2013. március 25., 06:532013. március 25., 06:53
A hatóság partnerségben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei környezetvédelmi ügynökséggel a napokban zár egy európai uniós pályázatot, melynek célja a Szamos vízminőségének felmérése volt, illetve annak kiderítése, hogy jelenleg szennyezi-e a Tiszát, vagy sem.
Békéssy Erzsébet, a Szatmár megyei környezetvédelmi hatóság vezetője kifejtette: nagy hangsúlyt fektetnek az olyan jellegű kutatásokra, melyek segíthetnek abban, hogy Szatmárnémeti és a környékbeli települések életében ismét olyan jelentős szerepet töltsön be a folyó, mint pár évtizeddel korábban. Emlékeztetett: nemrég értek a végére annak a pályázatuknak, melynek célja a szamosi hajózás feltételeinek újbóli megteremtése volt – alaposan felmérték a medret, és javaslatokat dolgoztak ki hajóútvonalak kialakítására. Stier Izabella, az ügynökség monitoring osztályának vezetője elmondta: eredményeikből az derül ki, hogy a Szamos élővilága gazdag, ami többek között annak köszönhető, hogy igen változatos a medre – homokos, anyagos és kavicsos aljzat egyaránt az élőlények rendelkezésére áll. Hozzátette: igen fontos lenne ennek a változatosságnak a megőrzése. Bár a víz minőségét a nagyon száraz időszakok kivételével kielégítőnek ítélte, kifejtette: lenne mit javítani a helyzeten például azáltal, ha kevesebb – később a folyóba kerülő – vegyszert használnának a mezőgazdaságban, illetve ha javítanák a szennyvíztisztítás hatásfokát azon településeken, melyek elhasznált vizét a Szamosba öntik. A szakértők elmondták: a 2000-ben történt ciánszennyezés, mely a Nagybánya környéki zagytározókból származott, már nem érezteti hatását, az élővilág kiheverte a katasztrófát, és igen kedvező a vízminőségre nézve az is, hogy a fő szennyezőforrás, a dési papírgyár is bezárt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Látogatottsági adatok