Wass-ügy: fellebbeznek

A kolozsvári bíróság szóvivője, Petre Urs a Krónika érdeklődésére elmondta: az ítélet indoklása húsz napon belül készül el, de a fellebbezés ettől függetlenül a tíznapos határidő előtt benyújtható. „A kolozsvári táblabíróságtól kérni fogom a mostani ítélet hatályon kívül helyezését, valamint azt, hogy a perújrafelvételnek elvben helyt adva tegye lehetővé, hogy a régi és az új bizonyítékok elemzésével szülessen korrekt ítélet” – reagált az ítélet hírére a Krónikának Kincses Előd ügyvéd. A csütörtökön Magyarországon tartózkodó marosvásárhelyi jogi szakértő közölte: május 16-án tér haza, 17-én pedig postázza a táblabíróságnak a fellebbezést, amelyet már a per-újrafelvételi kérelem április 26-i, érdembeli letárgyalását követően – negatív döntés esetére – előkészített.

Tények és zavarok

Wass Albert fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Előd azt kívánja elérni: tárgyalják újra a kolozsvári népbíróság által 1946. március 13-án az 1946/1. számú iratcsomóban emberiség elleni bűntett vádjával távollétében halálra ítélt Wass Albert író perét. A korabeli vádak szerint Wass Albert és édesapja, Wass Endre bujtották fel Cege katonai parancsnokát, Pakucs hadnagyot négy vasasszentgotthárdi személy – Iosif Moldovan, Ioan Câþiu, valamint a zsidó származású Mihály Eszter és Mihály Rozália – kivégzésére. Ugyancsak Wass Albert utasította Csordás Gergely hadnagyot, az Omboztelkén beszállásolt honvédek vezetőjét tizenegy helyi román lakos agyonlövésére. Ezekhez az 1940. szeptember 23-i gyilkosságokhoz azonban Wass Albertnek semmi köze nem volt, érvelt Kincses Előd. Állítását a román honvédelmi, illetve a külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Az ügyészség képviselője szerint ezek azonban semmi újjal nem szolgálnak, a Wass-iratcsomóban található bizonyítékok elegendők az író bűnösségének igazolására. Kincses szerint viszont az új bizonyítékok indokolttá teszik a perújrafelvételt, mert azok 1946 márciusában nem álltak a kolozsvári népbíróság rendelkezésére.

A marosvásárhelyi ügyvéd szerint 1946-ban alig tizenhat nap alatt több helyszín több cselekményében vádolt 64 személy ügyében mondtak ki ítéletet, így aligha születhetett minden részletet mérlegelő korrekt ítélet. A Wass-pert kutató kolozsvári történész, Vekov Károly a tegnapi ítélet kapcsán a Krónikának elmondta: furcsa, hogy a kolozsvári bíróság még az író perének dátumát is elhibázza, a határozat szerint ugyanis Wass Albertet nem 1946-ban, hanem 1948. március 13-án ítélte halálra a népbíróság.

Hiányos iratcsomó

Kincses Előd szerint a korabeli dokumentumok egyike sem bizonyítja, hogy Wass Albert részt vett volna az 1940. szeptember 23-i, vasasszentgotthárdi és omboztelki kivégzések előkészítésében, illetve az ezekre való felbujtásban. „A román titkosszolgálat korabeli jelentései szerint csak az egyik Wass gróf utazott át Cegéről Vasasszentgotthárdra, ő pedig Wass Endre volt, Wass Albert édesapja. A dokumentumok szerint Wass Endre a gyilkosságok előtt egy nappal átkocsikázott Vasasszentgotthárdra, ahol a Schillig-kastélyban elszállásolt magyar tisztikar tagjaival találkozott, de ezek a források sem bizonyítják, hogy Wass Endrének köze lett volna a másnapi kivégzéshez” – részletezte Kincses Előd. Az ügyvéd szerint a dokumentumok egyikéből sem derül ki, hogy Wass Albert is Vasasszentgotthárdra vagy Omboztelkére ment volna, vagy köze lenne a kivégzésekhez, az azonban igen, hogy az omboztelki kivégzések felbujtója egy Körösi és egy Szokács nevű helyi civil lakos volt. „Az 1946. márciusi per során Körösit felmentették, helyette pedig a vádiratban eredetileg nem is szereplő Wass Albertet ítélték távollétében halálra” – magyarázta Kincses Előd.