Fotó: Médiaklikk
Az M2 Gyerekcsatorna saját gyártású sorozata, a Rímerdő egyedülálló formában ötvözi a klasszikus és kortárs magyar költészetet a mesevilágot idéző vizuális megoldásokkal. A magyar líra kincseit a gyerekek nyelvén tolmácsoló sorozat új részeit október 13-tól láthatják vasárnaponként 14 órától.
2024. október 14., 14:092024. október 14., 14:09
2024. október 14., 19:152024. október 14., 19:15
A Rímerdő második évadában az alkotók Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve a költő legszebb verseit mutatták be a sorozatban. Az október 13-tól kezdődő harmadik évadban – hasonlóan a legelső évadhoz – ismét az egyetemes magyar gyermekirodalom remekeiből merít.
Elhangzik – a többi között – Móricz Zsigmond A török és a tehenek című verse, Weöres Sándor szellemes Sehallselát Dömötörje. Az új évadban Romhányi József szórakoztató Nyúliskola című költeménye is megjelenik, amelyet a Debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatos diákjai szerepelnek.
A gyerekekkel együtt kiváló színészek és társulatok is közreműködnek a sorozatban. Olyan művészek adnak támogatást az előadásokhoz, mint Kiss Gergely Máté, Kenéz Ágoston, Horváth Gyula Antal, és Gyetvai Martin.
Az epizódok meseszerű kerettörténetében Göröncséri Virág,
A sorozatban közreműködött a Fitos Dezső társulat az Ujjé!-vi mesével és a Kecskeméti Petőfi Sándor Katolikus Általános Iskola Majompürék drámacsoportja, A hetes öt napja című mű előadásával. Vass Éva, az M2 csatornaigazgatója szerint a cél az, hogy a gyerekek ̶ a vizuális megtámogatásnak is köszönhetően ̶ közelebb kerüljenek a versekhez: „A vers a magyar nyelv legszebb áradása, a képzelőerő nagypályás játszótere! Az a szándékunk, hogy a vizuális ingerekhez szokott fiatal generációt megszólítsuk és a versfilmeken keresztül a versek rajongóivá tegyük őket” – emelte ki az M2 Gyerekcsatorna vezetője.
A Rímerdő kiemelt célja a kultúraközvetítés és a tehetséggondozás. A szavaló gyerekeket különböző városi, megyei és országos szavalóversenyeken választották ki. A Szolnokról, Pécsről, Diósgyőrből, Kecskemétről és Budapestről érkező fiataloknak a sorozat lehetőséget biztosít, hogy tapasztalt színészekkel és művészekkel dolgozhassanak együtt, és előadóművészi tehetségüket a képernyőn is megmutathassák.
A sorozat készítésekor több emlékezetes pillanat is született. Az egyik legérdekesebb történet Kenéz Ágoston előadásához kapcsolódik, aki a Sehallselát Dömötör című vers címszereplője. A versfilmben játszó színész esküvője két forgatási nap között volt, és bár szerette volna levágatni a haját a nagy napra, a produkció kedvéért vállalta, hogy a forgatás végéig nem változtat a frizuráján, hogy a jelenetek illeszkedjenek egymáshoz.
Az idei évad versekben
A 2024-es évad során a nézők a következő versekkel találkozhatnak:
Weöres Sándor: Ujjé!-vi mese
Varga Katalin: Kisbence titka
Békés Márta: A hetes öt napja
Kányádi Sándor: Nyári alma ül a fán
Móricz Zsigmond: A török és a tehenek
Romhányi József: Nyúliskola
József Attila: Altató
Lackfi János: Lézerlámpa
Weöres Sándor: Sehallselát Dömötör
Tamkó Sirató Károly: Esődal
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!