Vita tárgya a helyi választottak mandátumkorlátozása

A tervezetet – melynek hatályba lépéséről a szenátus dönthet – két demokrata-liberális parlamenti képviselő, Cezar Preda és Gheorghe Udrişte nyújtotta be.

A politikusok azzal indokolták az államfői tisztség betöltésére vonatkozó korlátozáshoz hasonló intézkedés bevezetésének szükségességét, hogy a helyi és megyei elöljárók több mint kétmandátumnyi idő alatt gyakran bebetonozzák a hatalmukat, és saját támogatóikkal veszik körül magukat, így egy idő után visszaélhetnek a közösség erőforrásaival, és gyakran érdekkonfliktusba és korrupciós ügyekbe keverednek.

Elméleti előnyök, gyakorlati hátrányok

Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzati főtitkárhelyettese a Krónikának elmondta, az RMDSZ még nem alakított ki hivatalos álláspontot a tervezettel kapcsolatban, ám mire a felsőházban napirendre kerül, megteszik. Szatmárnémeti korábbi polgármestere leszögezte, egy ilyen szabályozásnak elméletileg vannak előnyei – példaként az érdekszférák, a korrupció visszaszorítását említette –, de úgy véli, gyakorlatban hátrányai is vannak.

„Elsősorban a községekre jellemző, hogy a nagyon jól működő önkormányzatokat két, három vagy éppen négy mandátum óta ugyanaz a polgármester vezeti, a kis közösségekben pedig nehéz hozzáértő és a tisztséget, felelősséget vállaló embereket találni. A gyengén teljesítő elöljárókat pedig két mandátum után általában a közösség sem választja vissza” – mutatott rá Ilyés.

A szatmárnémeti politikus véleménye szerint a közösségre kell bízni, hogy kinek szavaz bizalmat, hiszen egyértelmű, hogy „nem állunk olyan jól a hozzáértő emberek terén, hogy a parlament megengedhesse magának, hogy ilyen intézkedésekkel szabályozza az adminisztrációt”.

Ilyés Gyula szerint az RMDSZ valószínű gyakorlati megfontolásokból nem fogja megszavazni a demokrata-liberális honatyák tervezetét. Az önkormányzati főtitkárhelyettes ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az egyéni kezdeményezések „inkább csak tervezetbe foglalt ötletek”, általában szakmailag sem eléggé alátámasztottak, nem illeszkednek a kormány stratégiájába sem. „Az önkormányzati struktúrát nem lehet ilyen kezdeményezések alapján átszervezni” – tette hozzá.

A Krónika megkérdezte Fodor Istvánt is, aki 1990 óta a háromszéki Bodok község polgármestere. Az elöljárónak a két évvel ezelőtti helyhatósági választáson kihívója sem volt, ehhez képest a község lakóinak 70 százaléka az urnák elé járult, hogy megerősítsék tisztségében.

„Ha parlamenti képviselők komolyan gondolnák ezt a korlátozást, akkor a saját megválaszthatóságukat is két mandátumra szűkítették volna – jegyezte meg a bodoki elöljáró. – Nem féltem a székem, de az egyértelműnek látszik, hogy azok a települések, ahol váltogatják a polgármestereket, jobban le vannak maradva, mint ahol a település vezetője végig tudja vinni elképzeléseit, pályázatait”.

Borboly: ez Dâmboviţa-parti ravaszkodás

A tervezet hallgatólagos elfogadása is azt igazolja, hogy nincs értelme a két parlamenti kamarának, hiszen „mikor egyik hallgat, mikor a másik” – fogalmazott megkeresésünkre Borboly Csaba. A Hargita Megyei Tanács elnöke emlékezetett, a tervezet előterjesztője az a Cezar Preda, aki korábban többször indult polgármesteri tisztségért Buzăuban, de elbukott.

„Szerintem innen fúj a szél, és nem lepne meg, ha a szenátus is elfogadná a tervezetet, mert van még jó néhány polgármesteri és tanácselnöki tisztségről álmokat dédelgető képviselő és szenátor” – fogalmazta meg Borboly. A politikus szerint ha el is fogadják a tervezetet, Klaus Johannis államfő majd elküldi az alkotmánybíróságra, ahol „elmeszelik”.

„A választhatósági jogot az alkotmány szabályozza, és csak az államelnöki tisztség esetében korlátozza. Minden más választott tisztségre mindenki annyiszor jelölteti magát, ahányszor akarja, és annyiszor tölti be, ahányszor az emberek megválasztják. Nem hallottam, hogy az államelnöki tisztségen kívül bármi mást ilyen módon szabályoznának. Ez egy tipikusan Dâmboviţa-parti ravaszkodó politizálás, semmi más” – szögezte le Borboly Csaba.

Raduly Róbert csíkszeredai polgármester szerint a felvetés akkor lenne komoly, ha ugyanezt a szabályt alkalmaznák minden választott, kinevezett vagy megversenyeztetett közszférabeli vezetőre, a többségi köztulajdonú cégeket is beleértve. „Egyetlen rétegre korlátozva, a felvetés diszkriminatív voltán túl, nem több olcsó politikai pufogtatásnál. A választások azért voltak, vannak és lesznek, hogy az aktív többség leváltsa az alkalmatlanokat, vagy továbbra is tisztségben tartsa az alkalmasakat” – szögezte le az elöljáró.

Visszatér a „káderek rotációja”?

A törvénytervezetet populista, az önkormányzati munka szakmai színvonalára káros kezdeményezésnek nevezte lapunk érdeklődésére Kovács Jenő. A Nagykárolyban 2012-ben harmadik alkalommal megválasztott elöljáró kifejtette: eleve nehéz ügyes, talpraesett embereket találni a települések élére, különösen a községekben, ezért semmiképp nem ért egyet azzal, hogy korlátozzák a munkában az önkormányzati feladatok ellátására vállalkozókat.

„Nem szabad elvenni a lehetőségét annak, hogy valaki polgármesterként karriert csináljon, mert ezzel épp a legtehetségesebb embereknek vesszük el a kedvét attól, hogy vállalkozzanak egy-egy település vezetésére” – fejtette ki Kovács Jenő. Hozzátette: így sem tűnik a 40 év körüliek számára annyira vonzónak a pálya, hogy egy jól fizető munkahelyet feladjanak miatta, ha pedig nyolc évben maximalizálják a polgármesterként eltölthető évek számát, még nehezebb lesz jó szakembereket meggyőzni, hogy vállaljanak közéleti tisztséget. A polgármester úgy vélte, az önkormányzati korrupciót jó törvényekkel kell megelőzni, nem a kommunisták által alkalmazott, „káderek rotációja” nevű eljárás újbóli bevezetésével.

Nyakó József, Érmihályfalva polgármestere viszont kimondottan pozitívan véleményezi ezt a javaslatot, szerinte szükséges ez a korlátozás. „Szerintem bárkinek, bármilyen tisztségben elég a legtöbb két mandátum ahhoz, hogy megmutassa, mire képes. Ezt követően az új generációnak is teret kell engedni arra, hogy bizonyítson. A kulcsszó szerintem a szolgálat, mert voltaképp egy városvezető a közösség szolgálatában áll, és ha második mandátuma lejártával is úgy érzi, hogy még van, amit adnia, akkor azt tanácsadóként vagy városmenedzserként az új elöljáró mellett is megteheti” – mutatott rá az érmelléki, első mandátumát töltő városvezető. Meglátása, hogy a tisztségekbe való „bebetonozástól” az emberek hajlamosak „elkanászosodni”.

Segesvár szociáldemokrata polgármestere, Dorin Dăneşan – aki immár 14 éve vezeti a Maros megyei várost – is úgy látja, hogy „nem lenne rossz” korlátozni a helyi választottak mandátumszámát. „Valószínűleg, figyelembe véve az elmúlt időszakban kiéleződött politikai harcot, nem lenne rossz. Azt hiszem, az ötlet az, hogy a választottaknak ne adódjék lehetősége nagyobb rendellenességeket elkövetni. Nem tudok olyan országot, ahol lenne hasonló rendelkezés. Én mindenképp egyetértek azzal, amit a honatyák döntenek” – fogalmazott az elöljáró.

Gheorghe Falcă, Arad harmadik mandátumát töltő, demokrata-liberális polgármestere eközben azzal vágott vissza a Mediafax hírügynökség megkeresésére, hogy a jogszabálytervezet két olyan politikus ötlete, akik korábban polgármesteri tisztségért is harcba szálltak.

„Ez csak tervezet, aminek még a szenátuson is át kell mennie, annyit mondhatok, hogy a két kezdeményező soha nem lett polgármester, pedig indultak. Ellenben garantálhatom, hogy azok a polgármesterek, akik meghaladták a két mandátumot, bármikor bekerülhetnek a parlamentbe, s így talán változás lesz ott is” – fogalmazta meg a Maros-parti város polgármestere.