Sokan kitettek a szennyezésnek. A közlekedés a városok egyik legfőbb zajforrása
Fotó: Jakab Mónika
„A zajos környezet mindenkire káros lehet” – hívta fel a figyelmet Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. A kolozsvári szakértővel a zajszennyezés veszélyeiről beszélgettünk.
2022. február 20., 13:452022. február 20., 13:45
Környezetünket nagyon sok veszély fenyegeti. A jól érzékelhető jelenségek mellett – mint például az erdőirtás vagy globális felmelegedés – akad olyan is, ami láthatatlan, ilyen a zajszennyezés, amely emberek és állatok számára is ártalmas. A szakma zajnak nevezi a különböző erősségű és frekvenciájú hangok keveredését. Rengeteg fajtája ismeretes, ezeket többféle szempontok alapján jellemezhetjük, például a zajnak az embereket zavaró különböző tulajdonságai mentén. Ezek alapján fontos a zaj intenzitásszintje és a benne előforduló hangmagasságok, valamint az időbeli lefolyása.
– húzta alá kérdésünkre dr. Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. Hangsúlyozta továbbá, hogy a zajos környezet mindenkire káros lehet.
A környezeti zajok mérésére úgynevezett zajszintmérő készüléket és az emberi fül érzékenysége szerinti skálát (dBA) használják.
A hosszabb ideig tartó, 80–90 decibel intenzitásszintű zaj maradandó halláskárosodást okoz, az ennél magasabb intenzitásszintek pedig alig pár óra alatt halláskárosodáshoz vezetnek.
Arra a kérdésre, hogy az országban melyek a leginkább zajszennyezett területek, a kolozsvári szakember elmondta, hogy Romániában minden nagyváros zajszennyezettnek tekinthető, ami elsősorban a közlekedésnek tudható be.
Eközben 22 millió ember esik áldozatul a vasúti forgalomból, 4 millióan a légi közlekedésből és kevesebb mint 1 millióan az ipari zajból származó szennyezésnek.
„Minden 100 000 lakost meghaladó városnak kötelezően zajtérképet kell készítenie négy különböző, állandónak tekinthető zajforrásra. Ezek a források a következők: közúti közlekedés, kötöttpályás közlekedés (vasút, villamos), légi közlekedés, ipar. A zajtérképeket nem zajmérés, hanem modellezés alapján kell készíteni” – részletezte dr. Néda Tamás. Hozzátette: ezek a térképek mutatják a négy zajforrásra külön-külön egy város átlagos zajterhelését.
„A térképek elkészülte után az értékeket össze kell hasonlítani a szabályozásban szereplő határértékekkel, és ennek alapján készítik a zajintézkedési terveket, vagyis azt határozzák meg, hogy melyek a városnak azon pontjai, ahol túlhaladás van, és milyen intézkedésekkel lehetne ezt lecsökkenteni. A helyzettől függően lehet aktív vagy passzív intézkedéseket hozni. Az előbbi esetében a zaj erősségét csökkentjük, ha lehetséges, míg a passzív intézkedések a zaj hatásainak a csökkentésére vonatkozik” – avatott be a részletekbe a szakember.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2002-ben elfogadott egy irányelvet a zajról (Directive 2002/49/EC), melynek fő célja, hogy az Európai Unióban egységesítse a zajprobléma tényleges megközelítését a standardok és a mérések oldaláról. Romániában is alkalmazzák az uniós irányelvet, ennek törvénybe emelését a 2005/321-es rendelet szabályozza.
Mint mondta, a zajszennyezés évente 12 ezer korai halálesetért felelős az Európai Unión belül, valamint 48 ezer új iszkémiás szívbetegséghez, azaz a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegséghez járul hozzá. 22 millió embernek vannak emiatt idegproblémái, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban.
Hogyan védekezzünk a zajszennyezés ellen? – szögeztük a kérdést az egyetemi adjunktusnak. „Kétfajta védekezés létezik. Az aktív védekezés a zajforrás emissziójának tényleges csökkentése: a forgalom redukálása, elterelése, sebességcsökkentés, kerékpáros közlekedés támogatása, repülőgépek lakott területeken kívüli elterelése. A passzív védekezés a zaj hatásának csökkentésére vonatkozik. Védőfalak alkalmazása, épületek zajszigetelése, nyílászárók – ablak, ajtó – zajszigetelőre való cseréje” – tanácsolta a zajszennyezésnek kitetteknek Néda Tamás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás