Visszavonja feljelentését Diaconu

„Úgy döntöttem, visszavonom a menet szervezői elleni feljelentést, miután úgy látom, az RMDSZ lemondott az autonómiatörvény-tervezetről, amelyet a parlamentben kívánt benyújtani, ugyanis ezt a lépést a normalitáshoz és az alkotmányon alapuló korrekt etnikumközi párbeszéd jeleként értékelem. Remélem, gesztusom meggyőzi a magyar vezetőket arról, hogy hagyjanak fel az ilyen jellegű tevékenységgel, hogy figyelmünket nemzetiségtől függetlenül a román állampolgárok valós gondjainak megoldására szentelhessük” – közölte szerdán Diaconu.

Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy az RMDSZ letett volna korábban bejelentett szándékáról. Az MTI-nek nyilatkozva megerősítette, hogy a szövetség hamarosan véglegesíti és a bukaresti parlament elé terjeszti a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetét. Mint arról beszámoltunk, a vasárnapi menetelést követően Borbély László, a szövetség politikai alelnöke jelentette be, hogy a dél-tiroli modellen alapuló autonómiatörvény-tervezetet nyújtanak be a bukaresti parlamentben.

Megszólalt az autonómiatüntetés ügyében szerdán Martonyi János magyar külügyminiszter is. „Sem a román alkotmánnyal, sem az európai vagy nemzetközi szabályozással nem ellentétes az autonómia egyetlen formája sem - jelentette ki a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A tárcavezető azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Victor Ponta román miniszterelnök hétfőn azt mondta: Románia alkotmányának és az európai gyakorlatnak megfelelő módon fog válaszolni a bukaresti kormány a székelység autonómiaigényére.  Martonyi János felidézte: a román alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ezt azonban egyáltalán nem kérdőjelezné meg, ha olyan helyi önigazgatási, önrendelkezési formációk, autonómiák jönnének létre, amelyek egyébként az állam egységét nem érintik - tette hozzá. Úgy fogalmazott: \"szó sincs arról, hogy Románia közepén valamiféle elkülönülő enklávé jönne létre.\" Hozzáfűzte, ha egy közösség nagy többsége valamiféle önigazgatási, önrendelkezési autonómiaformát igényel, akkor demokratikus alapelv, hogy ezt a többség komolyan veszi, és tárgyalásokat kezd ennek az önrendelkezési formának a konkrét megvalósításáról. A tárcavezető a vasárnapi demonstráció másik fő témájára utalva arra hívta fel a figyelmet: azt viszont kimondják nemzetközi, illetve európai normák, hogy nem szabad olyan területi beosztást meghatározni, amely az adott területen élő kisebbséget hátrányosan érinti, adott esetben a kisebbség létszámának a csökkenéséhez vezet. Hozzátette: a magyar kormány ebben az ügyben továbbra is - az alaptörvény értelmében - felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, és természetesen támogatja törekvéseiket, igényeiket.