Sokan kitettek a szennyezésnek. A közlekedés a városok egyik legfőbb zajforrása
Fotó: Jakab Mónika
„A zajos környezet mindenkire káros lehet” – hívta fel a figyelmet Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. A kolozsvári szakértővel a zajszennyezés veszélyeiről beszélgettünk.
2022. február 20., 13:452022. február 20., 13:45
Környezetünket nagyon sok veszély fenyegeti. A jól érzékelhető jelenségek mellett – mint például az erdőirtás vagy globális felmelegedés – akad olyan is, ami láthatatlan, ilyen a zajszennyezés, amely emberek és állatok számára is ártalmas. A szakma zajnak nevezi a különböző erősségű és frekvenciájú hangok keveredését. Rengeteg fajtája ismeretes, ezeket többféle szempontok alapján jellemezhetjük, például a zajnak az embereket zavaró különböző tulajdonságai mentén. Ezek alapján fontos a zaj intenzitásszintje és a benne előforduló hangmagasságok, valamint az időbeli lefolyása.
– húzta alá kérdésünkre dr. Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. Hangsúlyozta továbbá, hogy a zajos környezet mindenkire káros lehet.
A környezeti zajok mérésére úgynevezett zajszintmérő készüléket és az emberi fül érzékenysége szerinti skálát (dBA) használják.
A hosszabb ideig tartó, 80–90 decibel intenzitásszintű zaj maradandó halláskárosodást okoz, az ennél magasabb intenzitásszintek pedig alig pár óra alatt halláskárosodáshoz vezetnek.
Arra a kérdésre, hogy az országban melyek a leginkább zajszennyezett területek, a kolozsvári szakember elmondta, hogy Romániában minden nagyváros zajszennyezettnek tekinthető, ami elsősorban a közlekedésnek tudható be.
Eközben 22 millió ember esik áldozatul a vasúti forgalomból, 4 millióan a légi közlekedésből és kevesebb mint 1 millióan az ipari zajból származó szennyezésnek.
„Minden 100 000 lakost meghaladó városnak kötelezően zajtérképet kell készítenie négy különböző, állandónak tekinthető zajforrásra. Ezek a források a következők: közúti közlekedés, kötöttpályás közlekedés (vasút, villamos), légi közlekedés, ipar. A zajtérképeket nem zajmérés, hanem modellezés alapján kell készíteni” – részletezte dr. Néda Tamás. Hozzátette: ezek a térképek mutatják a négy zajforrásra külön-külön egy város átlagos zajterhelését.
„A térképek elkészülte után az értékeket össze kell hasonlítani a szabályozásban szereplő határértékekkel, és ennek alapján készítik a zajintézkedési terveket, vagyis azt határozzák meg, hogy melyek a városnak azon pontjai, ahol túlhaladás van, és milyen intézkedésekkel lehetne ezt lecsökkenteni. A helyzettől függően lehet aktív vagy passzív intézkedéseket hozni. Az előbbi esetében a zaj erősségét csökkentjük, ha lehetséges, míg a passzív intézkedések a zaj hatásainak a csökkentésére vonatkozik” – avatott be a részletekbe a szakember.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2002-ben elfogadott egy irányelvet a zajról (Directive 2002/49/EC), melynek fő célja, hogy az Európai Unióban egységesítse a zajprobléma tényleges megközelítését a standardok és a mérések oldaláról. Romániában is alkalmazzák az uniós irányelvet, ennek törvénybe emelését a 2005/321-es rendelet szabályozza.
Mint mondta, a zajszennyezés évente 12 ezer korai halálesetért felelős az Európai Unión belül, valamint 48 ezer új iszkémiás szívbetegséghez, azaz a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegséghez járul hozzá. 22 millió embernek vannak emiatt idegproblémái, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban.
Hogyan védekezzünk a zajszennyezés ellen? – szögeztük a kérdést az egyetemi adjunktusnak. „Kétfajta védekezés létezik. Az aktív védekezés a zajforrás emissziójának tényleges csökkentése: a forgalom redukálása, elterelése, sebességcsökkentés, kerékpáros közlekedés támogatása, repülőgépek lakott területeken kívüli elterelése. A passzív védekezés a zaj hatásának csökkentésére vonatkozik. Védőfalak alkalmazása, épületek zajszigetelése, nyílászárók – ablak, ajtó – zajszigetelőre való cseréje” – tanácsolta a zajszennyezésnek kitetteknek Néda Tamás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás