
Elutasította a Székely Nemzeti Tanács Európai Polgári Kezdeményezését az Európai Bizottság. Az indoklás szerint az SZNT javaslata kisebbségvédelmi kezdeményezés, amely nem tartozik a bizottság jogalkotási hatáskörébe. Izsák Balázs elnök szerint több lehetőség is van a továbblépésre.
2013. augusztus 05., 10:212013. augusztus 05., 10:21
2013. augusztus 05., 15:382013. augusztus 05., 15:38
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Európai Polgári Kezdeményezéséhez hasonlóan a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését is elutasította az Európai Bizottság. Az EB honlapján közzétett nyilvános levélben a Bizottság jogászai arról tájékoztatják a beterjesztőket, hogy kezdeményezésük nem tartozik a bizottság jogalkotási hatáskörébe.
„Napirenden van a három oldalas indoklás részletes tanulmányozása. Az EB válaszlevelét az SZNT-vel együttmûködõ nemzetközi jogászok és más szakemberek bevonásával vizsgáljuk, ennek függvényében döntünk a további lépésekről” – mondta el lapunknak Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Szerinte az elutasítás a jogorvoslat-keresés elsõ állomása. Ha a szakértőkkel történő egyeztetés ezt indokolttá teszi, fellebbezést nyújtanak be az Európai Unió Bíróságánál, vagy eleve az ombudsmanhoz fordulnak. Harmadik lehetõségként az elutasítás indoklása alapján új Európai Polgári Kezdeményezést készítenek, és azt nyújtják be.
Izsák Balázs ellentmondásosnak tartja az Európai Bizottság döntését: megítélése szerint az EB annak ellenére kezelte kisebbségvédelmi kezdeményezésként javaslatukat, hogy nincs a szövegben ilyen célzatú utalás. Polgári kezdeményezésük a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére vonatkozik azon elv szerint, hogy a történelmi múlttal rendelkező európai régiók hatékonyabban képesek felhasználni a fejlődésükhöz szükséges uniós forrásokat. „Polgári kezdeményezésünk eleve nem eshet az Európai Bizottság hatáskörén kívül, hiszen az uniós szerződés 174. cikkelye részletesen foglalkozik az európai régiók kérdéskörével. Ennek harmadik szakasza az EB szempontjából prioritást élvező régiókat sorolja fel, külön kiemelve a gyéren lakott északi régiók, a szigetrégiók, az ipari átalakulás során hátrányosan érintett régiók, a határokon átnyúló régiók, és a turisztikailag fontos hegyvidéki régiók hatékonyabb támogatását. Már ebben a felsorolásban is helyet találhatunk Székelyföldnek, mint régiónak. Mi ezt a keretet akarjuk bővíteni, jogi garanciákat biztosítva a történelmi fogantatású régiók fejlődéséhez az európai kohéziós alapok révén” – foglalta össze Izsák Balázs törekvésük lényegét.
Az SZNT elnöke szerint az európai jogérvényesítéshez részletes tanulmányra lesz szükség, hogy statisztikai adatokkal, gazdasági kimutatásokkal bizonyítsák: a román állam – az európai kohéziós alapok eltérítésével – eleve hátrányos helyzetbe hozta Székelyföldet. A dél-erdélyi régióhoz tartozó székelyföldi megyék a rendszerváltás óta a legszegényebbek, ide jut a legkevesebb pénz mind a román állami, mind az uniós alapokból. Ezt nyilvánvalóvá kell tenni az unió döntéshozó fórumai előtt is, szögezte le az SZNT elnöke.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!