Visszakapja arcát a barokk ház

Az épület eredeti formájába való helyreállításán évek óta dolgoznak. A helyreállításban oroszlánrészt vállaló kolozsvári mester tudni véli, ez a ház azé a mészárosé volt, akiről a nóta szól: „Kolozsváros olyan város, / a kapuja kilenc záros, /abban lakik egy mészáros, / kinek neve Virág János”. A mester szerint innen az utca neve is. Tény, hogy a ház valamikor valóban hentesé és mészárosé: egy Bartha nevű mesteré volt. Halála után felesége eltartási szerződés fejében egy román ajkú házaspárra hagyta az épületet, tőlük vásárolta meg bankkölcsönt felvéve Péter Júlia.

Barokkban tetőtől talpig

Péter Júlia székelyudvarhelyi származású, Kolozsváron élő számítógép és automatizálás szakos mérnök 2002-ben bukkant rá a Virág utcai házra. A barokk stílusú, téglából készült ingatlan a 18. század második felében épült. Ezt a ház vonalai és a három szoba, valamint a pince boltíves mennyezetének a szerkezete is igazolja. A helyreállítás terveit elkészítő Müller Csaba műépítész szerint a kőből faragott ablakkeretek mintázata arra utal, hogy – bár méreteit tekintve a ház nem nagy – a barokk kor fontosabb épületei közé tartozott. A műemlékvédelmi szabályok szerint régészek tárták fel a ház környékét, ahonnan egy teljesen ép, 15. századi cserépedény került elő (amely már az Erdélyi Történelmi Múzeumé), a fél méternél nem mélyebb szintről előkerült cserépdarabokat pedig az ingatlan tulajdonosa megtarthatta. Restaurátor ismerőse segítségével egy 17–18. századi edényt sikerült is összerakni, ez is helyet kap majd a patinás otthonban.

A tetőre új szarufákat raktak – hogy a majdani zsindelyfedelet megbírják –, ám meghagyták az évszázados szarufákat is, amelyek a szobák valóságos ékeivé váltak. Péter Júlia a Hargita fenyveseiből, Székelyvarságról hozott zsindelyt; a tizenötezer „facserép” utolsó darabját maga a készítő, Nagy Ágoston mester és három segítője rakta fel 2005 novemberében. A 21. századi műanyag ablakok a szemétbe kerültek, az új nyílászárók pedig visszaadták a ház tizennyolcadik századi arculatát és hangulatát. A faragott kő ablakkeretekről négyzetcentiméterenként vakarták le az olajfestéket, s a repedezett vakolat bontása közben tárultak fel az eredeti vakablakok és ajtók, boltívek.

Szerencsés együttműködés

Müller Csaba állítása szerint ritkán kapnak ilyesmire megbízatást a szakemberek, hiszen kevesen értékelik a régi épületeket. Makovecz Imre magyarországi építész erdélyi tanítványa úgy véli, ebben az esetben viszont sikeres egyezségre jutottak megbízójával, és ennek köszönhető, hogy sikerült gazdagabbá tenni Kolozsvár belvárosának épített örökségét. „Minden egyes ház hozzáad valamit a helység hangulatához, de ha erre nem vigyázunk, akkor rontjuk az összképet” – mondja Müller. A Virág utcai ház több célt szolgál majd: a pincében és a földszinten kis vendéglő, a padlástérben pedig iroda, lakószoba és raktár kap helyet. „De az is lehet, hogy ide költözöm. Miért üljek a Monostor negyedi tömbházlakásomban?” – mondja Péter Júlia, miközben a kapuban a munkálatok közben ráragadt mésztől kissé kiszáradt kezét parolára nyújtja.