Részletes jelentést készít az amerikai törvényhozás a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás helyzetéről. Ez derült ki az Egyesült Államok képviselőháza költségvetési bizottságának legutóbbi ülésén, amelynek tagjai előzőleg erdélyi magyar politikusokkal tárgyaltak a romániai restitúció helyzetéről.
2015. június 19., 11:482015. június 19., 11:48
Az Egyesült Államok képviselőházának költségvetési bizottsága módosító indítvánnyal beiktatta a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyét a külügyminisztérium költségvetési törvényébe. A precedens értékű döntés egyúttal azt szorgalmazza, hogy készüljön jelentés a kérdésről. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványának (HHRF) szervezésében június 11-én RMDSZ-küldöttség érkezett Washingtonba: a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette erdélyi küldöttséggel történő konzultáció után foglalt állást az amerikai törvényhozási szakbizottság. Az erdélyi politikusok kongresszusi képviselőkkel, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőkkel, emberi jogi és vallásügyi szakértőkkel, valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőivel is találkoztak, és tájékoztatták őket az erdélyi magyarságot ért jogsérelmekről.
Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke, Marcy Kaptur és Andy Harris által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést azokról a lépésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett. A módosító indítványról szavazó amerikai képviselőházi költségvetési bizottság egyhangúlag fogadta el a javaslatot. A HHRF közleménye szerint a bizottsági ülésen Andy Harris republikánus párti politikus úgy fogalmazott: „A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket”.
Kelemen Hunor Washingtonban újságírók előtt arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nemcsak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, annak ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is. Kelemen Hunor szerint az vezetett el a mai visszás belpolitikai helyzethez – amelyben egyre több támadás éri a kisebbségek jogait –, hogy a román állam intézményeire már nem nehezedik nyugati nyomás, „nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, így megengedhetik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság intézményeit”.
Hámos László, a HHRF elnöke kiemelkedő eredménynek tartja az amerikai törvényhozás költségvetési bizottságának állásfoglalását: „A HHRF négy évtizedes munkája során a kongresszus első alkalommal sorol magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé, a külügyminisztérium költségvetésének részévé téve azt. Döntő tényező, hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő felkarolta Marcy Kaptur baloldali demokrata képviselő kezdeményezését: a romániai egyházi ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való felterjesztését”. Hámos új lehetőségnek, és egyben nagy felelősségnek tartja a külügyminisztérium készülő jelentését, amely átfogó képet kell nyújtson az erdélyi történelmi egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól.
Az amerikai politikum érdeklődése az erdélyi magyarság megoldatlan gondjai iránt nem újkeletű. Az amerikai képviselőház egyhangúan elfogadott, 2005-ös határozatában már sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Ezt követően hosszú évekig nem történt számonkérés, a Mikó-ügy kirobbanása óta azonban több amerikai kongresszusi képviselő kérte John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomáciai tárca kulcsfontosságúnak nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy „figyelemmel követi a fejleményeket”.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!