2012. augusztus 17., 10:072012. augusztus 17., 10:07
Egyelőre inkább a burgonya- és a cukorrépa-termelők kérték az igazolást, miszerint a szárazság miatt nem tudják teljesíteni a szerződéses kötelezettségeiket, ám Édler András még több ilyen jellegű megkeresésre számít, hiszen elmondása szerint a gazdák egy része még nem tud erről a lehetőségről. A 2007/335-ös törvény értelmében a kereskedelmi és iparkamara hatáskörébe tartozik az előre nem látható körülmények megállapítása, és annak felbecslése, hogy ez milyen hatással van a szerződések betartására.
A jogszabály szerint a szerződés megkötése után bekövetkezett külső, váratlan és elkerülhetetlen történést tekintik vis majornak, amely ellehetetleníti a feltételek betartását, és ennek alapján felmenthetik a feleket. Az idei szárazság is ilyen tényező, a gazdák szerződést kötöttek a termésre a cukorgyárakkal, az áruházláncokkal vagy a feldolgozókkal, és nem tudják beszállítani a vállalt mennyiséget, viszont ezért nem vonhatók felelősségre, nem kell bírságot fizetniük, szögezte le a kamara elnöke. Édler hangsúlyozta, a bizonylatot nemcsak a kamaratagoknak állítják ki, de a tagok kedvezményben részesülnek, kisebb díjat kell befizetniük.
Mint ismeretes, Kovászna megyében az idei szárazság hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságban, a krumplitermés nagy része tönkrement. A megyei mezőgazdasági igazgatóság becslése szerint, a krumplitermés 75–80 százalékát érintette az aszály, kevés és apró burgonya termett. A kalászosoknál a tavalyhoz viszonyítva 15–35 százalékkal gyengébb a hozam. Ugyanakkor a legelőkön, a kaszálókon is kiégett a fű, ezért az állattenyésztők is gondban vannak, nem tudják biztosítani a téli takarmányt. A méhészek is nagy veszteségekről számolnak be, idén 40 százalékkal kevesebb mézet pergettek, mint az elmúlt évben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok