Hirdetés

Hollósy Simon öröksége Európába tartana

Felújítaná a nagybányai önkormányzat a város híres festőtelepét, miután a történelmi épületek az ebek harmincadjára jutottak. A restaurációs tervek körül azonban heves vita dúl a helyi művészek között.

Zahoránszki Brigitta

2013. október 18., 11:062013. október 18., 11:06

Hollósy Simon még Münchenben fogalmazta meg az 1800-as évek végén a nagybányai szabad festőiskola gondolatát. A máramarosszigeti születésű művész alapította nagybányai festőtelepet, a magyar Barbizont a modern magyar képzőművészet bölcsőjeként tartják számon. Hollósy az akkori polgármester, Thurman Olivér meghívására érkezett a bányászvárosba. A vonat 1896. május 6-án robogott be Nagybányára Hollósyval, Ferenczy Károllyal, Thormával, Réti Istvánnal és Iványi Grünwald Bélával. Egy ideig a Münchenben kialakított stílusban dolgoztak, és csak lassan, lényegében a művésztelepen töltött első öt-hat év folyamán tértek át egy alapjában véve természetelvű, de nem minden vonatkozásban naturalista szemléletre.
„A festőiskola első műterme 1900-ban épült egy valamikor mocsaras területen Kosztolányi Kan Gyula tervei alapján. Az épületben két műteremlakás kapott helyet, amelyet Iványi Grünwald Béla és Réti István foglaltak el” – tájékoztat a festőiskola kezdeteiről Botis Enikő művészettörténész.
Hollósy távozását követően 1902-ben Ferenczy, Réti, Thorma és Iványi Grünwald megalapították a Nagybányai Szabad Festőiskolát. Ezzel kezdetét vette a kolónia legtermékenyebb, bár művészeti szempontból korántsem egységes időszaka. Tandíjat nem számoltak fel, a növendékek csak modellpénzt fizettek, a tanárok pedig ingyen oktattak. A második műtermet és egy galériát Bálint József és Jámbor Zoltán budapesti neves műépítész tervei alapján hosszas huzavona után építették fel 1911-ben. Azt követően az oktatás már télen sem szünetelt.

Guggenheimi példálózás
Ma már csak a főbejárat emlékeztet az 1911-es állapotokra, a Hollósyról elnevezett galériát a ’70-es években jelentősen átalakították, a galériát és a műtermeket egyaránt műemléképületekké nyilvánították. A meghirdetett restaurálás szükségességével mindenki egyetért, a tervekkel kapcsolatban azonban alig találkozni két egyforma véleménnyel. A festőtelep régi arculatát védő művészek szerint a projekt túl posztmodern, és a felismerhetetlenségig átrajzolja a több mint száz éves épített örökséget. Bitay Zoltán festőművész is a terv ellenzői közé tartozik. „Teljesen átalakítják az egész épületet, holott műemlékvédelmi szempontból meg kellenne őrizni, még egy kilincset sem szabadna leváltani egy más stílusú kilincsre” – fejtette ki a képzőművész. Egyesek szerint restaurálás helyett valójában rongálásra lehet számítani, míg mások azt vallják: megérett az idő a festőkolónia arculatváltására.
A művészek közötti vita ma elsősorban a három történelmi épület – a két műteremépület és a galéria – felújítása körül folyik. A 102 éves első műterem alappal nem rendelkezik, omlásveszély fenyegeti, falai repedeznek. Jelenleg nyolc képzőművésznek van ott műhelye, akiknek a felújítás előtt ki kell költözniük. „Gondot jelent majd, hogy hol tároljuk a munkáinkat, és abban se vagyunk biztosak, hogy visszatérhetünk-e egyáltalán” – fejezte ki aggodalmát Apostol Nicolae festőművész.
Abban minden művész egyetért, hogy a renoválás szükségszerű. Nemrég mutatták be a megvalósíthatósági tanulmányt, amely szerint a jelenlegi 23 műterem helyett 28-at alakítanának ki. Beépítenék a padlástereket, és a jelenlegi épületeket is szigetelnék és beburkolnák. A felújítás során néhány történelmi műterem teljesen eltűnne. Gheorghe Crăciun keramikusművész jelenlegi alkotóműhelye helyén például konferenciaterem és aukciósház épülne. Crăciun szerint a terv alapvető szabályokat hagy figyelmen kívül, például azt, hogy a műtermeknek északi fekvésűeknek kell lenniük. „A galériából eltüntetik a kiállítófalat, amelyen általában a műalkotások vannak. Helyette a plafonról lógnak majd le különböző kiállítóállványok. A Guggenheim-múzeumban is falak, nem pedig üvegfalak vannak, a világításnak pedig középen kell lennie” – sorolta kifogásait a keramikus.

Más hangok, szobák
A terv támogatói úgy vélik, az idősebb művészek már évek óta bitorolják a műtermeket, kiszorítják a fiatal tehetségeket. „Már nem csak festők vannak itt. Olyan műtermeket kell kialakítani, amelyek a multimédiás művészeknek is megfelelő lenne. Akik azt mondják, hogy nem jó ez az új terv, 1970-ben megengedték maguknak, hogy megváltoztassák az épületeket, sőt, proletkultos műtermeket, kockákat építettek. Akkor mi a gond? Mi következünk” – fejtette ki álláspontját Győri Csaba nagybányai szobrászművész, aki szerint rossz gyakorlat, hogy a művészek halálukig használhatják a műtermeket. Sokkal helyesebbnek tartná, ha ezeket megpályázhatnák a művészek, hiszen azoknak van elsődleges joguk a műtermekhez, akik alkotnak.
Többen úgy vélik, a művésztelepen nemcsak a festőket illeti meg hely, műtermet kellene biztosítani a kortárs és digitális művészeti ágak képviselőinek is.„A kiállítóterem teljesen alkalmatlan arra, hogy a kortárs vagy bármilyen művészet bemutatható legyen a közönségnek. Este például nem lehet kiállítást tartani, hiszen az udvar teljesen sötét, könnyen kitörheted a nyakad. Ma a kiállítótermet csupán egy lakat zárja, tehát semmilyen biztonságról nem lehet beszélni. Nem beszélve arról, hogy be is ázik a galéria – senki nem adja be a munkáját egy olyan terembe, ahol tönkremehet az alkotás. Mi nagyon örülnénk ennek a felújításnak, mindenkinek csak jót hozna” – ecsetelte a helyzetet Laura Teodora Ghinea, a Képzőművészek Egyesülete Nagybányai Fiókszervezetének elnöke.

Az önkormányzat dönt
Miután a festőtelep a város tulajdonában van, a felújítási terv ügyében is a helyi önkormányzaté a végső szó – szögezte le a tervbemutatón Cătălin Cherecheș nagybányai polgármester. „Egész Európa számára meg kell nyitnunk a kolóniát. Ez nem egy családi műhely, mint ahogyan az elmúlt húsz évben működött. Nagybányán eddig nem történt semmilyen, művészeket támogató kezdeményezés. Meggyőződésem, hogy a művészeti élet fellendítése ügyében jó irányban haladunk” – az elöljáró, aki a kulturális turizmusban látja a város fellendítésének lehetőségét. Ennek érdekében néhány éven belül művészeti akadémiát hozna létre, ahová – akárcsak a 20. század elején – egész Európából várnák a festészetet tanulni kívánó diákokat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

2026. július 23., csütörtök

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
Hirdetés
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
2026. július 19., vasárnap

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg

„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg
2026. július 16., csütörtök

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés