Vitatott kisajátítások Kolozs megyében

Keveselli az autópálya nyomvonalán kisajátított földekért fizetendő kártérítést a tordaszentlászlói gazdálkodók egy része. Noha két évvel ezelőtt négyzetméterenként öt eurót ígértek a környék telkeiért, az elmúlt hetekben kézbesített értesítések rendre csak két-, esetleg háromeurós kártérítésről szólnak. Az összeg messze alulmarad a környékbeli telkek piaci áránál. „Az egyik szomszédos parcellán egy olasz benzinkutat akart létesíteni. Tíz eurót ajánlott a telek négyzetméteréért, és nem adták oda neki” – magyarázza a Krónikának a tordaszentlászlói György Erzsébet. Mint megjegyzi, a Tordaszentlászló és Magyarfenes közti szakaszon a főút melletti parcellákért húsz eurót is elkérnek. Nekik száz méterrel bennebb a járarákosi út mellett van 49 ár szántóföldjük. Ebből 13,5 árat sajátít ki az állam úgy, hogy négyzetméterenként mindössze 1,37 eurót ajánlanak. György Erzsébet és rokona, Mátyás Péter Ilona a helyszínen is megmutatja a földet. Érthetetlennek tartják, hogy a szomszédos parcellák tulajdonosait négy euró fölötti kisajátítási árról értesítették. „Nem tőlük sajnáljuk a pénzt – hangsúlyozzák szinte egymás szavába vágva az asszonyok –, de mi sem akarjuk elkótyavetyélni a vagyonunkat.” Mint közölték, arra készülnek, hogy bíróságon támadják meg a kártérítési határozatot. Erre a törvény 15 napos határidőt biztosít.

Borsos piaci árak
A panasztevő asszonyok esete egyébként nem egyedi Kolozs megyében. Mint elmondják, Gebe-Gazda Ferencnek ugyanennyivel akarták kifizetni az út túloldalán elvett szántóját, és már meg is fellebbezte a döntést. A faluban egyébként teljes az értetlenség a kártérítésként felajánlott összegek miatt. Az állam ugyanis más-más négyzetméterenkénti árat ajánl a minden szempontból hasonlónak tűnő parcellákért.
A kártérítések megállapításának logikáját Tamás Gebe András tordaszentlászlói polgármesternek sem sikerült megértenie. „Én is csak hallottam, hogy 2004-ben szakértők járták végig a pálya nyomvonalát, és felértékelték a földeket. Ilyen szakértővel azonban a tordaszentlászlói határban nem találkoztam. Minket nem vontak be ebbe a munkába” – magyarázta az elöljáró. Hozzátette, nehéz megértenie, miért ajánlanak például négyzetméterenként 2,8 eurót az ő családjától kisajátított parcelláért, és miért kapnak a telekszomszédok 3,7 eurós árat. „Az emberek többsége belenyugodott a helyzetbe” – magyarázta a polgármester. Hozzátette, nem volt olyan mértékű a felháborodásuk, hogy úgy érezze, az elégedetlenkedők élére kellene állnia. Pedig maga is úgy látja, az állammal szemben az emberek összefogásával van esély az érdekérvényesítésre.
A kisajátítóbizottságok még nem jutottak Magyarlónára és Gyaluba, de ezeken a településeken már szervezkednek az érintettek, mert úgy tartják, nem kielégítő az az összeg, amit a telkekért ajánlanak. Lónán olyan területre épül az autópálya melletti parkoló, melyet 2005 januárjában a községi tanács beltelekké nyilvánított. Amint Jakab Judit alpolgármestertől megtudtuk, a Kolozs Megyei Tanács jóváhagyásainak a hiányára hivatkozva megóvták az általános területrendezési tervüket, és amíg az ügy le nem zárul, felfüggesztették a kisajátítási folyamatot. Az alpolgármester asszony elmondta, a vitatott területen 30–40 euró között mozog a telkek négyzetméterenkénti ára. Értéküket nemhogy növelte volna, inkább csökkentette az autópálya közelsége. Senki nem kíván ugyanis olyan helyre házat építeni, ahol nem lesz majd nyugta a kamionok dübörgése miatt. Az alpolgármester asszony hozzátette, pontosan tudja az árakat, hiszen a családja földjei is éppen a vitatott területen fekszenek.

A kártérítések nemzetisége
Az autópálya menti magyar többségű településeken sokan azt is gyanúsnak tartják, hogy több pénz járt a szomszédos román falvakban a kisajátított földekért. Csürülyén ugyanis messze a piaci ár fölött fizetett a kisajátító. Ezt a Krónika érdeklődésére Maria Baiaº, a község jegyzője is megerősíti. Mint mondja, a községben már a tavaly befejeződtek a kisajátítások, és senkinek nem kellett csalódnia. Az emberek általában 4,9 eurót kaptak négyzetméterenként a telkeikért, a piaci ár pedig egy euró körül mozog a településen. A jegyző csak 4-5 olyan esetről tud, amikor a gazdának 3,25 eurós kisajátítási árral kellett beérnie.
Ennél is jobb reményeket táplálhatnak a magyarpeterdiek. A Tordai-hasadék felső végénél fekvő, mára színromán lakosságú falu polgármestere, Ioan Pârv elmondja, a községben korábban 50 millió lejért adták a szántóföld hektárját. Ez átszámítva 0,15 eurót jelent négyzetméterenként. Az állam viszont 4-5 eurót fizet.
A községháza előtt ottjártunkkor 20–30 helybéli várakozott, hogy sorra kerüljenek a kisajátítások papírmunkáját végző bizottságnál. Mikor megtudták, hogy újságíró érdeklődik a kisajátítások helyzetéről, csak úgy ömlött belőlük a panasz. „16 éve várom a birtoklevelet” – fakadt ki Marcela Kovács. – Elképesztő, hogy még mindig nem állították ki.” Mások azt kifogásolták, hogy még mindig nincsenek kifüggesztve a községházán az autópálya nyomvonalának a pontos térképei.
A térképek hiányára Ioan Pârv polgármester is kitér. „Négyszer módosították már az útvonalat; nem volt értelme annak, hogy olyan térképet függesszünk ki, ami már nem érvényes” – magyarázza. A polgármester szerint eddig békésebb hangnemben zajlottak a kisajátítások, de most a végére maradtak a problémás esetek. Mint hozzáteszi, Peterden és a községhez tartozó falvakban a feszültségek abból fakadnak, hogy ki-ki több földet szeretne eladni az államnak. A Konzervatív Párt színeiben megválasztott polgármester kemény szavakkal illeti a kormányt. Szerinte Bukarestben csak szövegelnek, de az RMDSZ-en kívül senki nem akarja igazán az autópálya megépítését.

Kinyilvánított objektivitás
A kisajátítóbizottság kötelékében dolgozó ügyvédek mind Peterden, mind pedig Tordaszentlászlón elzárkóznak az adatok közlésétől. Szerződésükben titoktartást vállaltak – teszik hozzá magyarázatként – ezt semmiképp sem szeghetik meg. Megítélésük szerint az is titoksértésnek minősülne, ha a munkájukról fénykép készülne. Az azonban az általuk kiállított papírokból is kiderül, hogy a Cecilia Popa ºi Asociaþii bukaresti ügyvédi iroda képviseletében dolgoznak. E cég pecsétje és Cecilia Popa aláírása szerepel azokon a leveleken is, amelyekben közlik az érintettekkel, hogy mekkora terület kisajátításáért mekkora kártérítésre számíthatnak. A bukaresti ügyvédnő nem kívánta kommentálni a kártérítés mértékét. Elmondta, ők az Autópályák és Országutak Országos Társasága megbízásából végzik a kisajátításokkal kapcsolatos ügyintézést. Annyit azonban kérdésünkre elárult, cégét a megoldott dossziék száma alapján fizetik, semmilyen érdekük nem fűződik ahhoz, hogy az emberek többet vagy kevesebbet kapjanak a földjeikért.
Amint sikerült megtudnunk, a kártérítési összegek megállapításánál a hatóságok azt a szakértői véleményt veszik alapul, amelyet két évvel ezelőtt Petru Guº, a kolozsvári agrártudományi egyetem professzora végzett el. Guº professzor egyébként a Kolozs Megyei Tanács egyetlen Nagy-Románia párti képviselője. Akkor is hű maradt pártjához, amikor néhány hónappal ezelőtt társai átigazoltak a Konzervatív Párthoz. A professzor készségesen, és nagy lelki nyugalomra utaló higgadtsággal válaszolt a Krónika kérdéseire. Határozottan elutasította azt a gyanút, hogy az etnikai hovatartozás is szerepet játszott volna a kártérítések megállapításánál. Elmondta, az árakat tulajdonképpen egy számítógépes program állapítja meg ama objektív kritériumok alapján, amelyeket két évvel ezelőtt ő térképezett fel. Megvizsgálták a telek rendeltetését, elhelyezését, a talaj termőképességét; azt, hogy kültelekként vagy beltelekként szerepel a nyilvántartásban, falu vagy város környezetében fekszik. Megnézték ugyanakkor az infrastrukturális helyzetét is. Vezet-e út, vízhálózat, villanyvezeték a közelében? Azt is rögzítették, hogy az érintett településeken mennyiért adtak el a felmérés időszakában telkeket.
Petru Guº elmondta, a Tordával szomszédos Alsó- és Felsőszentmihályon kapták a legnagyobb kártérítéseket a gazdák. Itt ugyanis lényegesen jobb termőképességű földeket kellett kisajátítani, mint a Kolozsvárhoz közel eső falvakban. A professzor elismerte, hogy az elmúlt két évben jelentős mértékben megváltoztak a telekárak a térségben, úgy vélte azonban, hogy az árrobbanást részben éppen az okozta, hogy az autópálya-építés miatt felértékelődött a térség.

Mit mond a törvény?
A köz érdekében történő kisajátításokat a forradalom utáni Romániában az 1994/33-as törvényben szabályozták. A jogszabály 26. cikkelye arra utal, hogy a kisajátítási árnak mindenképpen meg kell haladnia a kisajátítandó ingatlan piaci értékét. Az állam által fizetendő összeg ugyanis az ingatlan valós értékéből, valamint a kisajátítás miatti kár értékéből tevődik össze. „A kártérítés összegének kiszámításakor a szakértők és a bíróság tekintettel lesznek arra, hogy az érintett közigazgatási egységben általában milyen áron adják-veszik a hasonló típusú ingatlanokat a szakértői vizsgálat idején, valamint arra, hogy milyen kárt okoz a kisajátítás a tulajdonosnak, illetve a jogosultaknak.” A törvény arra is kitér, hogy a tulajdonosok által bemutatott bizonyítékokra is tekintettel kell lenni. Az autópálya és más országutak nyomvonalán történő kisajátításokra két évvel ezelőtt újabb törvényt fogadott el a parlament, a kártérítési összeg kiszámítására azonban a 2004/188-as törvény is a tíz évvel korábbi jogszabály előírásait alkalmazza. A két törvény összevetéséből kiderül, érdemes bírósághoz fordulni, ha valaki elégedetlen a számára megítélt összeggel. A panaszos ugyanis mentesül a bélyegilleték kifizetése alól. Akkor sem fenyegeti veszély, ha az újabb szakértői vizsgálat azt állapítja meg, hogy a telke még annyit sem ér, amennyit korábban ajánlottak. A törvény ugyanis kimondja, hogy a bíróság által megítélt kártérítés nem lehet kevesebb, mint az eredetileg ajánlott összeg, és nem lehet több, mint amennyit a panaszos kért.