Sokan kitettek a szennyezésnek. A közlekedés a városok egyik legfőbb zajforrása
Fotó: Jakab Mónika
„A zajos környezet mindenkire káros lehet” – hívta fel a figyelmet Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. A kolozsvári szakértővel a zajszennyezés veszélyeiről beszélgettünk.
2022. február 20., 13:452022. február 20., 13:45
Környezetünket nagyon sok veszély fenyegeti. A jól érzékelhető jelenségek mellett – mint például az erdőirtás vagy globális felmelegedés – akad olyan is, ami láthatatlan, ilyen a zajszennyezés, amely emberek és állatok számára is ártalmas. A szakma zajnak nevezi a különböző erősségű és frekvenciájú hangok keveredését. Rengeteg fajtája ismeretes, ezeket többféle szempontok alapján jellemezhetjük, például a zajnak az embereket zavaró különböző tulajdonságai mentén. Ezek alapján fontos a zaj intenzitásszintje és a benne előforduló hangmagasságok, valamint az időbeli lefolyása.
– húzta alá kérdésünkre dr. Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. Hangsúlyozta továbbá, hogy a zajos környezet mindenkire káros lehet.
A környezeti zajok mérésére úgynevezett zajszintmérő készüléket és az emberi fül érzékenysége szerinti skálát (dBA) használják.
A hosszabb ideig tartó, 80–90 decibel intenzitásszintű zaj maradandó halláskárosodást okoz, az ennél magasabb intenzitásszintek pedig alig pár óra alatt halláskárosodáshoz vezetnek.
Arra a kérdésre, hogy az országban melyek a leginkább zajszennyezett területek, a kolozsvári szakember elmondta, hogy Romániában minden nagyváros zajszennyezettnek tekinthető, ami elsősorban a közlekedésnek tudható be.
Eközben 22 millió ember esik áldozatul a vasúti forgalomból, 4 millióan a légi közlekedésből és kevesebb mint 1 millióan az ipari zajból származó szennyezésnek.
„Minden 100 000 lakost meghaladó városnak kötelezően zajtérképet kell készítenie négy különböző, állandónak tekinthető zajforrásra. Ezek a források a következők: közúti közlekedés, kötöttpályás közlekedés (vasút, villamos), légi közlekedés, ipar. A zajtérképeket nem zajmérés, hanem modellezés alapján kell készíteni” – részletezte dr. Néda Tamás. Hozzátette: ezek a térképek mutatják a négy zajforrásra külön-külön egy város átlagos zajterhelését.
„A térképek elkészülte után az értékeket össze kell hasonlítani a szabályozásban szereplő határértékekkel, és ennek alapján készítik a zajintézkedési terveket, vagyis azt határozzák meg, hogy melyek a városnak azon pontjai, ahol túlhaladás van, és milyen intézkedésekkel lehetne ezt lecsökkenteni. A helyzettől függően lehet aktív vagy passzív intézkedéseket hozni. Az előbbi esetében a zaj erősségét csökkentjük, ha lehetséges, míg a passzív intézkedések a zaj hatásainak a csökkentésére vonatkozik” – avatott be a részletekbe a szakember.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2002-ben elfogadott egy irányelvet a zajról (Directive 2002/49/EC), melynek fő célja, hogy az Európai Unióban egységesítse a zajprobléma tényleges megközelítését a standardok és a mérések oldaláról. Romániában is alkalmazzák az uniós irányelvet, ennek törvénybe emelését a 2005/321-es rendelet szabályozza.
Mint mondta, a zajszennyezés évente 12 ezer korai halálesetért felelős az Európai Unión belül, valamint 48 ezer új iszkémiás szívbetegséghez, azaz a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegséghez járul hozzá. 22 millió embernek vannak emiatt idegproblémái, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban.
Hogyan védekezzünk a zajszennyezés ellen? – szögeztük a kérdést az egyetemi adjunktusnak. „Kétfajta védekezés létezik. Az aktív védekezés a zajforrás emissziójának tényleges csökkentése: a forgalom redukálása, elterelése, sebességcsökkentés, kerékpáros közlekedés támogatása, repülőgépek lakott területeken kívüli elterelése. A passzív védekezés a zaj hatásának csökkentésére vonatkozik. Védőfalak alkalmazása, épületek zajszigetelése, nyílászárók – ablak, ajtó – zajszigetelőre való cseréje” – tanácsolta a zajszennyezésnek kitetteknek Néda Tamás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Valamivel éjfél utánra sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben található hulladélerakónál kiütött tüzet.
Utolsó útjára kísérték kedden a kolozsvári Házsongárdi temetőben a 71 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács Csabát. Az RMDSZ egykori ügyvezető elnökétől többek között Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök búcsúztatta.
Heves tűz tombol a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben kialakított hulladéklerakóban – a gomolygó füst miatt a közelben tartózkodókat Ro-Alert üzenetben figyelmeztette kedden a katasztrófavédelem.
Egyedülálló avar kori sírleletre bukkantak Temesvár közelében: a gazdag mellékletekkel és lóval eltemetett harcos nyughelye újabb fontos adatokkal szolgálhat a kora középkori Bánság történetéről.
Autóbuszokat, mikrobuszokat, valamint egyéb személy- és áruszállításra szolgáló járműveket állítanak meg a közlekedési rendőrök országszerte. Az egy hétig tartó ellenőrzéseket az Európai Unió valamennyi tagállamában egy időben
Hamarosan teljesen elkészül a Mária-út félezer kilométeres szakaszának kijelzése, előkészítése, – mondta el a Krónika megkeresésére Péterfi Attila Csongor, a Romániai Mária Út Egyesület vezetője.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás