HIRDETÉS

Visszatérés a város szívébe - Szobrot kapott Szatmárnémetiben a legnagyobb magyar

Gyergyai Csaba 2018. március 15., 18:46 utolsó módosítás: 2018. március 15., 23:27

„Azáltal, hogy a helyi közösség szobrot állított a legnagyobb magyarnak, a helyi magyar közösség szimbolikusan is visszakerült a város szívébe” – jelentette ki Kereskényi Gábor polgármester a Szatmárnémetiben csütörtök délután felavatott Széchenyi István-szoborra utalva.

Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ

Emlékezetes ünnepségnek lehettek szemtanúi mindazok, akik részt vettek a szatmárnémeti megemlékezésen:

a csütörtöki rendezvénysorozat fénypontjaként a városközponti parkban, az Astoria szállóval szemben leleplezték az országépítő Széchenyi István gróf egész alakos szobrát.

HIRDETÉS

Az RMDSZ központi rendezvényének első mozzanataként a résztvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd huszári és fúvószenekari kísérettel vonultak a központi parkba, ahol több száz helybeli gyűlt össze, sokan közülük a nemzeti lobogóval érkeztek a helyszínre.

Kereskényi Gábor polgármester felszólalásában rámutatott, nemrég még elképzelhetetlen volt, hogy a város régi központjában szobrot avassanak egy magyar személyiségnek.

„Azáltal, hogy a helyi közösség szobrot állított a legnagyobb magyarnak, a helyi magyar közösség szimbolikusan is visszakerült a város szívébe” – fogalmazott az elöljáró. Kereskényi elmondta, Szatmárnémeti számtalan szálon kötődik Széchenyihez, aki a település díszpolgári címét is megkapta. A polgármester kiemelte, a szoborállítás ötletgazdája Sike Lajos néhai újságíró volt – „a Széchenyi-kultusz fáradhatatlan ápolója” –, aki sajnálatos módon nem érhette meg a szoborállítást. Kereskényi köszönetet mondott Deák Árpád szobrászművésznek, a Széchenyi-szobor megalkotójának is.

Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ

Az RMDSZ központi rendezvényén Kelemen Hunor szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta, a forradalom híres tizenkét pontjának zárómondata, azaz az egyenlőség, szabadság, testvériség egymást feltételező fogalmak és nem lehetünk meg nélkülük.

Van egy fontos tulajdonságuk, egyik sem irányul mások ellen, (...) ezért gondoljuk mi azt, hogy március 15. minden szabadságszerető ember ünnepe lehet, magyaré is, szászé is és románé is”

– fogalmazott az MTI szerint a szövetségi elnök, megjegyezve, ez a szabadság „nyugodtan osztható”, mert nem kevesebb, hanem több lesz belőle.

A legszentebb forradalmunk évfordulóját ünnepeljük, mert talán nincs a magyar történelemnek egyetlen olyan pillanata sem, amelyet ilyen teljes mértékű nemzeti egyetértés övezne – jelentette ki. Szavai szerint március 15-ről még azok sem vitatkoznak, akik más kérdésekben talán igen, de ennek az az oka, hogy a '48-as forradalom történeti tablóján mindenki megtalálja a maga helyét és hősét.

A gyors változásokat kereső radikálisok Petőfit, az ellenállók Táncsics Mihályt, a romantikusok Jókai Mórt, Szatmárnémeti pedig Széchenyit találta meg magának

– utalt a legnagyobb magyar és a város közötti történelmi összefonódásra Kelemen Hunor.

Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ

Emlékeztette a jelenlévőket arra, évek küzdelme van ebben a szoborban, „harc a bürokráciával, a pénzhiánnyal, a hatóságokkal”, de minden nehézség dacára példaszerű, ami ma itt történt. A mai élethelyzetet megemlítve megjegyezte,

2018-ban nincs forradalmi helyzet, nem kell felforgatni a világot, bár meg kell változtatni azt, ami nem megy jól. Síkra kell szállni elveinkért, de nem kell a harcmezőre vonulni

– tette hozzá.

Ez a szobor arra is emlékeztet minket – folytatta –, hogy egy közösségnek és egy országnak kell hogy legyen víziója, elképzelése arról, merre haladjon. Széchenyinek a reformkor idején volt víziója, az erdélyi magyarok tudják ezt, mert az utat a kisebbségi lét kényszere és a magyarként való megmaradás parancsa jelölik ki számukra – fogalmazott.

Vélekedése szerint Románia most „céltalan” ország, mivel az európai uniós csatlakozás után bő tíz évvel sem tudja, merre induljon el, a román politika pedig leginkább az egymás elleni harcról ismerszik ma meg.

2018-nak kellene lennie annak az esztendőnek, amikor néhány kérdésben a romániai társadalom – beleértve az erdélyi magyar társadalmat is – egy olyan párbeszédet folytathat, ami a jövőről szóló megállapodásra irányul – közölte Kelemen Hunor.

Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ

„Az igazi forradalmi tett ebben az országban, ha vissza tudnánk adni a reményt, a tervezhető jövőbe vetett hitet. Ennek első és elengedhetetlen feltétele a párbeszéd, mi, romániai magyarok és annak képviselete készen állunk erre” – jelentette ki az RMDSZ elnöke szövetségi elnöke. Hozzátette, le kell zárni a vitákat és kiegyezésre kell jutni a román többséggel; velük például abban, hogy március 15. mindannyiunk ünnepe.

Megemlítette, „forradalmi változásra” van szükség Európában is, mivel szavai szerint az Európai Unió nem hagyhatja válasz nélkül az ötvenmilliónyi őshonos kisebbség akaratát, azaz az európai szintű rendezését a kisebbségi jogoknak.  Az erre a célra elindított kisebbségvédelmi csomag aláírásgyűjtésben közel van az egymillió aláírás elérése – tette hozzá Kelemen Hunor.

A helyi RMDSZ, a Szent István Kör és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés által szervezett ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi sorait Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete tolmácsolta a jelenlévőknek. A rendezvény végén megkoszorúzták gróf Széchenyi István szobrát.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS