Átvenné Mátyás király szülőházát a képzőművészeti egyetemtől a kolozsvári önkormányzat, az épülettel az idegenforgalmi kínálatot bővítené a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó városvezetés.
2014. június 30., 20:042014. június 30., 20:04
Horváth Anna, a kincses város alpolgármestere a Krónikának elmondta, már három hónapja folytatnak tárgyalásokat az ingatlant jelenleg birtokló kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem (UAD) vezetőségével, az önkormányzat ingatlancserével szerezné meg Mátyás király szülőházának tulajdonjogát.
Az elöljáró elmondta: turisztikai információs központot szeretnének működtetni a Mátyás-házban, de a tervek között díszőrség állítása is szerepel, amely természetesen Mátyás korabeli egyenruhában vigyázna majd az épületre.
Radu Solovastru, a képzőművészeti egyetem rektora a Ziua de Cluj napilapnak megerősítette, hogy az önkormányzat igényelné az épületet. „Kérni fogjuk az épület hivatalos árbecsülését, hogy tudjuk, mihez tartsuk magunkat. Az ingatlan felújítása kétségkívül belekerül néhány millió euróba. Másrészt az egyetemünk főtéri adminisztrációs központját az önkormányzattól béreljük, amely nemrég meghosszabbította a bérleti szerződésünket, így nem tudom, hogyan utasíthatnánk viszsza a város ajánlatát” – magyarázta a rektor.
Hozzáfűzte, az önkormányzat a szállítási szakközépiskola volt kollégiumi épületét ajánlotta fel a Mátyás-házért cserében, ezt azonban nem tartják méltányos ajánlatnak.
Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án (az emléktábla felirata szerint március 27-én) itt született Hunyadi Mátyás.
1467. szeptember 28-án Mátyás király minden adó alól felmentette a ház akkori tulajdonosát, Kolb Istvánt, Méhffi Jakab vejét és minden leszármazottját a ház és a hozzátartozó birtokok adója alól. A kiváltság, amelyet 1649-ben II. Rákóczi György is megerősített, rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását.
1740 körül az örökösök eladták a városnak, ezután a városon átszállított foglyok átmeneti szállásaként és katonakórházként is használták. Emléktáblát először 1889. szeptember 2-án helyeztek el az épületen. Ennek tervét Pákei Lajos építészmérnök készítette, és Zala György kivitelezte. A ház első felújítására is ekkor került sor, majd 1942–1943-ban Kós Károly irányításával végeztek jelentős restaurálási munkálatokat az ingatlanon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!