
Bevezetik a 11 osztályos kötelező oktatást, az egyetemek pedig már nem rendezhetnek olyan felvételit, amelyen a középiskolai osztályzatok is számítanak – ezek ígérkeznek a 2014-es év legfontosabb romániai tanügyi változásainak.
2014. január 10., 12:152014. január 10., 12:15
Sürgősségi kormányrendeletben szabályozta a kormány a hazai oktatás idénre tervezett módosításait. A két éve hatályos oktatási kerettörvény tíz osztály elvégzését tette kötelezővé, beleértve az iskolai előkészítő – úgynevezett nulladik – osztályt és az általános iskola felső tagozatához sorolt kilencedik osztályt. Az új jogszabály alapján a kilencedik osztály visszakerül középiskolai státusba, amelynek első két évét – elméleti vagy szakközépiskolában – lesz kötelező elvégezni. Remus Pricopie tárcavezető azt is bejelentette, hogy az egyetemi felvételire jelentkezőket 2014-től csak az érettségi jegyeik és/vagy az egyetem által szervezett felvételi vizsgán elért teljesítményük alapján lehet rangsorolni. Részben ezzel az intézkedéssel indokolta a szaktárca az oktatási kerettörvény sürgősségi rendelettel való módosításának szükségszerűségét: a vizsgaszabályokat ugyanis a vizsga előtti utolsó hat hónapban már nem szabad módosítani.
Vitatott mélységek
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a Krónika napilapnak nyilatkozva elsősorban adminisztratív jellegűnek nevezte a kötelező oktatásra vonatkozó módosításokat, amelyek olajozottabbá tennék a kerettörvény alkalmazását. „Számos intézmény kifogásolta a felvételi vizsgák eltörlését, a vonatkozó jogszabálynak pedig az a célja, hogy az egyetemek nagyobb teret kapjanak a jelentkezők szűrésére” – mondta az államtitkár. Megváltozott a tanári versenyvizsgákra vonatkozó jogszabály is: az új rendelet alapján a sikeresen vizsgázó – azaz hetes osztályzatot elérő –, de végleges álláshoz nem jutó pedagógusok mostantól három helyett hat éven belül jelentkezhetnek végleges kinevezésért a megszerzett osztályzattal.
Akadnak azonban, akik még így is kevésnek tartják a módosításokat. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő például továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint a középiskolákban és az egyetemeken újra be kellene vezetni a felvételi vizsgákat. „Azt tartanám ideálisnak, ha a tanintézetek – élve az intézményi autonómia lehetőségével – saját kritériumrendszert dolgozhatnának ki valamennyi szak esetében, vannak ugyanis olyan szakok, ahol a szóbeli vizsga is fontos lenne. Csak így lehetne pontos képet kapni a jelentkezők tudásszintjéről, képességeiről” – állítja a háromszéki főtanfelügyelő, aki szerint az érettségi vizsgán a diáknak az érettségéről kell tanúbizonyságot tennie – ahogy azt a megméretés neve is jelzi. „Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy jó érettségi eredménnyel bárki bármelyik egyetemre felvételt nyerhet, hiszen különböző egyetemeken különböző elvárásoknak kell megfelelni” – mutatott rá a hatályos jogszabályok visszásságaira Keresztély Irma.
PISA-teszt a láthatáron
Idén megkezdődik a több tudományterületet is érintő, interdiszciplináris oktatási vizsgarendszerre való áttérés előkészítése is a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által meghonosított, háromévente elvégzett úgynevezett PISA-felmérések alapján – jelentette be az oktatási tárca. Az OECD összetett felméréssorozat révén vizsgálja a 15 éves tanulók természettudományi műveltségét és alkalmazott matematikai, illetve szövegértési képességeit.
Az első, PISA típusú érettségire 2019-ben kerülne sor. Remus Pricopie oktatási miniszter szerint azért e távoli időpont, mivel a diákok teljesítményét csak akkor lehet tantárgyközi kompetenciák alapján értékelni, ha erre készítették fel őket. Az áttérést a 2014-ben induló ötödik és kilencedik osztályokban kezdik el. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekre és azadott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. A szempontrendszer azt is figyelembe veszi, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésére és értelmezésére. Az is fontos, hogy a tanulók mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát, ha ilyennel találkoznak.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
szóljon hozzá!