
Klaus Johannis államfő magyarellenessége nem ismer határokat
Fotó: Presidency.ro
2020. április 29., 14:042020. április 29., 14:04
2020. április 30., 17:212020. április 30., 17:21
A tomboló koronavírus-járvány idején, amikor a döntéshozók részéről elvárható lenne, hogy minden létező erőforrásukat és figyelmüket a válságkezelésre fordítsák, Klaus Johannis államfő szerda délben már-már példa nélküli magyarellenes kirohanást engedett meg magának élő bejelentkezésében – fogalmaz az Erdélyi Magyar Szövetség szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalása.
Az államelnök szokatlan kirohanást tett, amiért a parlament alsóházában hallgatólagosan, vagyis vita és szavazás nélkül, elfogadták a Magyar Polgári Párt képviselője által benyújtott autonómiastatútumot. Ennek kapcsán Klaus Johannis a néhai Vadim Tudort is megszégyenítő stílusban nyilatkozott, azzal próbálva meg riogatni sokakat, hogy a magyarellenességéről szintén jól ismert PSD „odaadta Erdélyt a magyaroknak”.
Egyértelmű, hogy a romániai válságkezelésbe egyre látványosabban belebukó kormányzat és Klaus Johannis államelnök egy régi, jól bevált trükkel – a magyar kártya újbóli kijátszásával – igyekszik elfedni mindazokat a válságkezelési kudarcokat, melyek eredményei a karantén alá vont kórházak sorai, az egyre fenyegetőbb gazdasági csőd, a több százezer munkanélküli, a romokban lévő egészségügy és általában véve az a káosz, melyet Romániában a koronavírus-járvány okozott.
Johannis államelnöki működésének évei alatt – néhány protokolláris húsvéti üzenettől eltekintve – képtelen volt a mintegy másfélmilliós erdélyi magyarsághoz anyanyelvén szólni. Felháborító, hogy pártpolitikai játszmái során most mégis a magyar nyelvvel gúnyolódik, így próbálva meg ismételten a PNL számára kedvezően befolyásolni a választások kiírását. Nem meglepő: a liberálisok számára ez a legfontosabb cél az elmúlt hónapok válsághelyzetének ellenére is.

Lemondásra szólította fel Klaus Johannist csütörtökön az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a román elnök előző napi nyilatkozata miatt.
Közösségünk tagjait korábban fenyegették már meg akasztással szabad szimbólumhasználatunk jogos igénye miatt, támadtak már ránk botokkal hősi katonatemetőnkben, ellehetetlenítették a magyar nyelvű orvosképzést, Klaus Johannis mostani megszólalásával azonban ismét szintet lépett a romániai magyarellenesség. Jól látható, hogy a komoly titkosszolgálati háttérrel rendelkező államelnök uszít és gyűlöletet kelt, pillanatnyi politikai hasznot remélve. Ezzel azonban nemzeti közösségünkből – 20. századi módszerekkel – oly módon gyárt ellenségképet egy, a járvány miatt egyébként is felfokozott helyzetben, melynek következményei beláthatatlanok.
Épp ezért a leghatározottabban elítéljük az államelnök nyilatkozatát, azonnali bocsánatkérésre szólítjuk fel – mely normális körülmények között lemondásával együtt járna –, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem közösségünk jogos autonómiaigénye jelent veszélyt Romániára és annak állampolgáraira nézve, hanem az a csődös válságkezelés, melynek naponta emberéletek és egzisztenciák százai esnek áldozatul – áll az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökeinek, Csomortányi Istvánnak és Mezei Jánosnak a közleményében.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!