Vita a gondozók bérezéséről

Az RMDSZ azt javasolta, hogy a jól működő közhasznú egyesületeknek, például a Caritas vagy a Vöröskereszt szervezeteinek kellene átadni ezt a szociális szolgáltatást. Albert úgy tudja, a munkaügyi minisztérium fontolóra veszi a javaslatot, de egyelőre minden marad a régiben.
Albert Álmos kifejtette, a kormány tervei szerint ugyanazt a pénzösszeget továbbra is megkapta volna a fogyatékkal élő családja, ám támogatás formájában, így nem kellett volna a gondozó után különböző társadalombiztosítási illetékeket fizetni, másrészt jelentősen csökkent volna a közalkalmazottak száma. Ezek az egyesületek megkapnák az állami finanszírozást, és alkalmazhatnák a fogyatékkal élők gondozóit anélkül, hogy növelnék a közalkalmazottak számát.

Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat szociális igazgatóságának vezetője a Krónikának elmondta, tavaly még alkalmazták a gondozókat. Az elmúlt év végén azonban a kormány úgy módosította a törvényt, hogy ha az önkormányzatnak nincs pénze, akkor nem kell alkalmaznia a gondozót, csak a támogatás értékét kell kifizetnie a családnak. Sepsiszentgyörgyön minden esetet külön elbíráltak, és kivételes helyzetekben tartották meg alkalmazottként a gondozót. „Ha például a fogyatékkal élő kiskorú állandó felügyeletre szorul, emiatt az édesanyja nem tud munkát vállalni, vagy ha mégis, akkor meg kell fizessen valakit, aki addig vigyáz a gyerekre. Ilyen esetekben továbbra is alkalmazzuk a gondozót”– mondta Tankó Vilmos.

Sepsiszentgyörgyön 200 hátrányos helyzetű kapja a minimálbérrel megegyező támogatást, de csak kevés gondozót alkalmaznak. Tankó Vilmos szerint az európai országok többségében nem folyósítanak ilyen jellegű támogatást, viszont kiépítették a szociális infrastruktúrát, kiválóan felszerelt intézményekben szakemberek segítségével oldják meg a fogyatékkal élők gondozását. Angliában például az édesanya nem kap támogatást az államtól, ám a felügyeletre szoruló gyerekét minden reggel beviheti a fejlesztő intézetbe, és munka után hazaviszi, nálunk viszont erre nincs lehetőség, mondta Tankó Vilmos.

Knecht Tamás, a Caritas segélyszervezet sajtószóvivője lapunknak elmondta, akár át is vehetnék ezt a szolgáltatást, hiszen hasonlít az otthonigondozó-programjukhoz, ami a szervezet egyik alaptevékenysége. Knecht Tamás szerint is a szolgáltatások fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, mint a szociális segélyezésre. A segélyszervezet szóvivője hangsúlyozta, Romániában a magánszolgáltatók még mindig hátrányban vannak az állami szolgáltatókkal szemben, például az öregotthon működtetése esetén kevesebb támogatást kapnak. Ha egyenlő esélyeket biztosítanak az állami és a magánszektor számára, akkor a kialakuló versenyhelyzet mindenképpen a szociális szolgáltatások minőségének javulásához vezetne, szögezte le Knecht Tamás.