Az úzvölgyi katonai temetőben a magyar hadsereg temette el a halottait
Fotó: Pinti Attila
Három hete tartja izzásban a román–magyar kapcsolatokat, hogy Székelyföld és Moldva határán a hegyek közt fekvő Úzvölgye osztrák–magyar katonai temetőjében a moldvai Dormánfalva polgármesteri hivatala állami támogatással létrehozta a román hősök parcelláját.
2019. május 21., 18:492019. május 21., 18:49
Dormánfalva május 17-re hirdette meg az emlékmű és parcella felavatását, de elhalasztotta az eseményt, miután az állami építési felügyelőség megállapította, hogy a polgármesteri hivatal törvénytelenül állította ki maga számára az építési engedélyt: az összeállított dokumentáció nem bizonyítja egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát. Törvénytelennek találta az engedélyt a bukaresti kulturális tárca is.
Az MTI háttéranyaga emlékeztet: Úzvölgye Trianon előtt Magyarország egyik legkeletibb települése volt. A favágótelepülést a Moldva felé folyó Úz medrében, egy tisztáson hozták létre, pár kilométerre az egykori államhatártól. A településről a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonba, Moldva felé pedig a 21 kilométerre fekvő Dormánfalvára vezet út.
2002-ben kilencen, 2011-ben hárman lakták, valamennyien magyarok, utolsó lakosa 2017-ben költözött el. Úzvölgyére soha nem vezették be a villanyt. A falu épületeit 1942-ben a magyar honvédség építette. A kaszárnyasort a kommunizmus idején Hargita megye átengedte használatra Bákó megyének, a moldvaiak pionírtábort működtettek benne; az épületek ma elhagyottan állnak.
Ekként jelöli meg a román megyéket kialakító 1968/2-es, valamint a Csíkkozmás és Csíkszentmárton szétválását kimondó 2002/103-as törvény is. E hovatartozást kormányhatározatok, minisztériumi rendeletek sora is megerősíti. Legutóbb a 2010/299-es kormányhatározat rögzítette Csíkszentmárton közvagyonát, amelybe a katonai temetőt is belefoglalta. Csíkszentmárton részeként jelenik meg a település a népszámlálási, választási nyilvántartásokban, a katonatemetőt pedig a Hősök Kultuszáért Országos Hivatal is így jeleníti meg a védelmi tárca honlapján.
A kommunista megyésítési törvény nem az egykori Magyarország keleti határain húzta meg a megyék határait, a hegyvidéken erdélyi területeket juttatott a moldvai megyéknek. Úzvölgye azonban Erdélyben maradt. A Hargita és Bákó megye közötti határ több mint tíz kilométeren halad az Úz folyó völgyében. A falu a folyó bákói oldalán fekszik ugyan, de a megyehatárt úgy rajzolták meg, hogy a folyó medréből kitérve megkerülje a települést.
Miután az 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban, Dormánfalva magának követelte Úzvölgyét. Álláspontjának az adott nyomatékot, hogy a települést akkor csak Moldva felől lehetett megközelíteni. A két megye kataszteri hivatala és Dormánfalva önkormányzata 2001-ben Csíkszentmárton képviselői nélkül döntötte el Bákó megye javára a tulajdonvitát.
A Bákó megyei hatóságok a 2000-es évek elején eltüntették az út mellől Hargita megye határtábláját, a sajátjukat pedig pár kilométerrel feljebb, a település Hargita megyei oldalán helyezték ki. Dormánfalva önkormányzata ez év márciusában a kisváros magánvagyonából a közvagyonába helyezte át a temetőt, amelyet április utolsó napjaiban telekkönyvezett is.
A Kárpátok kevéssé ismert hágója a két világháború idején nyert stratégiai jelentőséget. Az 1916. augusztusi román betörés és a román csapatok októberi kiszorítása után az Úz folyó völgyében, az egykori államhatártól keletre alakult ki másfél éves állóháború a magyar királyi 39. honvéd gyaloghadosztály négy ezrede (a kassai 9., a miskolci 10., a munkácsi 11., és a besztercebányai 16.) és a román 7. gyaloghadosztály csapatai között. A román csapatokat még az év novemberében a cári orosz hadsereg egységei váltották. A harcok mindkét oldalon nagy veszteséggel jártak. Úzvölgye a harcok teljes ideje alatt magyar fennhatóság alatt állt. A településen létesített katonai temetőben a magyar hadsereg temette el a halottait. A román és az orosz hadsereg a fronttól keletre, Dormánfalva térségében létesített temetőket elesett katonái számára. A háború idején az úzvölgyi temetőbe csak olyan román és orosz katonák kerülhettek, akiknek holttesteit a magyar honvédség gyűjtötte össze.
A temető román parcelláját létrehozó Dormánfalva önkormányzata viszont – az osztrák és magyar forrásoknak ellentmondva – azt állítja, hogy Úzvölgyében nemzetközi temető áll, amelyet a román Hősök Kultusza Társaság hozott létre 1926 és 1927 között. Állítása szerint a temetőbe 1306 román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonát temettek el. A moldvai önkormányzat ennek bizonyítására honlapot hozott létre, amelyen látszólag ezt igazoló korabeli dokumentumokat is bemutat.
A második világháborúban a benyomuló szovjet hadsereg órák alatt áttörte a székely határvadászok állásait. Jelentősebb ütközetekre Úzvölgyétől nyugatra került sor. Székelyföldön ennek a csatának az emléke él élénken a köztudatban, mert ekkor a környékről származó katonák estek itt el. A katonai temetőben 1996-ban állítottak második világháborús emlékművet, amelynél évről évre megemlékezést tartanak. A sírkertet az elmúlt években a magyar állam támogatásával újította fel Csíkszentmárton önkormányzata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!