
Felszín, övezetek. Marosvásárhely főterének látványterve az építészeti-urbanisztikai műemlékek előtérbe helyezését is célozza
Kiélezett szakmai és politikai vitát generált a marosvásárhelyi önkormányzat által még januárban elfogadott határozattervezet, amellyel a tanács elfogadta a főtér szinte teljes hosszában elnyúló föld alatti parkoló megvalósíthatósági tanulmányának gazdasági mutatóit. A szakemberek a történelmi belvárost, a polgármesteri hivatal vezetői a frissen megszavazott projektet féltik.
2019. február 26., 12:032019. február 26., 12:03
A politikai adok-kapokkal párhuzamosan szakmai csatározás kezdődött a Marosvásárhely főtere alá tervezett mélygarázs kapcsán. A városi képviselő-testület január végi ülésén
Makkai Gergely RMDSZ-es alpolgármester határozattervezetét csak a Szabad Emberek Pártja (POL) kifogásolta. Utólag a szövetség megyei és városi szervezete között is nyilatkozatháború robbant ki, újabban pedig a föld alatt található építészeti örökség, valamint a Bethlen-szobor sorsa miatt aggódó szakma, illetve a projektet védelmező Dorin Florea polgármester is megszólalt.
Orbán János marosvásárhelyi művészettörténész szerint a tervezet több ponton is kifogásolhatónak tűnik. Közösségi oldalán a fiatal szakember többek között rámutat, hogy a tervezett parkolóház aligha tehetne eleget az elsődleges céljának, éspedig a főtéri forgalomcsökkentésnek. Sokkal inkább mágnesként vonzaná az autókat a városközpontba.
– írja Orbán. Az sem mellékes, mutat rá, hogy egy emeletes parkolóház Marosvásárhely főterének közelében sokkal kevesebbe kerülne, mint a több mint 13 ezer négyzetméternyi föld alatti garázs.
Szerinte érthetetlen, hogy a városvezetés miért nem a színház mögötti területen akar építkezni, vagy miért nem a Maros Mall mellett elkezdett mélygarázst akarja befejezni. „Könnyű a magántulajdon szentségével érvelni ilyenkor, de egy hosszú távú stratégia keretében valószínűleg lehetőséget lehetett volna teremteni ezek megszerzésére” – állítja a művészettörténész. A főtér átrajzolásának ökológiai vetülete is van.
már abban az esetben, ha a zöldövezet alatt nem csöbörbe ültetett törpe fákat, kis bokrokat és árvácskát értünk. Orbán János Marosvásárhely másik két aluljárójának a helyzetét is felidézi. Mint ismert, a Hosszú utca eleji bő húsz évig épült, a Színház téri pedig teljes felújításra szorult. Ennek dacára nagyobb esőzésekkor mindkettő a mai napig ázik.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szerint minimális a valószínűsége annak, hogy a szakhatóságok beleegyezésüket adnák a marosvásárhelyi mélygarázs megvalósításába. A főtéren jelenleg öt védett régészeti lelőhely található, amely az örökségvédelmi hivatal honlapján is elérhető a döntéshozók számára. Ezek az 1772-ben épült régi barokk városháza, amelynek romjai a virágóra és a felső ortodox templom közti terület alatt találhatók, a kommunizmus alatt a Színház tér kialakítása érdekében lebontott egykori ferences kolostor és tornya, a Toldalagi-palota környezete, az Apolló-palota és a jelenlegi városháza környéke. A szakember szerint
A barokk kori városháza romjait elbontani nem lehet, tehát a parkolóház felsőortodox templom környéki része máris meghiúsul. Ugyanakkor még ott van a többi lelőhely, amelynek feltárását nem lehet megkerülni.
„A törvény értelmében a művelődési szaktárca erre nem adhat engedélyt. Németországban most bontják azokat az emeletes parkolóházakat, amelyek a 70-es, 80-as években értékes romok fölé építettek. Nálunk is módosítani kellett az autópálya nyomvonalát ott, ahol jelentős értékkel bíró leletek kerültek elő” – fejtette ki a Krónikának Soós Zoltán. Kérdésünkre hogy amennyiben a Marosvásárhely főtere alatt található romok valóban komoly értéket képviselnek, miért nem „mutatják meg” őket, a régész úgy vélekedett,
Nyugaton – vagy akár Kolozsvár főterén is – ezeket már részben feltárták, és vastag üvegréteggel fedték le.
Az RMDSZ egykori marosvásárhelyi polgármesterjelöltje szerint a másik fontos kérdés, amit a tanácsnak mérlegelni kellett volna, az a Bethlen Gábor-szobor helyzete és helyszíne. „A jóváhagyott parkolóház terve miatt ugyanis csak évek múltán lehet szobrot állítani, amikor majd elkészül a föld alatti bunker. Januári döntésével az önkormányzat egy csapásra kilőtte a 2016-ban nagy nehezen elfogadtatott főtéri Bethlen-szobor felállítását” – vélekedett Soós. Meglátása szerint a hibát csak egy újabb tanácsi határozattal lehetne helyrehozni, amely elveti a parkolóház tervét.
Eközben Marosvásárhely polgármesteri hivatala úgy érzi, újabb fontos projektjét próbálják egyesek megsemmisíteni, és ezáltal befagyasztani a város képét. Dorin Florea polgármester szerint a föld alatti parkoló ellenzői a „bármilyen megoldásra előállunk egy problémával” elv alapján működnek. „Marosvásárhely a határtalan büszkeség csatamezője! Miután a város terelőútjára vonatkozó fontos projektet több évvel ezelőtt blokkolták, a denevéreket felhozva érvként, most újból megismétlődik a helyzet a parkolás problémáját Marosvásárhelyen megoldó tervet hamarosan eltérítik. Az okokat a nyilvános térben vázolják különféle illetéktelen személyek, akiket olyan volt helyi tanácsosok támogatnak, akik, miután elhagyták azokat a székeket, ahonnan a közösség számára jó döntéseket hozhattak volna, a virtuális térben keverik a dolgokat” – állítja a megyeszékhely polgármestere. Szerinte
Az ellenérveket olyan személyes értelmezéseknek tekinti az elöljáró, amelyek konfliktusokat és feszültségeket szülnek. Példaként éppen a Bethlen Gábor-szobrot hozta fel.
Különben a polgármester három indokkal támasztotta alá a parkoló megépítésének szükségességét, azokat, amelyekkel sikerült elnyernie a tanácsosok szavazatát is. Szerinte a fő cél a felszíni parkolóhelyek felszámolása és a történelmi övezet védelme.
Az elképzelés szerint a mélygarázs egyaránt kiszolgálná azokat az autótulajdonosakat, akiknek a városközpontban akad tennivalójuk, vagy ebben az övezetben dolgoznak. A 415 férőhelyes parkolót egyetlen, összefüggő föld alatti szinten alakítják ki, mintegy 12 320 négyzetméteres beépített felülettel.
A városháza fontosnak tartja, hogy a gyalogoskijáratok kialakítását összehangolják majd a My City Târgu Mureș/ Marosvásárhely/ Neumarkt nevű építészeti verseny során meghatározott felszíni övezeti javaslatokkal. A főtér felszíni övezetére vonatkozó tavalyi tervpályázat célja az volt, hogy megoldásokat, ötleteket találjon a tanulmányozott övezet hasznosítására a jelenlegi közösségi igényeknek megfelelően: a vizsgált terület multifunkcionális jellegéből adódó konfliktusok megoldása, a térség építészeti-urbanisztikai műemlékeinek és épületegyütteseinek előtérbe helyezése, a térség turisztikai vonzerejének növelése, tájképjavítás, a térség társadalmi összejövetelre szánt terei minőségének javítása.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
szóljon hozzá!