2009. január 07., 09:142009. január 07., 09:14
A négyzet alakú, négy sarokbástyával ellátott, mintegy harminctermes épületet és a hozzá tartozó közel 15 hektáros kastélyparkot az utolsó tulajdonos oldalági leszármazottja, a Kanadában élő Barcsay Tamás egyetemi tanár igényelte vissza. Jogi képviselője, Eckstein Ottó ügyvéd kérdésünkre elmondta, amikor 2002 februárjában ügyfele nevében benyújtotta a visszaigénylési dossziét, azt gondolta, egy év alatt megtörténik a restitúció. Ehelyett hét éve tologatják az aktákat. Megjegyezte, menet közben többször is megváltoztatták a törvényeket, és a politikai széljárás is állandóan befolyásolta a folyamatot. A baloldali kormányok idején leállt, a jobboldaliak idején általában felgyorsult a restitúció.
Először arra hivatkozva utasították el a kérvényt, hogy a kastélyban közintézmény működik. 2002-ig ugyanis a gyermekvédelmi hatóság használatában állt az épület, mely elméletileg árvaházat működtetett benne. Amint a Ziua de Cluj egy korábbi cikkében írta, a gyakorlatban jó ideje csak raktárként használták a kastélyt, melyet 2002 szeptemberében egy kormányhatározat utalt a megyei önkormányzat felügyeletébe.
Eckstein Ottó elmondása szerint neki kellett felhívnia a megyei hatóságok figyelmét arra, hogy a közintézmény immár elköltözött az épületből, és a törvény értelmében az már természetben is visszaszolgáltatható.
Legutóbb az lehetetlenítette el a folyamatot, hogy a telekkönyvi hivatalból eltűnt a kastélykert egyik parcellájának a telekkönyve. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy a parcella nyilvánvalóan a kastélykert része, és azt kérte, bizonyítsa be a megyei tanács, hogy ő a telek tulajdonosa. Ilyen bizonylatot azonban a tanács sem tudott bemutatni. Eckstein Ottó elmondta, ügyfele arra is felhatalmazta, hogy tegyen feljelentést a telekkönyvet eltulajdonító ismeretlen tettes ellen, erre azonban egyelőre nem került sor. Időközben ugyanis belátták, a kastély és a kastélykert nagyobbik része a vitatott 713-as helyrajzi számú parcella nélkül is visszaszolgáltatható. Az ügyvéd elmondta, Barcsay Tamás erről a parcelláról sem mondott le, ezért tovább folytatódik a jogi küzdelem. Le kellett viszont mondania a kastély egykori istállójáról, mely az E60-as országútról is látható. Ez ugyanis időközben törvényes úton került magántulajdonba.
A gyalui várkastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott, de az évszázadok során számtalanszor cserélt gazdát, hosszabb-rövidebb ideig megannyi erdélyi nemesi család birtokolta. 1541. december 29-én Fráter György ebben az épületben kötött megállapodást a habsburgokkal, hogy a magyar korona és az ország egésze Ferdinándra száll, ha az kiűzi a törököt az országból. A terv azonban kudarcot vallott: Magyarország három részre szakadt. A négyzet alakú épület második emeletét 1836-ban bontották le. 1861-ben tűzvész pusztította el a tetőzetet. A helyreállítás során temették be az épületet körülvevő várárkot, és ekkor alakították ki a kastélyparkot is. A Bánffy-család tulajdonába került épületen 1911-ben végeztek legutóbb jelentős átalakításokat. A kastélyt 1948-ban Barcsay (született Bánffy) Katinkától vette el az állam.
Az oktatási minisztérium közölte, mikor lesznek szünidők és szabadnapok a 2025–26-os tanévben Romániában.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.