Nem viccelnek. Emil Boc és Dan Tarcea alpolgármester fát ültet a felújítás alatt álló Béke téren
Fotó: Facebook/Emil Boc
A következő tíz évben több mint száz zöldövezetet létesítene, és több mint 100 ezer fát ültetne Kolozsvár önkormányzata a 2030-ig érvényes integrált városfejlesztési stratégia szerint. A „zöld Kolozsvár” tervről a lakosság véleményét is kikérik.
2020. július 17., 08:102020. július 17., 08:10
Nagyot álmodott Kolozsvár önkormányzata a következő tíz évre érvényes integrált városfejlesztési stratégia szerint. A témában szerdán délután tartott közvitán a városháza illetékesein kívül szakemberek és egyetemi tanárok osztották meg véleményüket a témáról, de számos lakos is bekapcsolódott.
Emil Boc polgármester bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a városok „zölddé” váljanak, így Kolozsvárnak is követnie kell a trendet, főleg, hogy ez a lakosok életminőségére, egészségére is jó hatással lesz. Épp ezért a Világbank szakértőivel közösen kifejlesztett integrált városfejlesztési terv nagy hangsúlyt fektet a meglévő zöldövezetek fejlesztésére és újak kialakítására, a belvárosban és a városnegyedekben egyaránt.
– illusztrálta a tendenciát többek között a belvárosi útfelújításokra, faültetésekre utalva. Hozzátette, 2026-ra a tömegközlekedés is teljesen „zölddé” válik, a járműpark fele már jelenleg sem szennyez, mondta Boc.
Ovidiu Cîmpean, a polgármesteri hivatal innovációs központjának vezetője, mely a közvitát is szervezte, elmondta:
de nagyobb figyelmet szentelnek a levegő, a vizek és a talaj minőségének, számos új műszert szerelve fel ennek mérésére.
Bár Marius Cristea, a stratégia kidolgozásában részt vevő Világbank képviselője úgy vélte, Kolozsvár lakossága kevésbé van kitéve a hőségnek és a légszennyezésnek, mint a többi, főleg déli nagyváros, a szakértő egyetemi tanárok szerint nem áll fényesen. Cristea szerint
Úgy vélte, a kincses városban jelenleg is sok a „zöld folyosó”, a kommunizmusban épített negyedekben is van zöldövezet, inkább az új építésű lakónegyedek állnak rosszul. Nem is annyira a zöldövezetek minősége, inkább a megközelíthetősége okoz problémát, vélte.
Adina Croitoru, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója szerint a kincses városban főleg a tízemeletes tömbházakban bővelkedő negyedek – Mărăști, Monostor, Györgyfalvi egy része, a belváros – küzdenek a hőséggel, ezek esetében akár 5 Celsius fokos eltérés lehet a város jobb levegőjű részeihez, a Szamos-parthoz, a Fellegvárhoz és a Mikó-kerthez viszonyítva.
Fotó: Facebook/Emil Boc
Nicolae Ajtai, a Környezetvédelmi Kar dékánja szerint bár 2014–2019 között nem lehet nagy eltérést látni a légszennyezés tekintetében, hozzátette azt is, hogy tavaly a négy mérőállomásból három nem működött megfelelően. Mint kiderült,
A nitrogén-dioxid rendkívül magas koncentrációjáért ellenben kizárólag az autósforgalom, a belső égésű motorok a felelősek, ez rendszerint meghaladja az emberi egészségre veszélyes határt, és a környezetre is káros.
Octav Olănescu építész, városfejlesztési szakértő a folyóvizek „megnyitását” javasolta a lakosság számára, ahogy az a Szamos-part felújításakor is történni fog. A hozzászóló lakosok szerint arról is gondoskodni kell, hogy ezeket kerékpárút kösse össze a különböző lakónegyedekkel.
A közvitán a városvezetés a parkosítási terveit is ismertette, a már elkészült Tóköz negyedbeli park mellett ezek között szerepel a Szamos-part helyreállítása, melynek során több mint 2000 fát ültetnek.
A Fellegvár helyreállítása szintén szerepel a tervek között, a tízhektáros közterületre jövő tavasszal írnák ki a kivitelezési eljárást. A városvezetés a Bükk és a Hója erdőket is a kolozsváriak rendelkezésére bocsátaná, majd a metropolisövezetre is kiterjesztve a parkosítási tervet a Békás, Nádas, Kálvária és Cigánypatakot is elérhetővé tenné a lakosság számára.
A közvitáról készült felvétel, illetve a bemutatott tanulmányok megtekinthetők a városháza honlapján és Facebook-oldalán, ahol további hozzászólásokat várnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!