
Diszkriminációval vádolják a magyarországi Oktatási Hivatalt azok az erdélyi magyar egyetemi hallgatók, akik az anyaországban járnának magiszteri képzésre. A fiatalok kifogásolják, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények idén nem fogadják el az oklevelet helyettesítő igazolást. Míg az Oktatási Hivatal szerint a döntés végleges, Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, megegyezett a magyar kormány képviselőivel, hogy az oklevelek hiányában is elfogadják a romániai diákok jelentkezését.
2014. július 21., 20:122014. július 21., 20:12
Diszkriminációval vádolják a magyarországi Oktatási Hivatalt azok az egyetemi tanulmányaikat magyarul végzett hallgatók, akik Magyarországon jelentkeztek magiszteri képzésre. A romániai egyetemeken alapképzést végzett fiatalok azt kifogásolják, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények a korábbi évektől eltérően idén nem fogadják el az egyetemi oklevelet helyettesítő igazolást, és erről csupán pár nappal a végső leadási határidő előtt tájékoztatták az érintetteket.
A Facebook közösségi portálon Határon túli felvételizők hátrányos megkülönböztetése ellen néven szerveződő érintettek azt hangsúlyozzák, hogy önhibájukon kívül – a romániai oktatási minisztériumot érintő korrupciós botrány miatt – nem tudnak egyetemi oklevelet felmutatni jelentkezéskor, és arra kérik az Oktatási Hivatalt, találjon megoldást problémájukra.
Önhibájukon kívüli elutasítás
Az érintettek közös állásfoglalásban hívják fel az illetékesek figyelmét a tényekre, rámutatva: a romániai oktatási minisztérium csak a sikeres záróvizsgát követően egy évvel állítja ki a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, addig egy igazoló dokumentumot kapnak kézhez a diákok.
Bár a jogszabály szerint a végzősöknek lehetőségük van sürgősségi eljárást kérvényezni, idén a minisztériumot érintő korrupciós botrány miatt ez nem lehetséges. Így – mint rámutatnak – az egyetemi oklevelet tőlük teljesen független okokból nem állt módjukban július 10-ig az e-felvételire feltölteni, és a jelenlegi állapot szerint továbbra sem áll módjukban ezt a hiányt pótolni.
A felvételizni vágyók arra is felhívják a figyelmet, hogy a romániai felsőoktatási intézmények által kibocsátott, egy évig érvényes igazolás egyenértékű az egyetemi oklevéllel, mint az szerepel is rajta: „Az igazolás ugyanazokkal a jogokkal ruházza fel a birtokosát, mint a diploma\" („Adeverinta confera titularului/ei acelasi drepturi legale ca si diploma\").
„A felsőfokú továbbképzésre való jelentkezéskor és felvételikor a romániai egyetemekről jelentkezők nem láthatták előre a jelenleg kialakult helyzetet. A felvételibe, melynek sikerébe pontszámaink alapján bízhatunk, a befektetett energia, idő és pénz önhibánkon kívül, utólag hiábavalónak bizonyul\" – mutatnak rá közös állásfoglalásukban az egyetemi hallgatók.
„Úgy gondoljuk, hogy ez a probléma nem személyes ügyünk, hanem a két állam közötti megfelelő kommunikáció hiányának következménye. Ezt a helyzetet elfogadhatatlannak tartjuk, és tisztelettel kérjük az Oktatási Hivatalt, találjon megoldást a problémánkra\" – zárják állásfoglalásukat a fiatalok.
„Veszélyben az erdélyi értelmiség jövője\"
A magyarországi magiszteri képzésre jelentkezők a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) segítségét is kérték az ügyben. A kincses város felsőoktatási intézményeiben tanuló magyar diákok érdekvédelmi szervezete hivatalos levélben fordul az Oktatási Hivatalhoz, dr. Majer Melinda főosztályvezetőhöz, kérve, hogy hivatalos levélben indokolja meg a kialakult helyzetet a megfelelő megoldás megtalálása érdekében.
„Románia és Magyarország oktatási rendszerének disszonanciája, az új törvények behozatala és az érintettek nem megfelelő tájékoztatása ahhoz vezetett, hogy több tucat frissen végzett romániai magyar hallgatónak a továbbtanulási lehetőségei korlátozottak a romániai és a magyarországi felsőoktatási intézményekben egyaránt\" – hívja fel a figyelmet hétfői közleményében a diákszövetség.
Mint rámutatnak, a kialakult helyzetet elfogadhatatlannak tartják, hiszen hátrányos helyzetbe kerülnek azok a romániai magyar hallgatók, akik Magyarországon szeretnék folytatni tanulmányaikat. „Veszélyben van az erdélyi értelmiség jövője\" – zárja közleményét a KMDSZ.
Végleges a döntés?
A magyarországi Oktatási Hivatal tájékoztatási osztálya hétfőn arról értesítette a Krónikát, hogy az egyetemet végezett erdélyi magyar fiatalok esetében nem tehet kivételt, ahogy az érettségi diplomával még nem rendelkező középiskolások esetében tette.
Mint mondták, azok jelentkezését, akik nem tudnak egyetemi oklevelet felmutatni, nem tudják elfogadni, ők csak a következő tanévben, az oklevél felmutatásakor nyerhetnek felvételt. Mint megtudtuk, a döntés véglegesnek tekinthető, nem valószínű, hogy utólag módosítanak rajta.
Ezzel szemben Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese a Transindex hírportálnak azt nyilatkozta, hogy a hétfői nap folyamán tárgyalt a magyarországi kormány Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó, felsőoktatásért felelős államtitkárság illetékeseivel, és abban egyeztek meg, hogy az oklevelek hiányában is elfogadják a romániai magyar diákok jelentkezését.
„A magyarországi államtitkársággal ma (hétfőn – szerk. megj.) beszéltem a problémáról, és az a megoldás született, hogy elfogadják az oklevelek kibocsátásáig érvényes igazolásokat, amelyeknek az érvényességi ideje 12 hónap\" – mondta a rektorhelyettes, aki abbéli reményét is kifejezte, hogy a megoldást gyakorlatba is ültetik majd.
Király András, a romániai oktatási minisztérium államtitkára a hírportálnak azt mondta, tárcaközi egyeztetés révén próbálják megoldani a helyzetet, és a keddi nap folyamán felveszik a kapcsolatot a magyar féllel.
Az Oktatási Hivatal mostani döntése egyébként azért meglepő, mivel a magyarországi egyetemeken tanulni vágyó, idén érettségizett, azonban oklevéllel még nem rendelkező középiskolások esetében elfogadja az azt helyettesítő igazolást. Ezt az intézmény múlt kedden erősítette meg lapunknak.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!