbségek kapcsolatáról beszéltek, de ezeken a találkozókon az autonómiatörekvésekről nem esett szó. Újra felvetődött a Tăriceanu-kormány idején benyújtott kisebbségi törvénytervezet ügye, amit a Német Demokrata Fórum elnökeként Klaus Johannis is támogatott, elfogadási esélyeiről azonban közelebbit Kelemen Hunor nem tudott mondani. Az RMDSZ elnöke szerint a Székely Szabadság Napjának marosvásárhelyi megrendezését elutasító polgármesteri határozat nem Klaus Johannis asztala, és még csak nem is az RMDSZ-é. „Ez az ügy az SZNT-t és annak barátait, Szilágyi Zsoltot és Tőkés Lászlót érinti.”
Szilágyi: valljanak színt a pártok!
Szilágyi Zsolt azt tartja fontosnak, hogy a román pártok képviselői valljanak színt: azt akarják-e, hogy néhány évtized múlva Románia homogén nemzetállam legyen? Az erdélyi magyar politikumnak nem azt kell lesnie, hogy mindenáron olyant mondjon, ami tetszik a bukarestieknek, hanem szövetségeseket kell keresnie az általunk meghirdetett politikai tervekhez” – fogalmazott. Szilágyi rendkívüli eredménynek tartja, hogy Romániának 2014-ben német származású elnöke lett, „ez azonban nem palástolhatja azt a több mint kilencven éves történelmi tényt, hogy a román állam nemzetpolitikájának eredményeként az erdélyi őshonos közösségek eltűnőben vannak.” A néppárt elnöke szerint a román retorika csak tiszta párbeszéddel változtatható meg.
„A magyarkérdés nem megoldott Romániában, és meglátásában helytelen, ha Johannis úgy gondolja, hogy egy ilyen nyilatkozattal a szőnyeg alá lehet ezt söpörni. Amíg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen nem biztosítják a magyar kar működését, amíg nem tartják be az oktatási törvényt, amíg Kovásznán szállodát ajándékoznak az ortodox egyháznak – miközben a magyar történelmi egyházakat hátrányosan megkülönböztetik –, s minden téren tetten érhető a kettős mérce, a diszkrimináció, addig hiába hangoztatják, hogy nincs magyarkérdés Romániában” – mutatott rá Biró Zsolt. Az MPP elnöke szerint a megoldás az lehet, ha az erdélyi magyar külpolitikát markánsabban jelenítjük meg: az elmúlt 25 év legnagyobb mulasztása, hogy nem teremtődött meg az önálló erdélyi magyar diplomácia.
Izsák: nincs román–magyar konfliktus
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint „a kérdést a román államfő helyesen kezelte, amikor azt mondta, hogy a két ország között nincs konfliktus. Ez jó megközelítés.” A folytatást, miszerint nincs magyarkérdés Romániában, úgy is lehet értelmezni, hogy nem okoz konfliktust, ha Magyarország felelősséget vállal a romániai magyarokért – érvelt Izsák. A Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet elnöke szerint is az erdélyi magyarságnak rengeteg problémája van, az azonban mégis jó jel, hogy az új román államfő szerint ezek megoldása nem okozhat problémát a két ország között.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!