A nöszövetség tagjai gyülekezeti zászlókkal vonulnak ki a kastély udvarára
Fotó: Erdélyi Református Nőszövetség
Az Erdélyi Református Egyházkerület által hosszú évekkel ezelőtt a nőszövetség használatába adott bonyhai Bethlen-kastélyt tavaly ünnepélyes keretek között avatták fel. Az idén nyáron tartott kastélynapról, az ingatlan kihasználtságáról, a nőszövetség terveiről kérdeztük Borsos Melindát, az erdélyi nőszövetség elnökét.
2024. augusztus 04., 09:412024. augusztus 04., 09:41
2024. augusztus 04., 18:022024. augusztus 04., 18:02
– Gondolta-e volna tíz évvel ezelőtt, hogy idén már nem a megszokott, sanyarú körülmények között létrejövő téglajegyes rendezvényre kerül sor?
– Amikor 2013-ban használatba kapta az erdélyi nőszövetség a bonyhai Bethlen-kastélyt, semmi ígéretet vagy anyagi támogatást nem kapott arra, hogy felújíthassa azt. Valójában egy feladatot kaptunk, amely köré valós vagy kevésbé valós álmokat szőttünk. De nem álltunk meg az álmodozásnál. Tervezni kezdtünk, és felelősen tenni a tervek megvalósulásáért. Tudtuk, hogy önerőből nem sikerül a felújítás. Uniós pályázatra számítottunk, amelyhez előtanulmányok, felmérések, felújítási tervek kellettek.
A kastély egy romhalmaz volt, sokan kételkedtek abban, hogy valaha is felújítjuk. Vádoltak minket és az Erdélyi Református Egyházkerület elnökségét, miért adta asszonyok kezébe az épületet. De bennünk mindig volt valami, Isten iránti bizalom, hogy az, aki megbízott a feladattal, lehetővé is teszi annak megvalósítását. Teltek az évek és a történések nem ezt igazolták. Később kiderült, hogy az uniós pályázattal Maros megyében a Kultúrpalota felújítását támogatják, mi ne reménykedjünk ebben. Összedőlt bennem egy világ, emlékszem, úgy elsírtam magam, mintha meghalt volna valakim. És akkor cselekedett az Isten. Mert hiszem, hogy a felújítás további történetét ő tette lehetővé. Ötletet adott a püspöknek, összefogást a nőszövetségnek, nyitottságot Magyarország miniszterelnökének, aki az ügy mellé állt, és lehetővé tette azt a kormánytámogatást, amellyel a kastély teljes egészében megújult. Négy év kemény munkája után 2023 októberében avattuk fel a gyönyörűen felújított épületet. Számunkra az avatás nem csupán egy épület újjászületésének, annál inkább egy közösségnek, Isten megnyilvánulásának ünnepe volt. Tíz évvel ezelőtt nem tudtuk, hogy mikor, de azt tudtuk, hogy valamikor Isten csodát tesz, és lehetővé teszi számunkra, hogy így ünnepeljünk.
Borsos Melinda szerint a megújult kastély felavatása nem csupán egy épület újjászületésének, annál inkább egy közösségnek, Isten megnyilvánulásának az ünnepe volt
Fotó: Erdélyi Református Nőszövetség
– Milyen érzéssel, gondolatokkal szervezték az idei kastélynapot?
– Valamikor kastélynapként indult a rendezvényünk, mert akkor az épület népszerűsítése volt a célunk – a felújítás érdekében. Ezzel párhuzamosan a nőszövetségi közösséget is szerettük volna megmutatni, amelynek használatába került az épület. A szervezet jelentős láncszem volt a felújítás történetében. Tematikus közösségi napokat szerveztünk 2015 és 2019 között. Az idén piknikszerű családnapot terveztünk. A kastély csodálatosan pompázik új ruhájában, és mi hálásak vagyunk mindenkinek, hogy megélhettük e pillanatot. De csak akkor lesz értelme a kastélyfelújításnak, ha azt megtöltjük továbbra élettel-lélekkel. Szeretnénk, ha a kastélypark Istennel és egymással való találkozás helye, a feltöltődés, kikapcsolódás tere lenne, ahonnan közösségi vagy akár Isten-élményekkel gazdagodva térhetnénk vissza a mindennapjainkba. A rendezvényt nemcsak a nőszövetség tagjainak szervezzük, hanem mindenkinek, aki erre az élményre vágyik, reformátusságában, keresztyénségében megerősödni kíván.
– Milyen műsorokra, rendezvényekre került sor?
– A cél adott volt: lélekemelés Isten jelenlétében. A program istentisztelettel kezdődött, amelyen Kató Béla püspök hirdette az igét. Úrvacsoraosztás következett 18 lelkipásztor szolgálatával. Közben a marosludasi kórus Czirmay Izabella Mária kántor kíséretével vezette az éneklést. A püspök köszöntését követően különböző programokon vehettek részt a jelenlevők. A lelki feltöltődést segítette az imasátor és zenés programok. A jó hangulatot a felsősófalvi Nóta-móka gyerekegyüttes, a cegőtelki fúvósok, a zsoltáréneklők biztosították. A Kájoni Consort reneszánsz énekekkel, a barátosi Életrevalók együttes keresztyén modern dalokkal léptek színpadra. A gyerekek számára külön programot szerveztünk. Könyvbemutatóra is sor került.
Volt könyvstand, ajándékvásár, fagyi és kávé, üdítő, harapnivaló. Külön öröm volt számunkra, hogy a Zsoboki Bethesda Gyermekotthon tanárai, alkalmazottai „jó illatú szolgálattal” voltak jelen: adománygyűjtő céllal folyamatosan kürtőskalácsot sütöttek, mintegy 400-at. A bevételt az épülő otthonaik számára használják fel.
Ünnepi istentisztelet a bonyhai kastélyban. Egész Erdélyből jönnek vendégek a kastélynapokra
Fotó: Erdélyi Református Nőszövetség
– Az idén mintha kevesebben lettek volna korábbi évekhez képest. A nagy meleg rovására írható ez?
– A tavalyi rendezvényünkön 5000 ember vett részt, volt, akit a hálaadás, másokat a kíváncsiság hozott el. Az idén a nagy meleg is visszatartotta az embereket. A székelyföldiek már kevésbé vállalják a hosszú utat egy ilyen találkozásért, megvannak a saját közösségi rendezvényeik, a kézdi-orbai egyházmegyében azelőtt jártak le a Kálvin-napok, a sepsi egyházmegyében egy nappal korábban egyházkerületi közgyűlést tartottak, a székelyudvarhelyiben pedig közös ifjúsági alkalomra készültek. Azok, akiket csak a kíváncsiság és az épület vonzott, már nem jöttek el újra. Akik közösségi élményre vágytak, azok jelen voltak. A nagy meleg elől az emberek behúzódtak az árnyékba, beszélgettek, énekeltek, jól érezték magukat. Igazi közösségi nap volt. A visszajelzések is ezt igazolják, mindenki jól érezte magát, sokan estig maradtak.
– Milyen források álltak a szervezők rendelkezésére?
– A rendezvény jelentős emberi és anyagi erőforrást igényelt. A program megvalósításában mintegy százan működtek közre: helyiek, bonyhaiak, de olyanok is, akik aznap 400 km-t utaztak, hogy egy-egy program létrejöjjön. A színpad, a székek, sátrak bérlése, a regisztrációs karszalagok, szórólapok, a fellépők tiszteletdíja mind a nőszövetség, az Árva Bethlen Kata Alapítvány és az egyházkerület költségvetéséből került ki. Anyagi támogatást csak a Multiplan Electronics és Clinilab marosvásárhelyi cégektől, valamint a Marosvásárhelyi Református Egyházak Kuratóriumától kaptunk.
– Az eredeti tervek során szállodai rész építése, esküvők szervezése is elhangzott. Ez már a múlté?
– A szálloda megépítésére nem kaptak jóváhagyást. A műemlékvédők szerint takarná a kastélyt, akadályozná az épületre a rálátást. A kivitelező cég továbbra is próbálkozik a terv elfogadtatásával. A kastély fenntartása rendkívül költséges, és csak akkor lesz megvalósítható, ha legalább busznyi ember elszállásolására lesz lehetőség a közelben. Esküvők szervezéséről sem mondtak le, megvalósítása folyamatban van. Különböző magánrendezvényekre már kibérelhető a kastély, az étkezést egyelőre csak catering céggel lehet megvalósítani, mert a kastélyban nincs felszerelt konyha.
A tavalyi kastély-avatón mintegy ötezer ember vett részt
Fotó: Erdélyi Református Nőszövetség
– A nőszövetség hogyan próbálja meg év közben kihasználni az ingatlant?
– Nőszövetségünk kisebb rendezvényeket tart a kastélyban. Idén itt szerveztük a számadó közgyűlésünket, és rendeztük a választói közgyűlést is. Tartunk még szakmai napokat múzeumi alkalmazottaknak, lelkészeknek, nőszövetségnek. Lelkésznői csendesnapokat is szerveztünk, hetven év után újra aludtak a kastélyban. Jelenleg 22 ágy használható különböző termekben.
– A kastély fenntartása adminisztrációt, anyagi és humán erőforrást feltételez. Megvan-e hozzá mindez?
– A kastély fenntartása valóban jelentős ügyintézést, humán erőforrást és anyagi megterhelést jelent. A nőszövetség nem jogi személyiséggel bíró szervezet, hogy mindezzel rendelkezzen. Ezért az egyházkerület kiadta a kastélyt egy üzemeltető cégnek. Az épület fenntartásáról ez a cég gondoskodik azzal a feltétellel, hogy a nőszövetség előre egyeztetett időpontokban programokat tarthat a kastélyban.
– Milyen úton-módon próbálják népszerűsíteni a kastélyt? Egyáltalán szükség van-e erre?
– Népszerűsítjük a kastélyt a közösségi médiában, valamint szórólapokkal. A legjobb reklám azonban a jól sikerült rendezvény. Az üzemeltető cég három nyelven reklámozza. Még szükség van egy is időre, amíg valóban eljut a köztudatba, és az ingatlant igényelni fogják különböző programok szervezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!