Zatykó Gyula főszervező a jubiláló kulturális fesztiválról: Szent László összekovácsolja a váradiakat

A változtatásnak közbiztonsági oldala is van, ugyanis ha a várban túl sokan gyűlnek össze, és vészhelyzet van – például vihar –, nagyon nehéz kijutni, két várkapu van, és eléggé keskenyek. Ákos koncertjét itt nem tudtuk volna biztonságos körülmények között megrendezni, és az emberek épsége az első.

A Magyarságkutató Intézet jóvoltából valósul meg, ők végezték a genetikai vizsgálatokat az uralkodóiknál, és nagyon örülünk, hogy Váradon is beszámolnak a munkásságukról. Pár helyi személyiség is beszámolót tart, például Varga Csaba hegymászó mesél az idei csúcstámadás-próbálkozásairól, illetve Thurzó Zoltán zongorista a Mount Everest-i kalandjáról.

Okos Mártonnak bemutatják egyik, az erdélyi lengyel emlékművekről szóló könyvét, és lesz egy hármas iskolatalálkozó, ahova a váradi és debreceni diákok mellett egy lengyelországi városkából is jönnek fiatalok.

– Kik lesznek a legnagyobb húzónevek, mik lesznek a fontosabb programpontok?

– Ákos az egyik, de a Bagossy Brothers Company is az, mely főleg a fiatalokat hozza izgalomba, de a városközpontban lesz Nagy Feró és a Beatrice, illetve Tóth Gabi koncertje is. Több kisebb koncert lesz a várban is, akár párhuzamosan a Szent László tériekkel: a kolozsvári Speak Floyd tribute zenekar, a Blues B.R.Others Show stb. Van egy váradi egyesület, a Slash Light Kulturális Művészeti Egyesület, mely mindennap hoz kulturális programot, főleg helybéli fellépőket, és hálásak vagyunk nekik ezért, ezt pártolni kell.

Toró József Nagyváradról elszármazott festőművész is be fogja mutatni munkásságát Hazatérés címmel, de a Partiumi Keresztény Egyetem nemzetközi idegenforgalmi és vendéglátói konferenciája is a Szent László Napok égisze alatt zajlik. Nagyon sok program van, így a bőség zavarával küszködünk.

Ez nagyon fontos eredmény, örülünk neki, hiszen Szent László városalapítóként, szentként olyan személyiség, aki integrálja az embereket, nem pedig szétválasztja. 

– Ha már szóba került a város román lakossága, ők mennyire kapcsolódnak be a rendezvénybe, mennyire igénylik a fordítást az egyes programokon?

– Utóbbi nehezen megoldható, noha a színházbeli megnyitón van román fordítás, aki kér, kap tolmácsgépet. A zene is összeköti a nemzeteket, és elég sok zenés program van. És ha becsöppen egy román gyerek a gyerekprogramokba, ugyanúgy eljátszanak vele is, az animátorok zöme beszél románul.

Hiszen az ember nem attól fél, akit ismer, hanem attól, akit nem. Meg kell ismertetnünk a románokkal a magyar kultúrát. A román látogatóknak, akár bámészkodni, akár vásárolni jönnek, évről évre nő a számuk. Szeretik, hiszen megpróbáltunk civilizált környezetet létrehozni, például száműztük a műanyagot. Azóta több rendezvény is követte a példánkat, aminek örülünk.

A Nagyváradról elszármazottak találkozóját általában én vezetem le, a szívem csücske, én találtam ki ez a programot. Mindig megkérdezem, hogy ki van a legtávolabbról. Amerikából, Kanadából, Ausztráliából is jöttek, de a többség Magyarországról érkezik. Már autópályán is megvan az összeköttetés, három óra alatt itthon vannak.

– Magyarországnál maradva: a rendezvény fontos eleme az ottani testvérvárossal, Debrecennel való együttműködés, a Hajdú-Bihar régióval való kapcsolattartás. Ez hogyan alakult az elmúlt években?

– Ez is növekvő tendenciát mutat, Debrecen ebben az évben már nyolc programmal van jelen. Múlt héten tartottam sajtótájékoztatót az ottani alpolgármesterrel Debrecenben, és elmondtam: el vagyunk kényeztetve, olyan rendezvény vagyunk, melyet két önkormányzat is támogat.

Számos programmal jönnek, és ez szorosabbá fűzi a kapcsolatot. Idén is ők hozzák a színpadi produkciót a megnyitóra, Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének táncszínpadi feldolgozását, a Tűzliliomot  a Debreceni Népi Együttes adja elő.

De Toró József festőművész kiállítása is ő közvetítésükkel érkezik, és a Debreceni Fotóklub is bemutatja munkáit, de gyerekprogramokat is szerveznek, animátorokat hoznak. És az említett lengyel–debreceni–nagyváradi diáktalálkozót is ők hozzák át a határon, hogy Szent László révén megismerjük közös gyökereinket. Mindent megtesznek, hogy az összefogás valóban megtörténjen.

Szombaton lesz egy focibajnokság nyolc csapat részvételével, ott lesz száz focizó gyerek és a szüleik. És az lenne az igazi, ha a szervezőcsapatban is lenne egy-két fiatal, ők érzik a legjobban az igényeket.
 
– A nagy koncertek idén kikerültek a Szent László térre. Terveznek-e új belvárosi helyszíneket bevonni a jövőben, hiszen egyre több a felújított utca, gyalogövezet?

– Már idén is akartunk, csak nem kaptunk rá engedélyt. A koncepció az volt, hogy a Szent László téren legyenek a koncertek, a Bémer téren, a színház előtt, illetve annak háta mögött, illetve a közeli Körös-parton a rendezvény többi része. Utóbbiban nagy a potenciál az árnyas fák miatt, az egész fesztivál elférne itt, illetve a Bémer és a Szent László téren. Csak a nemrég felújított részek még nem voltak átadva, így nem lehetett használni, ezért részben a várban maradunk, részben a Szent László téren. Meglátjuk, hogy jövőre mire kapunk engedélyt.

A városközpontban nagy a potenciál, előnye, hogy nemcsak szép helyszín, de tágas is. És ha kivonulunk a lüktető életbe, még többen tudnak majd róluk, több román barátunkat tudjuk érdeklődővé tenni, akarva-akaratlanul is látják, hogy valami történik.