Nem viccelnek. Emil Boc és Dan Tarcea alpolgármester fát ültet a felújítás alatt álló Béke téren
Fotó: Facebook/Emil Boc
A következő tíz évben több mint száz zöldövezetet létesítene, és több mint 100 ezer fát ültetne Kolozsvár önkormányzata a 2030-ig érvényes integrált városfejlesztési stratégia szerint. A „zöld Kolozsvár” tervről a lakosság véleményét is kikérik.
2020. július 17., 08:102020. július 17., 08:10
Nagyot álmodott Kolozsvár önkormányzata a következő tíz évre érvényes integrált városfejlesztési stratégia szerint. A témában szerdán délután tartott közvitán a városháza illetékesein kívül szakemberek és egyetemi tanárok osztották meg véleményüket a témáról, de számos lakos is bekapcsolódott.
Emil Boc polgármester bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a városok „zölddé” váljanak, így Kolozsvárnak is követnie kell a trendet, főleg, hogy ez a lakosok életminőségére, egészségére is jó hatással lesz. Épp ezért a Világbank szakértőivel közösen kifejlesztett integrált városfejlesztési terv nagy hangsúlyt fektet a meglévő zöldövezetek fejlesztésére és újak kialakítására, a belvárosban és a városnegyedekben egyaránt.
– illusztrálta a tendenciát többek között a belvárosi útfelújításokra, faültetésekre utalva. Hozzátette, 2026-ra a tömegközlekedés is teljesen „zölddé” válik, a járműpark fele már jelenleg sem szennyez, mondta Boc.
Ovidiu Cîmpean, a polgármesteri hivatal innovációs központjának vezetője, mely a közvitát is szervezte, elmondta:
de nagyobb figyelmet szentelnek a levegő, a vizek és a talaj minőségének, számos új műszert szerelve fel ennek mérésére.
Bár Marius Cristea, a stratégia kidolgozásában részt vevő Világbank képviselője úgy vélte, Kolozsvár lakossága kevésbé van kitéve a hőségnek és a légszennyezésnek, mint a többi, főleg déli nagyváros, a szakértő egyetemi tanárok szerint nem áll fényesen. Cristea szerint
Úgy vélte, a kincses városban jelenleg is sok a „zöld folyosó”, a kommunizmusban épített negyedekben is van zöldövezet, inkább az új építésű lakónegyedek állnak rosszul. Nem is annyira a zöldövezetek minősége, inkább a megközelíthetősége okoz problémát, vélte.
Adina Croitoru, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója szerint a kincses városban főleg a tízemeletes tömbházakban bővelkedő negyedek – Mărăști, Monostor, Györgyfalvi egy része, a belváros – küzdenek a hőséggel, ezek esetében akár 5 Celsius fokos eltérés lehet a város jobb levegőjű részeihez, a Szamos-parthoz, a Fellegvárhoz és a Mikó-kerthez viszonyítva.
Fotó: Facebook/Emil Boc
Nicolae Ajtai, a Környezetvédelmi Kar dékánja szerint bár 2014–2019 között nem lehet nagy eltérést látni a légszennyezés tekintetében, hozzátette azt is, hogy tavaly a négy mérőállomásból három nem működött megfelelően. Mint kiderült,
A nitrogén-dioxid rendkívül magas koncentrációjáért ellenben kizárólag az autósforgalom, a belső égésű motorok a felelősek, ez rendszerint meghaladja az emberi egészségre veszélyes határt, és a környezetre is káros.
Octav Olănescu építész, városfejlesztési szakértő a folyóvizek „megnyitását” javasolta a lakosság számára, ahogy az a Szamos-part felújításakor is történni fog. A hozzászóló lakosok szerint arról is gondoskodni kell, hogy ezeket kerékpárút kösse össze a különböző lakónegyedekkel.
A közvitán a városvezetés a parkosítási terveit is ismertette, a már elkészült Tóköz negyedbeli park mellett ezek között szerepel a Szamos-part helyreállítása, melynek során több mint 2000 fát ültetnek.
A Fellegvár helyreállítása szintén szerepel a tervek között, a tízhektáros közterületre jövő tavasszal írnák ki a kivitelezési eljárást. A városvezetés a Bükk és a Hója erdőket is a kolozsváriak rendelkezésére bocsátaná, majd a metropolisövezetre is kiterjesztve a parkosítási tervet a Békás, Nádas, Kálvária és Cigánypatakot is elérhetővé tenné a lakosság számára.
A közvitáról készült felvétel, illetve a bemutatott tanulmányok megtekinthetők a városháza honlapján és Facebook-oldalán, ahol további hozzászólásokat várnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!