Sokan kitettek a szennyezésnek. A közlekedés a városok egyik legfőbb zajforrása
Fotó: Jakab Mónika
„A zajos környezet mindenkire káros lehet” – hívta fel a figyelmet Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. A kolozsvári szakértővel a zajszennyezés veszélyeiről beszélgettünk.
2022. február 20., 13:452022. február 20., 13:45
Környezetünket nagyon sok veszély fenyegeti. A jól érzékelhető jelenségek mellett – mint például az erdőirtás vagy globális felmelegedés – akad olyan is, ami láthatatlan, ilyen a zajszennyezés, amely emberek és állatok számára is ártalmas. A szakma zajnak nevezi a különböző erősségű és frekvenciájú hangok keveredését. Rengeteg fajtája ismeretes, ezeket többféle szempontok alapján jellemezhetjük, például a zajnak az embereket zavaró különböző tulajdonságai mentén. Ezek alapján fontos a zaj intenzitásszintje és a benne előforduló hangmagasságok, valamint az időbeli lefolyása.
– húzta alá kérdésünkre dr. Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. Hangsúlyozta továbbá, hogy a zajos környezet mindenkire káros lehet.
A környezeti zajok mérésére úgynevezett zajszintmérő készüléket és az emberi fül érzékenysége szerinti skálát (dBA) használják.
A hosszabb ideig tartó, 80–90 decibel intenzitásszintű zaj maradandó halláskárosodást okoz, az ennél magasabb intenzitásszintek pedig alig pár óra alatt halláskárosodáshoz vezetnek.
Arra a kérdésre, hogy az országban melyek a leginkább zajszennyezett területek, a kolozsvári szakember elmondta, hogy Romániában minden nagyváros zajszennyezettnek tekinthető, ami elsősorban a közlekedésnek tudható be.
Eközben 22 millió ember esik áldozatul a vasúti forgalomból, 4 millióan a légi közlekedésből és kevesebb mint 1 millióan az ipari zajból származó szennyezésnek.
„Minden 100 000 lakost meghaladó városnak kötelezően zajtérképet kell készítenie négy különböző, állandónak tekinthető zajforrásra. Ezek a források a következők: közúti közlekedés, kötöttpályás közlekedés (vasút, villamos), légi közlekedés, ipar. A zajtérképeket nem zajmérés, hanem modellezés alapján kell készíteni” – részletezte dr. Néda Tamás. Hozzátette: ezek a térképek mutatják a négy zajforrásra külön-külön egy város átlagos zajterhelését.
„A térképek elkészülte után az értékeket össze kell hasonlítani a szabályozásban szereplő határértékekkel, és ennek alapján készítik a zajintézkedési terveket, vagyis azt határozzák meg, hogy melyek a városnak azon pontjai, ahol túlhaladás van, és milyen intézkedésekkel lehetne ezt lecsökkenteni. A helyzettől függően lehet aktív vagy passzív intézkedéseket hozni. Az előbbi esetében a zaj erősségét csökkentjük, ha lehetséges, míg a passzív intézkedések a zaj hatásainak a csökkentésére vonatkozik” – avatott be a részletekbe a szakember.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2002-ben elfogadott egy irányelvet a zajról (Directive 2002/49/EC), melynek fő célja, hogy az Európai Unióban egységesítse a zajprobléma tényleges megközelítését a standardok és a mérések oldaláról. Romániában is alkalmazzák az uniós irányelvet, ennek törvénybe emelését a 2005/321-es rendelet szabályozza.
Mint mondta, a zajszennyezés évente 12 ezer korai halálesetért felelős az Európai Unión belül, valamint 48 ezer új iszkémiás szívbetegséghez, azaz a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegséghez járul hozzá. 22 millió embernek vannak emiatt idegproblémái, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban.
Hogyan védekezzünk a zajszennyezés ellen? – szögeztük a kérdést az egyetemi adjunktusnak. „Kétfajta védekezés létezik. Az aktív védekezés a zajforrás emissziójának tényleges csökkentése: a forgalom redukálása, elterelése, sebességcsökkentés, kerékpáros közlekedés támogatása, repülőgépek lakott területeken kívüli elterelése. A passzív védekezés a zaj hatásának csökkentésére vonatkozik. Védőfalak alkalmazása, épületek zajszigetelése, nyílászárók – ablak, ajtó – zajszigetelőre való cseréje” – tanácsolta a zajszennyezésnek kitetteknek Néda Tamás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás