Korszerűsítenék a gépparkot. A nyertes székelyföldi pályázók nyolcvan százaléka mezőgépet vásárol
Fotó: Pro Economica Alapítvány
Virtuális székelyföldi mezőgazdasági piacot és online szövetkezetet tervez a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány. Az erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásokat lebonyolító szervezet vezetője, Kozma Mónika a Krónikának azt is elmondta, hogy a partiumi gazdapályázatokat idén ősszel hirdetnék meg, amelyek összege azonban különbözne a most elszámolás alatt álló székelyföldi kiírásoktól.
2020. április 27., 07:452020. április 27., 07:45
A magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési terveit lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány a koronavírus-járvány idején nemcsak a kis összegű székelyföldi de minimis pályázatok ügyeit rendezi, hanem a rendkívüli helyzetre való tekintettel új projektet indított. A pár napon belül induló, a székelyföldi gazdák online piacaként működő www.agro-mania.ro honlap feltöltése most van folyamatban. Jelenleg azokat a gazdákat regisztrálják, akikkel az alapítvány szorosabb kapcsolatban áll, illetve akik ezt önkéntesen kérik.
Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója szerint az ötlet a Maros megyei Sáromberkén megszervezett gazdakiállítás idei megismétlése kapcsán fogalmazódott meg.
„Látjuk, hogy a vásárlók részéről egyre nagyobb nyitottság van egy olyan virtuális piacra, ahol a gazdák helyi termékeket kínálnak, és megrendelésre házhoz is szállítják. Ezen az internetes felületen szeretnénk népszerűsíteni a mezőgazdaság minden területén tevékenykedő kistermelőket, hogy az online piac lefedje az egész Székelyföldet, de természetesen a kör fokozatosan bővíthető” – nyilatkozta a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője, aki arra biztatja a gazdákat, hogy minél többen regisztráljanak a jelenleg tesztüzemben működő honlapon.
Ennek már dolgoznak a jogi hátterén. A rendszerhez csatlakozó termelők idővel komplex, a mezőgazdaság minden területét átfogó felvásárló és értékesítési szövetkezet haszonélvezőivé válnak. A mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagokhoz, agrárhitelekhez, mezőgazdasági gépekhez vagy tenyészállatokhoz a tagok épp úgy kedvezményesebben jutnak majd hozzá, mint ahogyan a nagyban értékesített mezőgazdasági termékekért is jobb árat kapnak majd, mintha a piacon adnák el. Az online szövetkezet sok kistermelőt és nagybani felvásárlót és feldolgozóüzemet szeretne összehozni olyan kereskedelmi kapcsolatba, amely mindkét fél számára előnyös. Akárcsak a Nyugat-Európában működő szövetkezetek esetében.
Kozma Mónika
Fotó: Gábos Albin
Úgy tűnik, a kis összegű székelyföldi pályázatok 4765 nyertesének az elszámolását nem befolyásolja a mostani koronavírus-járvány. Kozma Mónika szerint a mezőgazdasági termelés viszonylag zavartalanul működik, így az ágazat különböző beszállítócégei – mezőgép-forgalmazók, tenyészállatokkal foglalkozó cégek, illetve más hasonló vállalkozások –
A Székelyföld három megyéjéből beérkező 5293 pályázatból azok nem kaptak támogatást, akik visszaléptek – mert úgy érezték, nem tudják vállalni az elnyert 70 ezer lejes pályázati összeghez szükséges 25 százalékos önrészt –, vagy köztartozásuk volt az államkasszával, illetve a helyi önkormányzattal szemben.
Azt Kozma Mónika sem tartja túl szerencsésnek, hogy az elnyert gazdapályázatok nyerteseinek mintegy nyolcvan százaléka traktort vagy más mezőgazdasági gépet vásárol a támogatásból, hiszen a kiírásban és annak népszerűsítésében nagy hangsúlyt fektettek a tenyészállatok népszerűsítésére.
– magyarázza a szakember. Ezzel szemben a nyertes pályázók mintegy kilenc százaléka szeretné tenyészállat-vásárlásra fordítani az elnyert összeget. Ennek a viszonylag szűk rétegnek a fele méhcsaládok beszerzését tervezi. Az alapítvány vezetője szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a székelyföldi gazdaportákon nagy hiány mutatkozik korszerű gépekből. Ha a gazdák szeretnék is állatállományukat bővíteni, első körben a szükséges mezőgépek beszerzésére törekszenek.
Kozma úgy látja, a kis összegű gazdapályázatoknak a Székelyföldön is lesz folytatása, hiszen az igény óriási. Legközelebb azt tervezik, hogy kisrégiós pályázatok meghirdetésével hangsúlyosabban figyelnek az állattenyésztési ágazat szükségleteire.
A rendszerhez csatlakozó termelők idővel a teljes mezőgazdaságot átfogó felvásárló és értékesítési szövetkezet haszonélvezőivé válnak
Fotó: Gábos Albin
A kis összegű székelyföldi gazdapályázatok fontos tanulsága, hogy a gazdák többségének sikerült saját számítógépén, önerőből megírni és elküldeni a kitöltött online űrlapokat. Az első mezőségi kiírásnál ez még gond volt, de a gazdák mára belejöttek a digitális felületek kezelésébe. Az alapítvány munkatársai úgy szerkesztették meg a pályázat űrlapjait, hogy azt a gazdák is könnyűszerrel használni tudják.
Ennek ellenére sok gazda mégis hivatásos pályázatíróhoz fordult, ami Kozma Mónika szerint nem bizonyult jó ötletnek. Amelyik pályázatíró cég sorozatban szerkesztette a gazdapályázatokat, több, általánosnak ítélt szövegrészt bemásolt az összes pályázatába, amit a bírálóbizottság jelzett a gazdák fele. Utólag tehát ezeket a pályázatokat ki kellett egészíteni, így az járt jól, aki maga töltötte ki saját tudása szerint az űrlapokat. Az alapítvány munkatársai azt szeretnék, ha minden gazda saját ötletei alapján írná meg elképzeléseit gazdaságáról a pályázatban.
– fogalmaz Kozma Mónika. A pályázatírási munka előkészítésében, azaz az információk továbbításában a szakember szerint nagy szerepet játszottak a székelyföldi falugazdászok. A segítségük révén az alapítványnak jó rálátása van a gazdák munkájára és igényeire.
A székelyföldi sikertörténetként elkönyvelt pályázatok meghirdetését várják Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is, ahol már idén januárjától indultak volna a kiírások, ha ez nem fullad diplomáciai csörtébe Magyarország és Románia között.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Kolozsváron beszélt erről március 20-i látogatásán. Ha minden a tervek szerint alakul, a partiumi de minimis pályázatokat őszre hirdetik meg. Igaz, egyelőre nem lehet tudni, milyen összegű kiírások lesznek, Kozma Mónika szerint ugyanis a partiumi és a székelyföldi igények között jelentős eltérések vannak.
Fotó: Pinti Attila
A Pro Economica Alapítvány tavaly elkészített egy részletes felmérést a partiumi gazdák és agrárvállalkozók igényeiről, elvárásairól, amiből kitűnik, hogy a három célzott megye kisebb-nagyobb farmjai nagyobb összeget szeretnének, mint az eddig meghirdetett 15 ezer euró + 25 százalékos önrész.
Köztes megoldás fog születni az eddigi 15 ezer euró értékű, kis összegű pályázat és a 200 ezer eurós alsó határnál kezdődő nagy összegű pályázatok között, attól függően, miként tudjuk a pályázati kiírásokat összhangba hozni az idevágó uniós szabályokkal” – magyarázza a lehetséges változtatásokat Kozma Mónika.
A de minimis mezőgazdasági kiírásokon kívül a Partiumban is meghirdetik feldolgozóüzemek és más mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok korszerűsítése és bővítése céljából a nagy összegű pályázatokat. A Székelyföldön tavaly meghirdetett nagyberuházások finanszírozására kiírt pályázaton 66 nyertest hirdettek, és ezek közül 31 vállalkozóval írták alá eddig a finanszírozási szerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!