
Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár a Fiumei úti sírkertben emlékezett az aradi vértanúkra
Fotó: Facebook/Zsigmond Barna Pál
Az aradi vértanúk vére pecsételte meg azt az elkötelezettséget, amely már csaknem két évszázada meghatározza a magyar nemzet karakterét: a szabadságot, önrendelkezést és a nemzeti identitás iránti feltétlen hűséget – mondta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
2024. október 06., 18:382024. október 06., 18:38
2026. március 11., 23:022026. március 11., 23:02
Zsigmond Barna Pál, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, a Batthyány-mauzóleumnál hangsúlyozta, a 13 aradi vértanú nem csupán a múlt, hanem élő üzenet a jelen számára is arról, hogy a szabadságot és a függetlenséget soha nem adták könnyen.
Küzdeni kell érte, védelmezni kell és meg kell érteni, hogy azok, akik a szabadságot korlátozni akarják, mindig új formában jelennek meg. Változatos ideológiákkal igyekeznek alátámasztani az igazukat, de a céljuk ugyanaz: ,,hazánk szuverenitásának korlátozása által kívánják növelni saját hatalmukat" – fogalmazott az államtitkár.
Egyúttal rámutatott, a magyar kormány a nemzeti szuverenitás őrzője, az ország szuverenitását célzó jogi és politikai támadásokkal szemben is megvédi Magyarországot.
,,Amíg nemzeti kormánya van a hazának, addig ellenállunk a nyomásnak" – fogalmazott Zsigmond Barna Pál. Elmondta, az Európai Unióval fennálló viták az ország gazdasági függetlenségét és semlegességét tekintve olyan kihívások, amelyek ,,megkövetelik tőlünk, hogy megvédjük érdekeinket és értékeinket".
Koszorúzás Gróf Battyányi Lajos síremlékénél
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Kijelentette azt is: ,,ki kell állnunk Magyarország hosszú távú stratégiai érdekei mellett, az európai politikai bonyolult útvesztőiben is".
Arra is kitért, hogy az orosz-ukrán háború, valamint a közel-keleti konfliktus nem csupán az érintett államok ellenségeskedését jelentik, hanem Európa és a világ új geopolitikai rendjének a kérdéseit is feszegetik.
– fogalmazott az államtitkár.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, a kormány azt szeretné, hogy Európa nemzeteivel együttműködve a kontinens ismét erős legyen és biztosítsa az uniós polgárok számára a jólétet, a békét és a biztonságot. A magyar uniós elnökség is arra törekszik, hogy ,,tegyük naggyá Európát” – fogalmazott.
Kiemelte, 1848-49 mártírjainak áldozata arra emlékeztet, hogy egy nemzet ereje az összetartozásban rejlik, valamint abban, hogy ennyi idő elteltével is képesek voltunk nemzeti identitásunkban megerősödve, egymásba kapaszkodva megmaradni a Kárpát-medencében.
Emlékeztett, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első miniszterelnökére.
Közölte,
Az aradi vértanúk felemelő hagyatéka, évszázadok távlatából is szilárd erkölcsi iránytűként szolgál - jelentette ki az államtitkár.
Hozzátette, a szabadságharc hőseinek emléke azt is üzeni, hogy a szabadságért vívott harc sosem volt könnyű és sosem volt választás kérdése.
A világ hatalmi játszmáiban, a kisebb nemzeteknek különösen nehéz dolguk van, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország megőrizze függetlenségét.
A megemlékezés végén Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke, a kormány nevében Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Zsigmond Barna Pál helyezte el a kegyelet koszorúit. Sulyok Tamás köztársasági elnök nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóságának igazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár koszorúzott. Elhelyezték Kövér László, az Országgyűlés elnökének koszorúját is.

A szabadságharc leverését követő véres megtorlás az 1848–1849-es forradalom leggyászosabb eseménye.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, aki a parajdi sóbánya körüli helyzet kapcsán a felelősségvállalás hiányáról beszélt.
Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.
Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
A romániai magyar egyetemisták mindennapjait lakhatási és megélhetési gondok, anyagi kiszolgáltatottság és magas stressz jellemzi, ugyanakkor többségük elkötelezett a diplomaszerzés és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az OMDSZ felméréséből.
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
szóljon hozzá!