Völgynek indult a kolozsvári Fellegvár

Évek óta földcsuszamlások veszélyeztetik Kolozsváron a Fellegvári (Drãgãlina) úton levő épületeket és a Rákóczi út (Eremia Grigorescu) elején levő ingatlanok némelyikét. Az itt lakók az elmúlt években több ízben is arra ébredtek, hogy nagy mennyiségű földtömeg zúdult le a Fellegvár oldaláról a házak felé, s csupán a véletlennek tulajdonítható, hogy egyetlen épületet sem temetett be, hanem „csak” megrongálta azokat. „Több mint tíz év telt el az első földcsuszamlás óta – meséli a Fellegvári utca közepe táján, a domb aljában lakó idős hölgy. – A házunk felett egy éjszaka az egész kertünk elindult, csak a szerencsének köszönhető, hogy oldalra csúszott, és a szomszédos telken levő lakatlan kis faházat lökte meg. A föld úgy zúdult neki a háznak, hogy az egész tetőszerkezetet kitolta az utca fölé. Ledőltek a villanyoszlopok, de azóta a hátsó lakrészünk is használhatatlan.” Ecaterina Trif bevezet a kulcsra zárt hátsó szobába. A helyiség tetőszerkezetét gerendákkal támasztották alá, vaskos fagerendák tartják a hegyoldal felőli falat is, melyen több nagy repedés látható.
A Szamossal párhuzamos Fellegvári úton, illetve a Rákóczi út elején a föld helyenként már az úttestet is ellepte, kidöntve néhány villanyoszlopot, és megrongálva az ingatlanokat. A Rákóczi út elején körülbelül másfél évig működött egy japán étterem, amely hónapok óta üresen áll – bérlői ugyanis menekülésszerűen hagyták el az ingatlant, miután itt is elindult a domboldal. Nem sok híja volt, hogy a lapos tetejű kis épületet is betemesse a lavina. A polgármesteri hivatal vezetősége többször úgy nyilatkozott, hogy az utcát le kell zárni, a munkálatok során pedig támfalakkal próbálnák elejét venni a további földcsuszamlásoknak, eddig azonban semmi nem történt.
A földcsuszamlások rendszerint a nagyobb esőzések után következnek be. Becslések szerint a hegy végleges megállításához 70–80 milliárd régi lejre lenne szükség. Az elmúlt években a város igényelt is kormánytámogatást a földcsuszamlások megállítására, azonban kérésükre nem is válaszoltak. Boros János alpolgármester nem tartja meglepőnek, hogy válasz nélkül maradt a kérésük, ugyanis Gheorghe Funar polgármester idején a város szinte semmilyen támogatásban nem részesült. A városházának a kivitelezési terve is megvolt már tartóoszlopok öntésére és támfal építésére, de pénz hiányában nem tudtak nekilátni a munkálatoknak. „A terv költségszámítását újra el kell végeztetni a jelenlegi áraknak megfelelően. A kivitelezéshez szükséges kormánytámogatás pontos összege csak ezután becsülhető fel, de mindenképp 80 milliárd lej körül lehet” – magyarázta az alpolgármester.
Mivel az itt levő telkek egy része magántulajdonban van, Boros János úgy véli, a munkálatok ellenértékének egy részét a tulajdonosoknak kellene fedezniük. Minderről viszont a helyi tanácsnak kell meghoznia a végső döntést, mivel milliárdos nagyságrendű összegeket az itt lakók nem tudnak kifizetni.
A Fellegvár aljába egy vízelvezető csőrendszert kellene kiépíteni, amely az épületek legalsó, talajban fekvő pontja alatt perforált csövekkel összegyűjti a talajvizet, és egy aknába tereli. Ilyen rendszert építettek a Fellegvári út elején levő tömbházak alá is, így azok esőzések idején sincsenek kitéve a talajmozgás veszélyének.
Addig viszont, amíg a támogatáshoz szükséges igénylés eljut a kormányhoz, és a munkálatok megkezdődhetnek, továbbra is fennáll a veszély, hogy esőzések idején újabb földmennyiség szakad le a domboldalról, és a lakóházak felé csúszik. „Attól tartok, hogy mire a városvezetés megvalósít valamit az évekkel korábban tett ígéreteiből, a föld betemeti a lakásunkat” – mondja el egy lakó. Hozzáteszi: egyre több az esőzés, ilyenkor éjszakánként gyakran kimegy megnézni, nem mozdult-e újra meg a föld a ház felett.


Alig változik a veszélyeztetett házak ára
A lakóházak értékét a földcsuszamlás veszélye mindenképp csökkenti, a csökkenés mértéke viszont nem számottevő – mondta el lapunknak egy kolozsvári ingatlanközvetítő iroda képviselője. Carmen Miron szerint a nagyobb cégek egy-egy új ingatlan megépítésekor olyan technológiát alkalmaznak, mellyel kiküszöbölik a további talajmozgást. „A régebbi, kisebb lakásokat természetesen nehezebb eladni, de ha nagyvállalat vásárolná meg, úgyis lebontaná az épületet” – magyarázta az ügynökség képviselője, hozzátéve, hogy tudomása szerint csak a régebbi épületek körüli területek vannak kitéve a földcsuszamlások veszélyének. Azt állítja: a környéken most is elég magasak a telekárak, ez annak köszönhető, hogy forgalmas a helyszín, és könnyen megközelíthető. Kelemen Tamás