2014. május 03., 19:142014. május 03., 19:14
Hivatalosan is elkezdődött pénteken, április 25-én az európai parlamenti választások kampánya, amely május 24-én, reggel 7 órakor ér véget. A május 25-én Európa-szerte sorra kerülő választások nyomán Romániát harmincketten képviselik majd az Európai Parlamentben. A Központi Választási Iroda (BEC) végleges listája szerint a választásokon 15 politikai párt, illetve választási szövetség méretkezik meg. A sorsolás eredményeként a szavazólapok első helyeit a következő pártok foglalják el: Demokrata-Liberális Párt (PDL), Népi Mozgalom Pártja (PMP), RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) alkotta választási szövetség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nagy Románia Párt (PRM).
Gabriel Oprea belügyminiszter szerint a hatóságok 18 500 választási körzetet hoznak létre és mintegy 20 millió szavazólapot nyomtatnak. A szavazóhelyiségek számára 92 ezer bélyegzőt bocsátanak rendelkezésre. Az idei EP-választások egyik újdonsága, hogy a román parlament tagjai is teljes mellszélességgel részt vesznek az egy hónapos választási kampányban, mialatt a bukaresti parlamenti és szenátusi munka jórészt szünetel.
Traian Băsescu államfő szerint hiányoznak az idei EP-választás kampány témái, ami a vártnál alacsonyabb részvételt ígér. Bukaresti sajtóértekezletén a román államelnök úgy vélte, az EP-választási kampányban kellene vitára bocsátani Románia schengeni csatlakozását, Moldova Köztársaság uniós csatlakozásának támogatását, illetve a Romániát is foglalkoztató roma-integrációt. Băsescu fontosnak tartaná azt is, hogy a román politikusok többet beszéljenek az uniós pénzekről, illetve ezek lehívásának fontosságáról. Úgy fogalmazott, az embereknek azt kell elmagyarázni, hogy az uniós tagság előnye elsősorban a lehívott EU-s forrásokban mérhető.
Adrian Severin szociáldemokrata EP-képviselő szerint az idei kampány fontos témájává válhat az ukrajnai helyzet, illetve ennek hatása Romániára és Moldova Köztársaságra. Severin úgy véli, az orosz agresszióval szemben az egyetlen határozott válasz az lehet, ha az unió országai rendezik soraikat és az eddiginél összeforrottabb erőt képviselnek mind a NATO, mind az Európai Bizottság és az Európai Parlament szintjén. A román politikus szerint ezt az üzenetet kellene megjeleníteni a romániai választási kampányban is.
Sógor Csaba (képünkön) az RMDSZ EP-kampányáról szólva egy székelyföldi fórumon, a hétvégén úgy fogalmazott: „Amikor az Európai Unióról beszélünk, akkor is gyakran csak azt emlegetjük, amivel nehezebben tudunk azonosulni. Itt a számadás időszaka, álljunk meg egy pillanatra és gondolkodjunk el azon, milyen új lehetőségeket kapott az erdélyi magyar közösség azáltal, hogy csatlakozott a nyugati országokhoz. Nézzünk szét a közösségünkben és meg fogjuk látni. Amellett, hogy mit kaptunk, azt is számba kell vennünk, hogy mi mit tettünk hozzá ehhez a világhoz, hogy hétköznapi életünk során, saját kis közösségünkben mivel járulunk hozzá ahhoz, hogy ez a hely, amelyet őseink hagytak ránk, élhető és biztos jövőt jelentsen az unokáink számára is” – hangsúlyozta az EP-képviselő.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!